A nyarat boldogan várjuk, és nyár végére – ha módunk volt rá és kellő elővigyázatossággal elkerültük a leégést is – „egészséges”, egyenletesen barna lett a bőrünk színe, kipihenten látunk újra munkához. Azonban nem mindenki lesz boldog a vakáció végén. Sokan már tavasszal is fényvédőt kénytelenek használni, nehogy az arcukon lévő pigmentfoltok túl feltűnővé váljanak.
Mások a nyár végére kénytelenek megtapasztalni, hogy bőrükön az egyenletes barnaság helyett nem kívánt foltok jelentek meg. A fokozott bőrfestéktermeléssel járó, kozmetikai jelentőségű elváltozások sajnos a korral is egyre szaporodnak.
Szeplő
Ez a leggyakoribb pigmentzavar. Három jellegzetes formája ismert:
– A kisgyermekkori szeplők néhány milliméter átmérőjű, éles határú, halványbarna pigmentfoltok, amelyek elsősorban szőke vagy vörös hajszínű, fehér bőrű egyéneken jelennek meg 4–5 éves korban. A fénynek kitett helyeken (arc, hát, mell, váll, felkar) láthatók, napozás hatására feltűnőbbek, télen gyakran eltűnnek. A hám alapi sejtsorában több a festék, a festéktermelő sejtek (melanocyták) száma nem emelkedett, de gyorsabban és több pigmentet termelnek – ez a tulajdonságuk öröklött. Azokon az északi tájakon, ahol a szeplős tejfehér bőr nagyon gyakori, sokan kifejezetten szexisnek tartják, ám vannak, akiknek megkeseríti az életét.
– A rendszerint napégést követően a háton és a vállakon kialakuló óriás szeplők.
– Idős egyéneken a tartósan fénynek kitett bőrterületeken (arc, alkar, kézhát) megjelenő, szabálytalan, sötéten pigmentált foltok, a szenilis óriás szeplők (lentigo senilis). A nagyteljesítményű szoláriumok használatát követően megjelenő pigmentfoltok is ennek felelnek meg.
Májfolt
Éles határú, szimmetrikus, barna elszíneződés az arcon, a homlokon és a felsőajkon. Foltjai összefolyhatnak, maszkszerű elszíneződést okozva, mely napfény hatására megsötétedik. A festéktermelő sejtek száma a foltban nem változik, de a hám festéktartalma megnő. Leggyakrabban terhesség alatt lép fel, de fogamzásgátlók szedése után is sokszor látjuk.
Gyulladás után kialakuló pigmentáció
A gyulladással járó bőrbetegségek egy részénél, a gyógyulás után az eredeti elváltozással azonos alakú pigmentfolt maradhat vissza, mert a gyulladásos vérbőség miatt átmenetileg fokozódhat a bőrfesték termelése. Ha a hám–kötőszöveti határ is sérül, a festék az irhába kerülhet, így a pigmentáció maradandóbb.
Fototoxikus pigmentáció
Az ultraibolya sugárzás festéktermelést fokozó hatását erősítik bizonyos fényérzékenyítő anyagok. Jellegzetes helye a nyak két oldala, ahol parfümök és a napfény együttes hatása váltja ki. Középkorú nőkön gyakori ez az elváltozás. Számos növény nedve [paszternák, petrezselyem, füge, zöldcitrom (lime)] is hólyagos, napégésszerű reakciót, maradandó barna foltokat okozhat.
Mit tehetünk?
A pigmentzavarok kezelése általában halványításból és fényvédelemből áll. A halványítást, hámlasztást ősszel, télen célszerű végezni. Téli üdülés során, majd kora tavasztól és nyáron erős fényvédőt kell használnunk. A sikeresen nem kezelhető esetekben speciális, erősen fedő make-up használata lehetséges.
A redukálószerek (pl. hidrokinon) a festéktermelő sejtek működését gátolják, az oxidálószerek (pl. hidrogén-peroxid) a bőrfestéket oxidálva halványítanak, a higany- és a bizmutsók enzimgátló hatásuk révén csökkentik a festékképzést. A különféle hámlasztó szerek (fenol, A-vitaminsav, gyümölcssavak) lehámlasztják a pigmentfoltokat. Mivel a festéktermelő sejtek rendkívül érzékenyek a hideg hatásra, a szeplők folyékony nitrogén fagyasztással is eltávolíthatók.
A tisztázatlan eredetű, változó pigmenttartalmú foltok bármilyen kozmetikai helyi kezelése előtt azonban célszerű bőrgyógyásszal konzultálni! (A rosszindulatú daganatok első jele is lehet ártatlannak tűnő barna folt.) A jóindulatú festékes elváltozások legkorszerűbb és leglátványosabb kezelési módja a lézeres kezelés. A lézerfény energiája a festéket tartalmazó sejtekben hőenergiává alakul, szétroncsolja e sejteket, és részben a festékszemcséket is elégeti. A korszerű lézer hatása szelektív, energiája csak a megcélzott pigmentfoltot semmisíti meg, a környező szöveteket megkíméli, hegesedést nem okoz.
fitt.tipp
Felkészítette már bőrét a csalóka napsugarakra?
Ha nem akar „égni” nyáron, ne feledje meg(v)enni a béta-karotint, mely erőteljes antioxidáns hatásával óvja az egészséges sejteket és véd a napsugárzás következtében kialakult veszélyes, szövetroncsoló szabadgyökök ellen. A béta-karotin megóv az erős sugaraktól, vonzó aranybarna színt kölcsönöz bőrének és kedvezően hat hajunkra, körmeinkre és szemünkre is.
Dr. Körmendy Miklós
bőrgyógyász-kozmetológus főorvos
