Csodálatosan virágzó rét, zöldellő bokrok, romantikus hangulat. Igazán gyönyörű, de van, aki számára mindez nem sok örömet okoz.
A legszerényebb becslések szerint is az emberek 20 százaléka szenved allergiás szemgyulladástól, aminek egyik fő előidézője éppen a virágpor.

 

A környezeti ártalmak, a klíma megváltozása, az immunrendszer károsodása egyre több emberben indít el, egy ma már jól ismert, de nehezen befolyásolható folyamatot, az allergiás reakciót.

Ha szervezetünk először találkozik testidegen fehérjével, akkor ellenanyagot kezd termelni. Ezeket az ellenanyagokat a kötőhártyánk egy speciális sejtje tárolja, és ha újra kapcsolatba kerülünk, mondjuk a virágporral, akkor ezek az ellenanyagok megpróbálják semlegesíteni azt, ennek ára, hogy a tároló sejtek károsodnak, és belőlük olyan anyagok kerülnek ki, mint például a histamin, amelyek kellemetlen szemészeti panaszokat okozhatnak.

A szem kivörösödik, viszket, duzzadttá válik a szemhéj és a kötőhártya. A szervezetnek ez a természetes védekező reakciója állandósulhat, speciális sejtek, az úgynevezett eosinophil sejtek szaporodnak meg a kötőhártyában és ezek megjelenése, majd szétesése után kialakul egy olyan kóros állapot, amelyből nincs kilépés, és a beteg tartós szenvedéséhez vezet. Természetesen, ez a folyamat különböző formákban, így az allergiás kötőhártya-gyulladások különböző tüneteivel mehet végbe. Legkevesebb négy formáját különböztetjük meg az allergiás szemgyulladásnak, amelyek közül például a tavaszi kötőhártya-gyulladás évtizedeken keresztül elkísérheti a fiatal beteget.

Bízd a szakemberre!

Gyakran említik a betegek, hogy soha nem voltak allergiások és most hirtelen a típusos tüneteket észlelik. Az élet során bármikor kialakulhatnak a jellemző allergiás kötőhártya-gyulladásos tünetek. Nemcsak a virágpor, de számos más olyan fehérje természetű anyag kiválthatja, amire a beteg nem is gondol. Állati szőr, élelmiszer, kozmetikum, gyógyszer a leggyakoribb ok. A panaszok pedig nagyon széles skálán mozognak. Az enyhe viszketés, vörösség, idegentest érzés csak kínzó tünet, de akár a látást rontó súlyos szaruhártya károsodás is kialakulhat. A gyógyszeres kezelésben egyre több és egyre célzottabb gyógyszert találunk, amelyeknek használata során azonban néha komoly mellékhatásokra is figyelnünk kell. Vannak szemcseppek, melyek csak a kellemetlen szubjektív tüneteket okozó histamint közömbösítik. A sejteket stabilizáló szerek pedig nem engedik szétesni a sejteket, és így a károsító anyagok nem szabadulhatnak fel. A gyógyszerek széles köre és a mellékhatások lehetősége miatt az allergiás kötőhártya-gyulladást feltétlen szemorvosnak kell kezelni.

Az allergia intő jel

Természetesen általános jó tanácsokat is adhatunk. Ha valaki tudottan allergiás mondjuk a parlagfűre, akkor annak ajánlatos a szabadságát a parlagfű virágzás csúcspontján kivenni, augusztus végén, szeptember elején, és elutazni valamelyik parlagfűtől mentes tengerparti tájra. Levél dísznövényt és ne virágot tartsunk a lakásunkban. Ha immunrendszerünket nem engedjük mélypontra zuhanni, és ezáltal szervezetünket az allergiás reakcióknak kitenni, akkor szintén mérsékelhetjük a tüneteket. Állandó kimerültség, dohányzás, drogok, vitaminhiány, influenza, vagy éppen a lelki egyensúly megbomlása, mind-mind hajlamosíthatják szervezetünket az allergia kialakulására. Sajnos, ha az allergiás reakció egyszer elindult, a későbbiek során mindig számíthatunk rá. A gyulladáscsökkentők, a műkönny rendszeres használata mérsékelheti a tüneteket, de magunknak is hozzá kell járulni a gyógyuláshoz. Ez jelenti az egészséges életmódot, a testi és lelki kiegyensúlyozottságot, a pozitív életszemléletet. Az allergiás kötőhártya-gyulladás nemcsak megkínoz bennünket, de felhívja a figyelmünket arra is, hogy valami nincs rendben a környezetünkkel, baj lehet a testünkkel, és több gondot kellene fordítanunk a lelkünkre is.

 

Dr. Szigeti Zoltán

 

d0ab0ced-8dcd-43b2-b7f6-5957fbdcbd80