A hormonháztartás és a testsúly

Az ember testsúlyát számos tényező befolyásolja: öröklött tulajdonságok, fajtajelleg, életmód, nem, felszívódási zavarok, az idegrendszer problémái és nem utolsó sorban a hormonális egyensúly hiánya. Az optimális testsúly kiszámítására több féle megoldás és képlet létezik, melyekről már számtalanszor tájékoztattuk olvasóinkat.

Az optimális testsúlytól való eltérés kb. plusz-mínusz 10 százalékig elfogadható, azon túl számos betegség kockázati tényezőjeként szerepelhet. A súly önmagában nem abszolút kategória, sok minden függ attól, hogy az illető mennyire pozitív lelki beállítottságú, mennyire mozgékony, milyen géneket hordoz stb. Tehát azt mondhatjuk, hogy egy mérsékelten molett, optimista, jókedvű és rendszeresen sportoló hölgynek sokkal jobbak az életkilátásai, mint egy sovány, de negatív gondolkodással bíró, inaktív társának.

A hormonháztartás rendellenességei még normális életmód esetén is okozhatnak eltolódásokat az átlag testsúlyhoz képest. Például a pajzsmirigy túlműködése esetén a sovány testalkat, illetve a fogyás, míg alulműködése esetén hízásra való hajlam és túlsúly észlelhető. Számos esetben ilyen pajzsmirigy alulműködés áll a sikertelen testúly-csökkentő programok hátterében.

A központi idegrendszer különböző serkentő hormonjait termelő agyalapi mirigy központjának különböző megbetegedései, illetve a mellékvesekéreg hormontermelési zavarai is okozhatnak testsúlyváltozást, de ugyanezt találjuk a különböző nemi mirigyek betegségei esetén is. Elég, a férfiasságuktól megfosztott, szerencsétlen eunuchokra gondolni, akiket gyermekkorukban szüleiktől elrabolván, rabszolgaként, különböző keleti kényurak háremébe adtak el és következésképpen kasztrálták őket. A hereszövet hiánya nagyfokú elhízáshoz vezetett.

Természetesen elhízás esetén nem azonnal hormonzavarra kell, hogy gondoljunk, hanem a sokkal kézenfekvőbb életmódbeli fegyelmezetlenségekre: rendszertelen étkezés, nassolás, túlzott édesség és cukorfogyasztás, kontrollálatlan alkoholfogyasztás, mozgáshiány stb. A hormonális rendszer működési zavarai mindkét nemben okozhatnak súlyproblémákat, azonban a női szervezet sokkal érzékenyebb e változások iránt. A nőknél ugyanis igen finom és bonyolult rendszer biztosítja havonta a serdülőkor kezdetén a méhnyálkahártya felépítését, illetve terhesség esetén átalakítását a pete befogadására.

Amennyiben nem történik teherbe esés, minden hónapban, normális esetben egy tisztulási folyamat indul be, amely a feleslegessé vált nyálkahártya lelökődésében, a havi vérzésben nyilvánul meg. Ezt a felépítő, illetve lebontó folyamatot bonyolult hormonális szabályozás biztosítja, amelynek velejárója a testsúly kismértékű módosulása. Pubertáskorig a lányoknál ennek nincs jelentősége, azonban általában 8-14 éves kor között – népcsoportoktól függően –, a kislányoknál megindul az első havi vérzés.

Ezzel párhuzamosan a másodlagos nemi jellegek is kifejlődnek (emlők növekedése, fanszőrzet kinövése, lány vonások, nőies mozgás, csípő kiszélesedése stb.). Szerencsére a kislányok ebben a korban már elég hiúak. Vigyáznak az alakjukra , de a szülőknek is oda kell figyelni, hogy a felesleges nassolások, a cukrozott, szénsavas üdítők és a különböző mesterséges adalékokkal ellátott édességek és cukrászsütemények helyett a gyermek étkezésébe minél több zöldséget, gyümölcsöt, főzeléket, gabonafélét „csempésszenek be”. Jó példával elöl járva próbálják meg a gyereket rávenni a rendszeres napi testmozgásra is. Sokkal könnyebb megelőzni az elhízást, mint később kínok közt lefogyni. A menstruációs ciklus első felében a méhnyálkahártya felépítése zajlik és kb. a középidő tájékán az addig magas szinten levő ösztrogén hormonok leszállóágba kerülnek és a gesztagénhormonok veszik át a szerepüket.

