Az aktív sportolók szíve akár kétszer akkora is lehet, mint a hasonló korú, nemű és testsúlyú, egészséges társaiké, akik viszont nem sportolnak. Ennek oka, hogy a szív az intenzív megterhelés következtében többet dolgozik, és megnagyobbodik. De vajon hogy bírja a többletmunkát? Életveszélyessé válhat-e a sport, és mit lehet tenni, hogy mind a profik, mind az amatőrök számára „szívbarát” maradjon?
A sport az életem – nemegyszer halljuk ezt a mondatot azoktól, akik versenyszerűen vagy hobbi szinten sportolnak. Őket különösen sokkolták azok a hírek, amelyek élsportolóink edzés vagy verseny közbeni hirtelen szívhaláláról számoltak be. Ezek után talán – ha csak egy pillanatra is –, de néhányan veszélyforrásként tekintettek a sportra.
Mekkora a szíved?
Mint ahogy különbség van a versenyszerűen sportoló profik és a nem sportolók vázizomzata között, ugyanúgy különbözik a szívük is – mondja a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója, Prof. Dr. Merkely Béla egyetemi tanár, az MTA doktora. A fokozott terhelés következtében – különösen a dinamikus sportot végzők esetében – a szív a nap jelentős részében sokszoros teljesítménnyel dolgozik. Ennek hatására először megnagyobbodnak a szív üregei, majd megvastagszik az izomzata, ami végül az egész szív megnagyobbodásához vezet. Minél intenzívebb a terhelés, annál nagyobb mértékű a szív növekedése.
Tudtad?
A profi sportolók szívének nagysága a hasonló paraméterekkel rendelkező nem sportolókénak akár kétszerese is lehet, a megnagyobbodott szív pedig többszörösére növeli a terhelhetőséget. Ilyen mértékű szívnagyobbodás nem sportolóknál kóros, profi sportolóknál azonban nem az, csupán az intenzív terheléshez való alkalmazkodás eredménye. Ezt bizonyítja a tény, hogy néhány hónap pihenés után a megnövekedett szívizomtömeg szinte az eredeti egészséges állapotig visszafejlődik.
Amikor a sport veszélyes
Az amatőr, vagyis hobbi szinten sportolóknak nem, de a nagyfokú terhelésnek kitett élsportolóknak is csak ritkán kell tartaniuk a túlterheléstől, ha egészségesek. A 35 év alatti hirtelen szívhalál esetek száma a professzionális sportolók körében évente mintegy 4-5 fő, százezer sportolóból. A drámai esemény tehát szerencsére nem gyakori, és az esetek nagy részének hátterében valamilyen utólagosan diagnosztizálható szívbetegség áll, amelyet ha megfelelő kardiológiai szűrővizsgálattal időben felfedeznek, a tragédia elkerülhető.
× Veleszületett szívritmuszavar: Gyógyítható, és a felépülést követően a sporttevékenység ugyanolyan formában folytatható.
× Szívbillentyűhibák: Gyakori a billentyűk záródásának hiánya, ami a szívizom munkáját akár meg is duplázhatja. Egy maratoni futó esetében ez azt jelenti, hogy a szíve annyit dolgozik, mintha kétszer futná le a maratoni távot.
× Kóros szívizom-megnagyobbodás, valamint a jobb szívfél megnagyobbodása és elfajulása: intenzív fizikai és pszichés stressz mellett szívritmuszavart eredményezhet.
× Szívizomsérülés: A szívizom károsodása szívritmuszavarhoz és hirtelen szívhalálhoz vezethet a mellkast ért ütés hatására, vagy vírusfertőzés, például influenza következtében.
× Megfelelő terhelés elvének megszegése is veszélyes, ami a profikra jellemző többnyire verseny előtt – ha például vírusfertőzést követően a sportoló néhány hét kihagyás után hirtelen nagy megterhelésnek teszi ki magát.
× Koszorúér betegségek következtében kialakuló érelzáródás vagy szívizom-vérellátási zavar is hirtelen szívhalált okozhat 35 év felett.
Tudtad?
A genetikai tényezőkön kívül koszorúér betegségre hajlamosít a dohányzás, a magas vérnyomás, a stressz, a cukorbetegség és az elhízás. Koszorúér betegségek esetén nem javasolt a profi sportolás, viszont az amatőr szintű, heti ötször egyórányi sportolás megfelelő terhelés mellett javasolt.
Előzd meg a bajt!
PROFI SPORTOLÓK
Mivel a profi sportolóknak nagyfokú fizikai és pszichés terhelés mellett magas elvárásoknak kell megfelelni, ezért a túlterhelés veszélye elsősorban őket fenyegeti. Számukra nagyon fontos a szívbetegségek kizárása rendszeres és professzionális sportkardiológiai szűrővizsgálattal.
