A gyermekkori elhízás csak nagyon ritkán (kétszáz gyermek közül egy esetben) hormonális betegség következménye. Nem érdemes tehát a hormonok betegségére gondolni akkor, ha az elhízott gyermek magassága korának megfelelő, vagy esetleg annál nagyobb.

 

A nem betegség eredetű elhízás okai rendkívül összetettek, de elsősorban a helytelen táplálkozásra, illetve az életkornak megfelelő mozgás hiányára vezethetők vissza.

 

Mennyiség helyett minőség


A táplálkozással kapcsolatban fontos tudni, hogy minden gyermeknek, még az elhízott gyermeknek is szüksége van növekedéséhez és fejlődéséhez megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékra, de ez a megfelelő mennyiség és minőség gyermekenként más és más. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak a mennyiség, hanem gyakran az elfogyasztott táplálék minősége vezet elhízáshoz. A fejlett országokban, köztük hazánkban is az utóbbi évtizedek során az elhízott gyermekek száma megkétszereződött, sőt egyes helyeken a korábbi évtizedekhez képest megháromszorozódott. Ennek számos oka közül csak a legfontosabbakat említem, így például a bőségesen cukrozott italok terjedése (az iskolai büfék kínálatában túlnyomórészt magas cukortartalmú italok találhatók, hasonló a kínálat azokon a helyeken, ahol a gyermekes családok kikapcsolódnak, így a különböző gyermekrendezvényeken, mozikban, játszóhelyeken, kirándulóhelyeken stb.).

 

A csökkent mozgás mellett a korábbi kalóriadús ételkészítési módok változatlanul hódítanak (a zsírral, liszttel készített főzelékeket ma is fogyasztják, a   salátákra zsiradékban gazdag önteteket tesznek). Fontos változás, hogy az utóbbi évtizedekben egyrészt időhiány, másrészt a megváltozott szokások miatt a családok otthoni ételkészítését felváltotta a kalóriadús gyorsételek fogyasztása a különböző gyorséttermekben. Még a születésnapi összejöveteleket is gyakran ezekben tartják. A terjedő tömegétkeztetés átlagszükségletet elégít ki, a tervezett kalóriát a sovány, otthon kevés ételt kapó gyermekekre is tervezi. Így nem tud alkalmazkodni a hízásra hajlamos, illetve a már elhízott gyermekek sajátos igényeihez.

           

Mennyit mozog a gyermek?


Tökéletesen megváltoztak az utóbbi évtizedekben a gyermekek mozgási szokásai. A villanypesztra, azaz a televízió előtt ülő kisgyermek megszokott látvány, a szülő büszkén nézi a különböző elek­tromos játékokat játszó számítógép előtt ülő, fekvő csemetéjét, és csak akkor kezd aggódni, amikor a futást, mozgást élvező gyerek a kertbe, illetve az udvarra kéredzkedik. A tehetősebbek természetesen autón viszik a gyermekeket iskolába, ami a messze lévő iskola esetében még érthető is lehet. Elég, ha egy-egy felkapott iskola környékén megnézzük a reggeli és a délutáni gépkocsiforgalmat, és mindjárt képet nyerhetünk a gyermekek mozgásáról.
Ehhez társul a néhol tapasztalható tornaterem hiánya, illetve az, hogy a tanrend miatt a tornaterembe csak a nagyobb iskolások férnek be. A gyermekeket szerető és nevelő sportegyesületek egy része állandó pénzzavarral küzd, amin kevéssé segít a pályázati rendszerben szétosztott, gyakran az egyesület fennmaradásához is kevés pénz.


Mi a gyermekkori elhízás veszélye?


Sok felnőtt élhet környezetünkben, aki gyermekkorában túlsúlyos volt, serdülőkorára pedig soványabb lett. Ez is bizonyítja, hogy nem
minden elhízott gyermek lesz beteg serdülő vagy felnőtt. A statisztikák szerint azonban sok elhízott gyermekből túlsúlyos felnőtt lesz. Ebben csak részben játszik az öröklődés szerepet. Nagyrészt a család étkezési és mozgási szokásai befolyásolják a gyermek kialakuló testsúlyát. Már gyermekkorban zavarhatja az elhízás a pszichés fejlődést, az iskolatársak csúfolódása a gyermek alakuló ön­értékelésére is komoly hatással van. Számos elhízott gyermek vérnyomása magasabb, mint társaié. Amennyiben a vérnyomás tartósan magas marad serdülő- és felnőttkorban, úgy szív- és érrendszeri betegségek alakulhatnak ki. A túlsúlyos gyermekek egy része később cukorbeteggé válhat.