Ez a hölgyek túlnyomó többségénél folyadékvesztéssel jár, ezért ekkor súlyuk néhány kilogrammal növekedhet, amit mellfeszülés, illetve teltségérzés formájában is érezhetnek. Ilyenkor az étvágy is fokozottabb lehet és ez az időszak alkalmas arra, hogy az ember jó néhány kilogramm súlyfölösleget elraktározzon. Ebben az időszakban ne kezdjünk testsúlycsökkentő programokba se.

Fogamzóképes korban levő nők egyik nagy problémája a „testhezálló” fogamzásgátlás. A nemi élet mellőzésén kívül a legbiztosabbnak tartott fogamzásgátló módszerek közé tartozik a méhen belüli eszköz és a fogamzásgátló tabletták szedése. Természetesen

ezeket csak megfelelő nőgyógyászati és onkológiai vizsgálat után javasoljuk, hiszen nem mindenkinek lehet sem a tablettát, sem pedig a méhen belüli eszközt felírni. Akik már több gyermeket szültek, és előreláthatólag nem kívánnak újabb terhességet, abszolút egészséges belső és külső nemi szervekkel rendelkeznek, részt vesznek a szükséges és kötelező kontrollokon és félnek a fogamzásgátló tabletták esetleges mellékhatásaitól, azoknak javasolt az eszköz feltétele.

Nem szült nőknél vagy olyanoknál, akik még több gyermeket szeretnének, nem dohányoznak, negatív a nőgyógyászati leletük, idegenkednek minden idegen tárgy testükben történő elhelyezésétől, azok nyugodtan szedhetnek akár hosszú távon is tablettákat. Fiatal lányoknak különösen új partner esetén az óvszer használatát javasoljuk. Akik nagyon óvatosak azok együtt használhatják a fogamzásgátló tablettát az óvszerrel. Fogamzásgátló tabletták ugyan hormontartalmuk miatt rendelkeznek némi folyadék-visszatartó hatással, azonban kellő körültekintéssel, megfelelően megválasztott táplálkozással és rendszeres testmozgással elkerülhető a felesleges kilók felvétele.

A terhesség a fejlődő magzat miatt szükségszerű testsúlyemelkedéssel jár. Ne essünk azonban tévedésbe, mert nem a mamának kell hízni, hanem a gyereknek. Jól gondozott terhesség és fegyelmezett kismama esetében a terhesség végére visszaállhat eredeti testsúlyunk. Egy 3 kg-os gyermek egy kb. 1,5 liternyi magzatvíz és kb. 1,5 kg-nyi lepény szülés utáni eltávozása után a szoptatási időszak befejeztével a visszatartott szövetközi folyadék is kiürül és kb. 8-10 kg-mal lesz kevesebb a kismama súlya, mint a szülés előtt.

Ezért 8-10 kg-nyi hízás – természetesen a többi paraméter normális szintje mellett – elfogadható. Praxisomban olyan kismamák is voltak, akik jelentős súlytöbblettel estek teherbe, terhességük első hónapjaiban jelentkeztek csak nálam és a szülést megelőző néhány hétben a bennük helyet foglaló 3,5 kilós magzat és az őt körülvevő lepény, magzatvíz és megnövekedett vérmennyiség ellenére kiindulási súlyukhoz képest 10-12 kg-ot is fogytak.

Ebből látszik, hogy a visszatartás irányába tartó hormonális változások ellenére is lehet testsúlyt csökkenteni, megfelelő életmód megválasztásával. A szoptatás idejére sem érvényes az a tévhit, hogy a kövér kismama az egészséges, mert akkor lesz sok teje, ha minél több rajta a zsír.

Az emberi átlagéletkor örvendetes kitolódásával együtt jár az a tény, hogy egyre több nyugdíjas korban levő férfi és nő választja hasznos szabadidő eltöltésnek a rendszeres testmozgást. Ez nagyon fontos, mert átlagban 50 éves kor körül a nemi mirigyek működése csökken, illetve lelassul.

Ez nemcsak a szexuális funkciókra van hatással, hanem nem kívánatos testsúlynövekedés is felléphet. A rendszeres testmozgás és az addig megszokott étrend minőségi és mennyiségi megváltoztatása ezt a folyamatot lassíthatja. A nemi mirigyek által termelt hormonszint csökkenése csontritkuláshoz is vezethet, amit a sport és a táplálkozás optimalizálása megelőzhet.

Összefoglalva tehát: alapelvként leszögezhetjük, hogy a belső elválasztású mirigyek optimális működése elengedhetetlen a kívánatos testsúly biztosításához, azonban mindkét nemnél, minden életkorban az étkezés és a sport által meghatározott helyes életmódnak döntő szerepe van testsúlyunk kialakulásában.