Történeti adatok bizonyítják, hogy hazánk területén több ásvány- és gyógyvizet már a rómaiak is ismertek és kedveltek. A törökök szintén nagyra értékelték és használták a magyar ásványvíz-forrásokat, fürdőket. A XIX. század végére egyre szélesebb körben vált ismertté a neves magyar ásványvizek összetétele, kedvező élettani tulajdonsága.
Palackozásukat ipari méretekben is megkezdték, és hamarosan egész Európában, de még a tengeren túl is megkedvelték és fogyasztották a híres magyar ásványvizeket.
A természetes ásványvíz Magyarország nemzeti kincse, nagyon értékes, egészséges, eredeténél fogva tiszta, minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől mentes élelmiszer.
Szigorú követelményeknek kell megfelelnie a víz minőségének ahhoz, hogy természetes ásványvíznek nevezhessék, és ezt hivatalos hatóságnak, az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Igazgatóság elismerésének is bizonyítania kell.
A természetes ásványvíz minőségét – akár hazai, akár külföldi palackozású a víz – azonos szabályok határozzák meg.
Csak az a víz lehet – úgy a hazai, mint az Európai Unió rendelete szerint – természetes ásványvíz, amely
• védett vízadó rétegből származik,
• összetétele ismert és állandó,
• ásványianyag és nyomelem-tartalmának köszönhetően az egészségre kedvező hatású,
• nem tartalmazhat káros mennyiségű összetevőket,
• néhány fizikai eljárástól eltekintve nem szabad kezelni,
• nagyon szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie,
• nem szabad – a szén-dioxid kivételével – idegen anyagot adni a vízhez,
• a forrás/kút helyén kell palackozni, hogy eredeti tisztaságát és összetételét megőrizze.
Magyarországon jelenleg mintegy 100 kút vize elismert ásványvíz, közülük 35-40 vizét palackozzák. A természetes ásványvíz tartalmazza az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen ásványianyagokat. Így amikor szomjúságunk oltására ásványvizet iszunk, biztosítjuk szervezetünk ásványianyag-szükségletét. Ásványianyagra minden korosztálynak szüksége van, fokozottan szükségesek azonban fiatal korban, a terhes- és szoptató anyák számára, sportolóknak és nehéz fizikai munkát végzőknek, akiknek nagy a folyadékvesztesége, de a stressz helyzetnek kitéve lévő, vezető beosztásban dolgozóknak is.
Fontos idős korban, amikor felgyorsul a csontritkulás kialakulásának folyamata, amikor az ember szomjúságérzete fokozatosan csökken, egyre kevesebb folyadékot fogyaszt, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a szervezet kiszárad, emésztési zavarok lépnek fel, a vér besűrűsödik, megnő a trombózis veszélye. A kalcium és a magnézium a csontok és a fogak fontos alkotóelemei, megakadályozzák a csontritkulás kialakulását, de feladatuk van a véralvadásban, a sejtmembrán épségének a fenntartásában, részt vesznek egyes enzimek működésében, a fehérje- és szénhidrát anyagcserében, szükségesek az izmok – beleértve a szívizmot is – működéséhez, stb.
A foszfor szintén fontos építő eleme a csontoknak és a fogaknak, nagy jelentősége van az anyagcsere folyamatokban, az energia tárolásában. A kálium főleg az izmok működését biztosítja, de a nátriummal együtt részt vesz a szervezet folyadék-háztartásának szabályozásában, valamint a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartásában. A króm fokozza az inzulin hatását, a vas a vörösvérsejtek képződését segíti elő, megakadályozza a vérszegénység kialakulását. A kobaltnak a vérképződésben van szerepe, a mangán a fehérje- szénhidrát- és zsír-anyagcserében vesz részt, a réz az oxidációs-redukciós folyamatokban, a cinknek jelentős szerepe van a sebgyógyulásban, stb. A hidrogén-karbonát a szervezetben lúgosító hatást fejt ki és így befolyásolja a sav-lúg egyensúlyt. Jó hatással van a gyomorsav túltengés okozta megbetegedésekre, a gyomorégésre, illetve tisztítja a hugyutakat, megakadályozza a vesekő kialakulását. A szulfát minden fehérje és néhány enzim alkotó eleme, a haj, köröm, bőr erősségét befolyásolja. A fluor a fogszuvasodás kialakulását akadályozza meg, a jód a pajzsmirigy hormonok termelődése szempontjából fontos mikroelem.
A metabórsav élettani jelentősége elsősorban a kalcium-, a magnézium- és a D-vitamin anyagcserében van. A bór hatására a vizeletben csökken a kalcium- és a magnézium-, fokozódik a foszfor kiválasztása.
A magyar ásványvizek – az erdélyi, német, osztrák, szlovén, cseh vizekhez hasonlóan – ásványianyagban gazdagok. A magyar ásványvizek összes oldott ásványianyag-tartalma 500-2500 mg/liter érték között van. Ezzel szemben, a francia, olasz, spanyol vizek ásványianyag-tartalma csekély, gyakran az 50 mg/liter értéket sem éri el. Magyarország nagy földalatti vízkészlettel rendelkezik, és a földtani szerkezet következtében ezek a vizek sok, egyes összetevőiben élettanilag kedvező ásványianyagot tartalmaznak.
Bikfalvi Istvánné dr.
A Magyar Ásványvíz Szövetség
és Terméktanács főtitkára
