A nyugati ember számára az igazi Jógi leginkább egy hajlékony, izmos, lótuszülésben levitáló (föld felett lebegő) indiai férfi képében képzelhető el. Ehhez a kialakult képhez hozzájárul a mai divatos klubokban tanító indiai nyaralásukból hazatért, hajlékony lányok és fiúk csapata is. Megnyugtathatok mindenkit: hajlékony, rugalmas test és dagadó izmok nélkül is lehetünk Jógik!
A jóga elsősorban egy filozófia, amely tanításaiban figyelembe veszi az emberi lélek sokféleségét és ennek megfelelően többféle utat kínál! A fő vonása mindezeknek, hogy a test, a lélek és a tudat egységére segítik rávezetni az embert. A hagyomány úgy tartja, hogy ameddig a test beteg addig az elmét nem képes magasabb rendű, spirituális dolgokra irányítani. Ezért kívül-belül különleges figyelmet fordít a tisztaságra és az egészségre. Gondoljunk csak bele milyen érzés lehet fogfájással, vagy lüktető, gyulladt fogínnyel meditálni…
A jóga hagyomány, mintegy kr.e. 2000-3000 évre vezethető vissza. Kevés konkrét emlék, nyom maradt ránk a szájhigiéniával kapcsolatban ezekből az időkből, ezért sok dologra csak bizonyos körülményekből, későbbi szokások alakulásából következtethetünk.
A legelemibb és mindenki számára hozzáférhető tisztálkodási eszköz a kéz volt. A fogakat, fogínyt, nyelvet és a szájpadlást kezdetben az ujjak segítségével tisztították, dörzsölgették. Később különféle növényi szárakat, ágacskákat vagy gyökereket kezdtek rágcsálni (miatyánkcserje, karanyja, karvíra stb). Többnyire csípős, fanyar vagy keserű ízű növényi részeket használtak. Megfigyelték ugyanis ezek fertőtlenítő, vérzéscsillapító és gyulladás gátló hatását.
Érdekes hasonlóság, hogy a XVII.-XIX.század között Magyarországon is hasonló megoldásokat választottak Őseink, olyan gyógynövényeket rágcsáltak, mint a szegfűszeg vagy a menta levél. Az első fogkeféjüket pedig az egyszerűség kedvéért kukorica csuhéból készítették el. A szájnyálkahártya tisztításához Indiában később arany, ezüst, vörösréz vagy egyéb nemesfém eszközök készültek. A legkorábbi adatokat ezekkel kapcsolatban a kr.e. 1000-500 között lejegyzett Ájurvédikus iratokban (Csaraka és Szusruta írásai) illetve a XV. században keletkezett Ghéranda Szamhitában rögzítették.
Ma ezek az eszközök olcsó fémekből, műanyagokból, vagy akár gyakran bicikliküllőkből készülnek. A modern jógik ma már természetesen fogkefével kefélik ki az egész szájüreg belső felét, esetenként a nyelvet is.
Az alább leírt módszerek, csupán történelmi érdekességek, inkább irodalmi értékük jelentős, mint gyakorlati hasznuk, ezért kipróbálásuk a leírt formában nem javasolt!
Szemelvények egy jóga szentiratból, a XV.sz.-i Ghéranda Szamhitából:
A fog-tövének megtisztítása (Danta-múla-dhauti)
„1.27 Khadira-nedvvel (Acacia-Catechu) és tiszta agyaggal tisztítsd a fogtőt, míg el nem távolítod a szennyeződést.”
1.28. A fogtő(-tisztítás) a legfőbb tisztítás a jógik számára a gyakorlatok közül. A jógát ismerő rendszeresen végezze hajnalban, hogy megóvja fogait, mert a fogtő (fontos) a koncentrációs és egyéb gyakorlatokban a jógik számára.
Érdekes és hasznosnak tűnő gyakorlat, mely a mai fogmosás elődje lehetett (egyes változatai ma is ismertek). Talán nem mindenki számára közismert, hogy a „fog-mosás” tulajdonképpen a fog és az íny találkozási területét, tehát a „fog-tő”-t kívánja tisztántartani, hogy megakadályozza a lepedékek és ezáltal a fogszuvasodás (caries) kialakulását. A szövegben említett agyag szerepe hasonló a dörzsanyagokéhoz, melyek ma is használatosak a fogkrémek előállításánál (sőt kapható természetes kőzetből készült, finomra őrölt fogpor is).
A hazai fogorvos körökben kevéssé ismert növény (Acacia Catechu) az ájurvédikus fogkrémek alapanyaga még ma is. Jótékony hatását (tannin vagyis csersav tartalmú növény, mely vérzéscsillapító és gyulladásgátló) a jógik korán felfedezték. A gyakorlati haszna teljesen világos: a mindennapos szájápolás, a fogak egészségben való megőrzése miatt.