 

Az így kialakuló betegség jobban hasonlít a felnőttkori, mint a gyermekkori cukorbetegségre. Gyakori, hogy az elhízott gyermek vérszérumában kevés a felesleges koleszterint a sejtekből elszállító fehérje, amely miatt a koleszterin lerakódik az érfalban, és a későbbiekben érelmeszesedés, illetve felnőttkorra annak következményeként szív- és érrendszeri betegség alakul ki. Gyakran fordul elő bizonyos vérben található zsírok, az úgynevezett triglyceridek felszaporodása is, ami egyrészt a hasnyálmirigy működését befolyásolhatja kórosan, másrészt az előzőekben ismertetetett szív- és érrendszeri betegség kockázatával is járhat. Az elhízás károsan befolyásolhatja az ízületek mozgását is gyermekkorban.


Mit tehetünk az elhízott gyermekkel?


Mindenekelőtt fontos, hogy a gyermek elhízását időben vegyük észre. Különösen veszélyes lehet a gyermek rövid idő alatt történő súlygyarapodása. Ha időben észrevesszük, az segítheti a kezelés sikerét. Érdemes
minden elhízott gyermeket orvosnak megmutatni, aki megvizsgálja, hogy az elhízás együtt jár-e vérnyomás- emelkedéssel, szénhidrát vagy zsíranyagcsere-zavarral, illetve ritkábban hormonális vagy egyéb betegséggel. A hormonális betegséget a gyermekendokrinológus orvos gyógyítja.

Az anyagcsere betegségekkel érdemes gyermek lipidológus orvoshoz fordulni. Ezeket a szakorvosokat a háziorvos, illetve a jelenséget észrevevő védőnő szokta ajánlani a családok részére. A kezelés általában nem gyógyszeres. A legfontosabb a gyermek és a családja lehetőségeihez igazodva a napirendszeres mozgás biztosítása. Ez is számos buktatót rejt, mivel igen rossz ötlet az elhízott gyermek betonon történő futtatása. Hamar tönkremehetnek a testet tartó ízületek. Minden esetben megfelelő szakember segítségét kell kérni, aki az egyéni mozgásprogramot beállítja.


Fontos tényezője a gyógyításnak az étrend. A gyermek nem éhezhet, de nem mindegy, hogy miből mennyit eszik. Tiltani lényegében csak a hizlalt állatok húsától, valamint a különféle állati zsíroktól (szalonna, tepertő, tojásrántotta stb.) érdemes, viszont a levest helyesebb csészében, a legtöbb ételt pedig csészealjban tálalni. Kivétel a különböző adalékanyagok (majonéz, ketchup stb.) hozzáadása nélkül tálalt saláta és gyümölcs, amelyek mennyiségi megkötés nélkül fogyaszthatók gyermekkorban. Az egyetlen gyümölcs a banán, amely nagy kalóriatartalma miatt kevésbé ajánlott, mint a többi gyümölcs.

A gyermek ihat vizet és ásványvizet, higított tejet (0,8-1,5százalék) napi fél litert maximum, és megkötés nélküli mennyiségben 0-százalékos joghurtot. A gyümölcslét jobb, ha a család otthon készíti adalékanyag és cukor hozzáadása nélkül, és feltétlen hasznos kerülni a cukrozott italok fogyasztását.


Nem várható a fentiektől hirtelen fogyás, és nem is hasznos. Általában az a cél, hogy a gyermek testének zsírjából minél több alakuljon át izommá, és az, hogy a gyermek növekedése ne járjon jelentős súlygyarapodással. Az eredmény eléréséhez gyakran két-három év szükséges.


Dr. Szamosi Tamás

 

0b1c908f-fd5b-4a31-bff7-24725b9c9486