Életünk során átlagosan két-három évet töltünk a nátha fogságában, ami azt jelenti, hogy közel kétszáz alkalommal fertőződünk meg. Mégsem vesszük ezt igazán „betegségszámba”, mert többnyire nem vesz le a lábunkról, és a kimenetele igen ritkán végzetes. Pedig ha nem kezeljük, komoly szövődményeket is okozhat.

 

A téli sportok és a nátha

 

Az erős hideg hatására hirtelen és tartósan lehűlt nyálkahártya ki van téve a náthát okozó vírusfertőzéseknek, azonban a rendszeresen sportoló, edzett ember szervezetét általában nem fenyegeti a megfázás veszélye.

•Ügyeljünk arra, hogy ha télen a szabadban futunk, síelünk, vagy akár csak kirándulunk, mindig rétegesen, a hőmérsékletnek megfelelően öltözködjünk.

•Lehetőleg jól szellőző, természetes anyagból készült ruhában sportoljunk, így elkerülhetjük az átizzadt, nyirkos ruha miatti áthűlés veszélyét.

• Úszás után pedig alaposan szárítsuk meg hajunkat, törölközzünk meg jól, és öltözzünk melegen.

Népbetegség

Egy átlagos egészségi állapotú, megfelelő körülmények között élő felnőtt évente átlagosan 2-4 alkalommal esik a nátha „áldozatául”, és aligha van olyan szerencsés ember, akit élete során elkerült volna. Ennek ellenére sok mindent nem, vagy nem jól tudunk róla. Az esetleges tévhitek eloszlatásában Dr. Muraközy Györgyi fül-orr-gégész, allergológus, immunológus szakorvos segít.

Az orrfolyás nem mindig jelent náthát

Nagy hidegben természetes, hogy amíg kint tartózkodunk, intenzívebb az orrváladék képződése, hiszen ez nyújt védelmet a lehűlés ellen. Elhúzódó orrfolyást pedig allergia, az orrban rekedt idegen testek, orrpolip vagy az ott lezajló rosszindulatú folyamatok is okozhatnak. Nem szűnő, elhúzódó orrfolyás esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz.

 

A náthát általában vírusfertőzés okozza

Náthát kiválthat allergia is, de hideg időszakban jellemzően a hűvös levegő által meggyengült orrnyálkahártyát megtámadó vírusok, ritkábban baktériumok okozzák. A 1-3 napos lappangás után a nátha első 1-5 napjában jelentkező vizenyős váladékozás annak a jele, hogy a gyenge immunitású nyálkahártyán könnyedén áthatoló vírusok fertőzést okoztak. A vírus által megtámadott, duzzadt, gyulladt orrnyálkahártyán később könnyen megtelepednek a baktériumok is. Erre utal a nátha későbbi szakaszában gyakran előforduló sűrű, sárgás, gennyes váladék.

 

Az influenza és a nátha  

Az influenza ugyan általában náthával is jár, de a náthás fertőzés nem jelenti azt, hogy biztosan influenzások vagyunk, mivel sokféle egyéb vírus is okozhat náthát. Attól függően, hogy milyen mennyiségű és erősségű kórokozó támadta meg az orrnyálkahártyát, a nátha különböző lefolyású lehet. Előfordul, hogy az orrfolyás legfeljebb enyhe fejfájással vagy torokfájással jár együtt, de lehetséges, hogy lázzal, köhögéssel, végtagfájdalommal, gyengeséggel és egyéb kellemetlen tünetekkel is. Amikor a vírusfertőzés ennyire drasztikus, és elhatalmasodik rajtunk, orvosi kezelés szükséges.

 

Cseppfertőzéssel terjed

A kórokozók leginkább cseppfertőzéssel, azaz tüsszentés, beszéd vagy köhögés útján a levegőbe kerülve terjednek. Ügyeljünk arra, hogy zsebkendőnkbe tüsszentsünk, és köhögéskor mindig tegyük kezünket a szánk elé. A nyál is fertőz, ezért ilyenkor kerüljük a csókot és a puszikat, valamint a közös pohár- és evőeszköz használatot. Használjunk papírzsebkendőt, amit utána dobjunk ki. Ha náthásak vagyunk, sűrűn mossunk kezet, mert a váladékkal fertőzött kéz által érintett tárgyak közös használata révén is továbbterjedhet a fertőzés.

 

Ki kell-e feküdni?