A nyelv megtisztítása
(Jíva Shódana)
1.30 Az összeillesztett mutató-, középső- és gyűrűsujjal nyúlj le a torok felé és tisztítsd meg a nyelved a szennyeződésektől. Lassan dörzsölve távolítsd el a kapha-típusú (nyálkás) szennyeződéseket.
1.31 Friss vajjal kend be és „fejd meg” ismételten, annak csúcsát egy fémeszközzel újra és újra húzogatva.
Ez egy egyszerű nyelvtisztító gyakorlat, mely a természetgyógyászatban és az ájurvédikus gyógyászatban a mai napig használatos. A nyelv felszínén lévő lepedékek eltávolításáról van szó, mechanikus módon. Fontos megjegyeznünk, hogy sohasem szabad erősen kaparni, dörzsölni se a nyelvet, se a tövét, mert hányingert is okozhat és igen sérülékeny a nyálkahártyája.
Maga a gyengéd masszírozás („fejés”) jó hatással lehet a nyelv alatti mirigyek működésére. Az említett tisztított vaj, (ghí) alapvető házi gyógyszer ma is Indiában, sok egyéb hatása mellett segíti a helyes íz érzékelést és enyhítheti a bélproblémákat. A gyakorlat rendszeres végzése hozzájárul az általános szájhigiéniához.
Mit tehetünk a hétköznapokban?
Táplálkozás: A fogaink és természetesen az egész szájüreg egészségének megőrzése érdekében érdemes nagyobb figyelmet fordítani az elfogyasztott ételeink minőségére. Megfontolandó a fehércukor, csokoládé, cukrászsütemények és természetesen a cukorral készült ételek minimalizálása az étrendünkben, illetve gyermekeink táplálásában.
Kedvező hatást érhetünk el, ha sok rostos, lehetőleg friss zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztunk. Az esti filmnézés vagy olvasgatás közben a „nassolás” helyett almát vagy sárgarépát rágcsálhatunk, ezzel mintegy erősítve, karbantartva fogainkat.
Fogmosás
A rendszeres, minimum napi 2 alkalommal történő fogmosást természetesen semmi nem helyettesíti! Táplálkozási szokásainktól függően akár többször, az étkezésekhez kötődően is megtisztíthatjuk fogainkat. Rossz fogak, emésztési problémák esetén, a kellemetlen szájszag enyhítésére használhatunk növényi kivonattal készült szájöblítő szereket. Ezeket beszerezhetjük a patikákban, gyógynövény boltokban, vagy készíthetünk otthon is egyszerűbb főzeteket (menta, kakukkfű, eukaliptusz, citromfű, cserszömörce stb.) friss felhasználásra.
A fogpiszkálók és a fogselymek használata pedig segít megelőzni a lepedékek kialakulását.
Nyelvtisztítás:
Amennyiben nem idegenkedünk az új dolgoktól, akkor akár minden reggel elvégezhetjük a lágy nyelvtisztítást, mindig ügyelve arra, hogy türelemmel és odafigyeléssel tegyük ezt. Használhatunk speciálisan erre kialakított eszközt, egy jól ismert szájápolási márka nemrégiben megjelent, legújabb fejlesztésű nyelv- és fogkeféjét, vagy egy egyszerű, minden háztartásban megtalálható segédeszközt, egy kiskanalat. Fontos szabály, hogy bármivel is végezzük a nyelv megtisztítását, nem szabad élesnek lennie, nehogy megsértsük a nyelvet!
Szájápolási gyógynövény patikánk
Fahéj: fogfájás esetén 1-2 cseppet vattára cseppentve szorítsuk fogunkhoz. Kellemetlen szájszag ellen 1 teáskanál fahéjat felforralunk 1 csésze vízben, és gargalizáljunk vele, ha kihült.
Kurkuma: fogproblémákra készítsünk krémet (1 tk kurkuma, ˝ tk só, kevés mustárolajjal elkeverve) és ezzel dörzsöljük az ínyt és a fogakat naponta kétszer.
Szegfűszeg: illóolaj formájában hatásos lyukas fogak, gyulladt íny esetén a fájdalom csillapítására.
Menta: készíthetünk szájöblítőt, vagy egyszerűen rágcsáljuk friss levelét étkezések után.
Ne feledjük! A betegségek megelőzéséhez, legyen az bármiféle is minden esetben tudatos életvitelre van szükségünk. A testünk esetleges figyelmeztető jelzéseit pedig mindig tartsuk tiszteletben, idejében tudatosítsuk és reagáljunk rá. A gyógynövények enyhíthetik fájdalmainkat, frissíthetik lehelletünket, de a lyukas fog nem tömődik be magától, úgyhogy fordítsunk nagyobb figyelmet a megelőzésre és látogassunk el gyakrabban fogorvosunkhoz!
Földiné Irtl Melinda
Ajánlott irodalom:
Dr. Partap Chauhan: A tökéletes egészség
David Frowley: Jóga és Ájurvéda
Dr. Vasant Lad: Ayurveda
Mireisz László: Jógama