VIZSGÁLATOK
– kórtörténet felvétel
– laborvizsgálat
– fizikális vizsgálat
– 12 elvezetéses nyugalmi EKG
– szakorvosi vizsgálatok
– genetikai vizsgálat
– az eszközös hallásvizsgálat
– a spiroergométeres (terhelésélettani) vizsgálat
– 24 órás otthoni monitorozásra alkalmas Holter EKG
– 24 órás vérnyomásmérésre alkalmas ABPM vizsgálat
– képalkotó eljárások (szívultrahang, szív-MR).
– gyanú esetén szívkoszorúér festés vagy a szívritmuszavar katéteres analízis
AMATŐR SPORTOLÓKNAK
a fokozatos szubmaximális terhelésre kell ügyelniük. Ezt az értéket úgy kapjuk meg, ha 220-ból kivonják az életkorukat, és még 20-at, ez az optimális terhelés. Testfelszínre helyezhető EKG-, vagy ujjra csíptethető pulzusmérővel mindenki saját maga ellenőrizheti az értékeit.
Azok az amatőr sportolók, akik önmagunk rendszeres ellenőrzése során azt tapasztalják, hogy terhelhetőségünk nem megfelelő, vagy olyan szív-és érrendszeri rizikófaktorral rendelkeznek, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a dohányzás vagy a genetikai hajlam, forduljanak orvoshoz. Ilyenkor ugyanis csak rendszeres kardiológiai ellenőrzés mellett ajánlott sportolni.
VIZSGÁLATOK
– nyugalmi és terheléses EKG
– vér-és vizeletvizsgálattal
– családi kórtörténet részletes feltérképezésével
– gyanú esetén szívultrahang, szív-MR
– egyéb, a profi sportolóknál végzett, fent említett eljárások náluk csak pozitív diagnózis után szükségesek.
Tudtad?
Sem a profi, sem az amatőr sportolók lázasan, betegen nem sportolhatnak, mert a vírusfertőzések szívizom-károsodáshoz, és ennek következtében szívritmuszavarhoz vezethetnek, ami hirtelen szívhalált okozhat.
Szívbarát étrend
Táplálékaink részben a testépítést, részben a hő- és energiaszolgáltatást biztosítják. Attól függően, hogy a sportolással milyen célt szeretnél elérni, étrendedet is ennek megfelelően kell alakítanod.
Ha a célod:
▪ FOGYÁS: A sportolás mellett csökkentsd a kalóriabevitelt. Mivel a szénhidrátok és a zsírok szolgáltatják a legtöbb kalóriát, ezért ezeket kell visszafognod, különben annyit érsz csak el, hogy kicsit izmosabb leszel, de súlyt nem veszítesz. Kevesebb szénhidrátfogyasztás mellett érdemes a mediterrán diétát alkalmaznod – zsírszegény, mégis kellő mennyiségű rostos zöldséget és gyümölcsöt, valamint fehérjét és telítetlen zsírsavakat tartalmaz.
▪ IZOMTÖMEG-NÖVELÉS: A professzor szerint nem egészséges a statikus testépítés – az erős vázizomzat ellenére sok testépítőnek nagyon gyenge a szíve. Egészségesebbek a dinamikus sportok, de aki mégis izomtömeget szeretne növelni, jelentős energiatartalmú ételek fogyasztására van szüksége – sok fehérjére és szénhidrátra.
▪ SZÁLKÁSODÁS: Dinamikus testmozgással és az energiabevitel megszorításával érhető el.
▪ VERSENYRE KÉSZÜLÉS: Ilyenkor gyorsan mozgósítható energiára van szüksége a szervezetnek, amit a könnyen lebontható szénhidrátok szolgáltatnak. Ezért a versenyhez közeledve könnyű, rostszegény és szénhidrátban gazdag ételeket kell fogyasztani.
▪ TELJESÍTMÉNYFOKOZÁS: Alapja a kitartó kardiogén tréning, amit alapvetően nem az étrend befolyásol. Persze olyan szempontból, hogy milyen izomzatot – szálkásat vagy nagy tömegűt – szeretnél fejleszteni, nem mindegy a táplálékbevitel.
Tragikus sporthalál
Több profi sportolónknál diagnosztizáltak tragikus szívhalált. Kolonics György, kétszeres olimpiai bajnok 36 éves kenus halálát szívtágulattal járó szívizombetegség, és ennek következményeként szívelégtelenség okozta, Ocskay Gábor, a Magyar Jégkorong válogatott oszlopos tagja szintén szívinfarktusban halt meg, vagy Zavadszky Gábor, a magyar futball válogatott korábbi középpályásával 32 évesen szívroham és tüdőembólia végzett.
Szöveg: Denkinger Anita