Egy kis nátha miatt általában nem szoktunk ágynak dőlni. Ha a fertőzöttség csak az orrnyálkahártyára koncentrálódik, akkor nem is szükséges. Mivel azonban fertőzünk, ezért, ha nem tudunk, vagy nem akarunk otthon maradni, ügyeljünk arra, hogy kerüljük a tömeget, a gyengébb immunrendszerű gyerekeket, időseket és betegeket, továbbá tartsuk be az alapvető higiéniai szabályokat. Amikor a nátha gyengeséggel, lázzal, influenzaszerű tünetekkel is együtt jár, mindenképp célszerű orvoshoz menni, és a betegséget kifeküdni.

 

Hajlam

A náthás hajlamot kiválthatja valamilyen szervi ok, mint például az orrsövényferdülés, de a népesség mintegy negyedénél genetikai oka van annak, hogy a nyálkahártya helyi immunrendszere gyengébb. Ennek jele az akár kéthetente visszatérő, náthával, torokfájással járó megbetegedés.

 

Az orrnyálkahártya védekezőképessége  

Az egészséges nyák tiszta, nem vízszerű, de nem is túl sűrű. Szerepe, hogy folyamatos mozgásával és a benne levő ellenanyagokkal megakadályozza a vírusok és baktériumok megtelepedését. Ha mennyisége vagy minősége romlik, akkor nő az orrnyálkahártya fertőzékenységének veszélye. A szennyezett levegő, a dohányzás és az alacsony páratartalom mind növelik ennek kockázatát. A nyálkahártya kiszáradása ellen több módon védekezhetünk. Azon túl, hogy ügyelünk a lakás megfelelő páratartalmára, alkalmazhatunk az orr belvilágának megfelelő, a nyálkahártya állagát javító orrkenőcsöket vagy tengeri sós orrsprayket.

 

A gyenge immunrendszerűek  

Ha az orrnyálkahártya védekező rendszere legyengült, az még nem jelenti azt, hogy egész szervezetünk immungyenge. Ha azonban szervezetünk immunrendszere gyenge, mint például allergia esetén, akkor az orrnyálkahártya védekezőképessége is romlik, így azt könnyebben megtámadják a vírusok. A nátha tehát szervezetünk immunrendszerének erősítésével megelőzhető.

 

Nem gyógyítható?

Bár nátha esetén csak a tüneteket tudjuk enyhíteni, nagyon fontos, hogy a kezelést ne hanyagoljuk el, időben kezdjük meg. Ezzel megakadályozhatjuk a betegség elhatalmasodását, valamint az esetleges szövődmények kialakulását. Bőséges folyadékfogyasztással elérhetjük az orrváladék könnyebb fellazulását és ürülését. Ezen kívül sokféle gyógyszer és gyógyhatású készítmény áll rendelkezésre a nátha tüneteinek enyhítésére, melyek közül a legtöbb vény nélkül is kapható. Az orrcseppeken és orrsprayken kívül jótékony hatásúak a szalicilát típusú gyulladáscsökkentők, ezen kívül védelmet nyújt a C-vitamin is. Hasznos lehet a kamilla, a hársfa, a bodza és a kakukkfű teák fogyasztása, a különböző illóolajok, mint az eukaliptusz, a borsmenta vagy a kámfor belélegzése. Közelről ne inhaláljunk forró gőzzel, viszont az infravörös lámpa használata gyorsítja a gyógyulást.

 

Az antibiotikum nem mindig segít

Az antibiotikumok a vírusok ellen hatástalanok. Ám ha a nátha tünetei 5 nap után sem enyhülnek, a vírusfertőzésen túl valószínűleg bakteriális fertőzés is fennáll. Ebben az esetben javasolt az antibiotikus kezelés, melynek megfelelő mennyisége, időzítése nagyon fontos, és csak az orvos utasítása szerint történhet. Azzal ugyanis, hogy beveszünk egy-két szemet a korábbról maradt antibiotikumból, azt is elérhetjük, hogy a baktériumok ellenállóvá válnak, és így a később mégis elhatalmasodó náthát még nehezebb kezelni.

 

Nem mindegy, hogyan fújod az orrod

A rendszeres és alapos orrfújás hatékony védelem a bakteriális felülfertőződés ellen, ám nem mindegy, hogyan történik. Kicsit előrehajtott fejjel először az egyik, majd a másik orrlyukat befogva fújjunk. Így ugyanis nagyobb a nyomás, másrészt, ha egyszerre fogjuk be mindkét orrlyukat, előfordulhat, hogy a túlnyomás miatt felfelé préselődik a váladék, ami a leggyakoribb szövődményként előforduló arc- és homloküreg gyulladás alapja lehet.

