Az önvédelem, eltérően a karate és a különböző harcművészetek korrekt etikett és versenyszabályaitól, gyakorlatilag szabályok nélkül zajlik. A támadás legtöbbször előre kiszámíthatatlanul és váratlanul, tehát nem az élet fair-play szabályai szerint történik.

A megtámadott mindig és mindenkor a saját élete és testi épsége megőrzésére törekszik, amely pszichésen és erkölcsileg is alapot ad olyan technikák és módszerek alkalmazására, amely nem lépve túl a támadás mértékét, lehetőséget teremt a védekezésre.

Az önvédelemről általában

 A megtámadott ember igazságérzete mindig erősebb, ezért megfelelő kondicionális, technikai és pszichés felkészítést követően, megfelelő lélekjelenléttel és helyzetfelismerő kézséggel nagyobb az esély rá, hogy az ilyen támadásokat sikerrel elhárítsuk.

A nők védekezési lehetőségei is nagymértékben függnek a megtámadott pillanatnyi helyzetfelismerő képességétől, és a gyors, azonnali cselekvésétől, még ha adott esetben a futás is az. Fontos, hogy a támadás erejét és veszélyességét gyorsan és higgadtan felismerve, tudjunk szinte azonnal dönteni a védekezés módjairól. Ilyenkor magát a támadót lepi meg a legjobban a   védekező megszokottól eltérő viselkedése, amely elsősorban a támadás megzavarására irányul és sikeres végrehajtás esetén az ellenfél pillanatnyi harcképtelenségét eredményezheti.

Természetesen túlerő és fegyverrel való támadás esetén más taktikát kell választanunk, mint a közvetlen ellenállás. Ilyenkor a látszólagos együttműködés a legcélravezetőbb, amely során meg kell keresnünk a legmegfelelőbb és legveszélytelenebb lehetőséget a szabadulásra.

Itt a nyár, sokszor előfordul, hogy inzultáció ér egy hölgyet a szórakozóhelyen, discóban, stb. Nézzünk meg néhány alapszintű védekezési lehetőséget átkarolás, fogás-támadásból történő szabadulásokra:

A. szituáció

1. A támadó megfogja a hölgy ruháját a felkarjánál.

2. A hölgy a karjával belülről kifelé irányuló körmozdulatot végezve befogja a támadó fogása által rögzített kezét.

3. A körívet végző kézmozdulatot követően a támadó (fogó) kezet hónaljban rögzíti,   míg az óramutató járásával megegyező irányban haladó keze a támadó könyöke alá kerülve fájdalmas izületi feszítő helyzetbe kerülve,   egy pillanatra harcképtelenné teszi a támadót.

4. Ezt a helyzetet kihasználva befejezi az akciót.

B. szituácó:

1. A támadó hirtelen megfogja a hölgy kezét.

2. A Hölgy egy intenzív hátralépéssel egy időben a csuklójával egy kifelé irányuló köríves mozdulattal kiszabadítja kezét a fogásból, a támadó ekkor egy pillanatra elveszíti egyensúlyát, miközben a másik kezével a könyök fölötti helyzetben rögzíti a támadó kezet.

3. A hölgy kihasználva a támadó pillanatnyi rögzített és egyensúlyvesztett helyzetét, köríves mozgást követően a támadó mögé kerülve tovább folytatja a támadó kar rögzítését, úgy hogy a kitekert kart a bal karjával befogja, míg a másik kezével a támadó vállánál alkalmazott végső feszítéssel feladott helyzetbe hozza a támadót.

4. Befejezi az akciót.

C. szituáció:

1. Támadó agresszív szándékkal a hölgy elé lép.

2. Hirtelen megfogja a Hölgy haját.

3. A hölgy két kézzel ráfog a támadó kézre, hátralépés közben azt csuklóban megtörve meghúzza, így az ellenfél elveszíti pillanatnyi egyensúlyát, majd azt tovább lefelé feszítve elérheti a haj kiszabadulását.

4. A kéz kiszabadításának sikerességétől függetlenül az akciót követően egy intenzív lágyékrúgással szabadulhatunk meg a támadónktól.

D. Szituáció:

1. A támadó hátulról átkarolja a hölgyet.

2. A hölgy egy mozdulattal a fenekét hátralökve, egy szintén intenzív hátralépés közben erősen felrántja karjait, így pillanatnyilag kiszabadítja magát az átkarolásból.

3. Ebből a helyzetből egy erőteljes könyökütést mér a támadó bordáira, vagy gyomorszájára.

4. Az így pillanatnyilag harcképtelenné tett támadó lábát hirtelen kirántja.

5. A kirántást követően egyensúlyt vesztett és elesett támadót egy rúgással teszi harcképtelenné.