 

Szövődmények

 

A nátha jó esetben legfeljebb 7-10 napig tart. Míg a vírus okozta nátha általában nem vezet szövődményekhez,

•a nem kezelt, elhúzódó, bakteriális fertőzéssel együtt járó nátha gyakori kiváltója az arc- és homloküregi gyulladásoknak, amelyek megelőzésének egyetlen módja, ha időben megkezdjük a nátha kezelését.

• Többnyire minden nátha együtt jár egy kis fejfájással, teltség- és feszülésérzéssel, orrdugulással és váladékozással,

•ám ha ezek a tünetek 5-6 nap múlva sem enyhülnek, és esetleg lüktető fájdalom, hőemelkedés vagy láz is jelentkezik, fennáll az arc- vagy homloküreg gyulladás veszélye. A köhögés és a mellkasi fájdalom pedig az alsóbb légutakra terjedés jele. Ha ezeket tapasztaljuk, feltétlenül forduljunk orvoshoz. Az arcüreg gyulladás kezelése először nyálkahártya-gyulladás csökkentőkkel, összehúzó szerekkel, a bakteriális fertőzés jelei esetén pedig antibiotikus kezeléssel történik.

•Ha egy hét után sem enyhülnek a tünetek, akkor következik az arcüreg átöblítése, felszúrása, kitisztítása. Ez a könnyen érzésteleníthető beavatkozás kevésbé fájdalmas, mint amennyire sokan félnek tőle. Tévhit az is, hogy az arcüreg felszúrása után folyton visszatér a betegség, az arcüreg átmosása ugyanis sosem jár krónikus gyulladást okozó következményekkel.

•Nagyon fontos komolyan vennünk a kezelést, mert az arcüregben pangó gennyes váladék további krónikus gyulladást okozhat, amely akár nagyobb arcüregi műtétekhez is vezethet. A homloküreg átmosására ritkábban van szükség, mivel kivezető nyílása a homloküreg alján van, így a gravitáció elősegíti a váladék természetes távozását.

•Felnőtt korban a nátha ritkább szövődménye a középül-gyulladás és a tüdőgyulladás.

 

Orrcsepp, a tengerben

Az orrcseppek összehúzzák az orrnyálkahártya ereit, csökkentve ezzel annak duzzanatát és a váladékképződést.
•Vannak kombinált, antibiotikumot is tartalmazó orrcseppek is, amelyek kiváltják a szájon át történő antibiotikumok szedését, ám ezek vénykötelesek.

•A besűrűsödött váladék hígítására pedig a különféle nyákoldók alkalmasak. Az orrcseppet általában orrfújás után alkalmazzuk, naponta háromszor. Enyhén hajtsuk hátra fejünket, majd cseppentsünk mindkét orrjáratba. Hogy a cseppek minél jobban átjárják az orrjáratokat, enyhén biccentsük a fejünket előre-hátra.

•Orrcsepp helyett ma egyre népszerűbb az orrspray, mert használata egyszerűbb, és a permet formájában szétszóródó csepp egyenletesen oszlik el a nyálkahártyán.

FONTOS!

Az orrcseppek és spray-k túlzott használata káros, mert elpusztulhatnak a nyáktermelő mirigyek és a nyák mozgását segítő csillószőröcskék, ami állandó orrduguláshoz vezet.

 

A megelőzésről: védd előre magad!

Immunrendszerünk megfelelő védelmével megelőzhető a náthát kiváltó vírusfertőzés is. Az áthűlés elkerülése mellett ebben alapvetően

•a rendszeres testmozgás,

•a tiszta levegőn való séta,

•az elegendő alvás és pihenés,

•a stressz csökkentése,

•a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozás,

•továbbá a mesterséges méreganyagok, az alkohol, a koffein és a dohányzás kerülése segít.

•A C-vitamin lehetőleg természetes bevitelén kívül a szervezet ellenálló képességét javítják

•az A-, D-, E- és B12 vitaminok,

•valamint a cink és a szelén is.

•A gyógyteák közül hatékony a zöldtea, a ginzeng, a bíbor kasvirág, a csalán, a csipkebogyó és a citromfű.

• Sokat segít a szauna és a masszázs, valamint a különféle aromafürdők és a meleg-hideg váltott zuhany rendszeres alkalmazása.  

 

Denkinger Anita