Az allergiás megbetegedések elsősorban a fejlett országokban jelentenek egyre súlyosabb egészségügyi problémát. Ezen országokban minden ötödik ember szenved kisebb-nagyobb allergiás megbetegedésben. A betegség gazdasági-társadalmi kihatása óriási, csak Amerikában évente több milliárd dollárt költenek a betegek gyógykezelésére, a kutatásra, a környezet tisztaságának javítására.
Hogy kezdődik, hogy kezdődött?
Allergiás tüneteket kiválthatnak: belélegzett allergének, kémiai anyagok, toxikus gázok, vírusok, táplálék allergének, méh-, darázscsípés és még számtalan tényező. A tünetek súlyosságát befolyásolja az immunrendszer mindenkori állapota. A fáradt, gondokkal teli, étkezésére, életmódjára nem figyelő, agyonhajszolt beteg tünetei erősödnek. Az allergiás állapotok enyhítése a terápiát vezető szakemberekre is komoly feladatot ró. Nem elég gyógyszert ajánlani, ahhoz, hogy valódi segítséget kapjon a tüsszögő, fulladó vagy kiütésektől szenvedő beteg, fel kell tárni szokásait, életmódját, problémáit.
Minden látványos fizikai tünet mögött komoly élettani reakció áll: orrunk bedugul, váladékozik, fájdalom, viszketés, szárazság alakul ki. Ezek együttesen az azonnali allergiás reakció élettani válaszai. Ehhez tartozhat a gyomorsav kiválasztódásának fokozódása. A reakciókról a központi idegrendszer, mint „mindenek szervezője”, azonnal visszajelzést kap, hogy elemezze, értékelje, mi történik a szervezetünkben.
A szülő felelőssége
A gyermekeket ellátó ambulanciákat elsősorban a gyulladásos megbetegedések miatt keresik fel a családok. Sokszor nehéz megkülönböztetni a fertőzést a túlérzékenységi reakciótól különösen az elhúzódó köhögéssel, folyamatos orrcsorgással, néha fulladással együtt járó állapotokban. Lehet, hogy a gyerek asztmás? A részletes kivizsgálás majd választ ad erre. Ilyenkor felmerül a kérdés: mit rontottunk el mi szülők, hogy ez kialakulhatott? Így utólag ez sokszor már nem derül ki.
Ezért fontos a megelőzés, hogy általánosságban próbáljunk mindent megtenni, ami tőlünk függ. Már közvetlenül születés után a magas belélegzett allergén terhelés erősen kihat a későbbi életkorban kifejlődő allergiás tünetek kialakulására. Az egyik legfontosabb belélegzett allergén a háziporatka, mely az allergiára hajlamos csecsemőt éri. Nekünk felnőtteknek is komoly gondot okoz, egész évben kiválthatja a kóros immunológiai reakciókat, egyben elősegíti egyéb környezeti anyagok allergénként történő megjelenését. Mit tudunk ellene tenni?
A lakókörnyezetünket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg a legkönnyebben tisztítható felületek legyenek a gyermek szobájában, hálószobánkban. Kerüljük a padlószőnyeget, a por meggyűlését lehetővé tevő réseket zárjuk, mosható felületeket alakítsunk ki. Nem azzal szeretjük gyermekünket
a legjobban, ha több tucat plüss állattal, játékkal agyonzsúfolt szobában éli az életét – ezek igazi porgyűjtők. A számtalan apró játék lehetőleg zárt szekrényben legyen elhelyezve, mivel ezeket lehetetlen naponta letörölgetni. A nagyobb gyerekek legtöbbje olyan ágyban alszik, mely ágyneműtartós, sokszor „raktárul” is szolgál. Ki tudja ezt rendben tartani? A gyermek álmában többször forogva felveri a port, szinte poratka felhőben alszik. Gondoltak-e már erre?
A hálószoba meghitt csendje a legalkalmasabb az esti olvasásra, zenehallgatásra. Gondolom, mindannyian jártunk már olyan barátainknál vagy saját otthonunk is úgy van kialakítva, hogy a háló egyben könyvtár is, a legtöbb esetben a könyveket, CD-ket szabad felületű könyvespolcon helyezik el. Nyilván lehetetlen ezeket naponta portalanítani. Plüss drapériákat használunk, olyan sötétítő függönyöket, melyek magukba szívják a port, és jó esetben évente egyszer kerülnek a tisztítóba. Alakítsuk át belső környezetünket, tegyük a felületeket szabaddá, könnyen tisztíthatóvá. A porszívózás mellett a nedves portörlés segít a legjobban. Kevesen tudják, hogy a haj az egyik legerősebb porgyűjtő, ezért célszerű az esti hajmosás az allergiás tünetek megelőzésére.
A túl sok vegyszer, illatosított tisztító és kozmetikai szerek szintén terhelést jelentenek már csecsemőkortól kezdve. Lehetőleg ne váltogassuk ezen szerek használatát és a túlzottan illatosított anyagokat kerüljük. Kevesen tudják, hogy az ecet az egyik legjobb tisztítószer, melyet a háztartás (fürdőszoba, aljzat stb.) tisztítására tudunk használni anélkül, hogy az ökobiológiai egyensúlyt zavarná lebomlása során és allergizálna.
Parlagfű, feketeüröm, lándzsás útifű
Sokan élnek kertes házban vagy hobbikertjük van. A parlagfű, feketeüröm, lándzsás útifű a nyár közepén és a nyár végén éri el virágzási fázisát. A parlagfű a XIX. században került kontinensünkre burgonya szállítmányokkal. Ezt követően a gondozatlan területeken szaporodott el hazánkban. A tőlünk nyugatabbra lévő országokban már nem jelent hazánkhoz hasonló egészségügyi problémát, mivel a rendszeres fűnyírás, kaszálás és területgondozás révén a növény minimális mértékben növekszik. A fent említett növények a legerősebb allergének, melyek több éves szénanátha tünetek okozása után a leggyakrabban váltanak ki asztmás megbetegedést. A növény a virágzás előtt még nem allergizál, évente kétszeri, virágzás előtti kaszálással, fűnyírással elkerülhető allergia okozó hatása.
Erős széljárás esetén a virágzás alatt kiszabaduló pollenek akár 50 kilométerre is eljutnak, így nem elég saját kertünk gondozása, országunkban az összes földterületet, lehetőleg azonos időpontban, évente kétszer kaszálással és fűnyírással kellene mentesíteni a parlagfűtől, fekete ürömtől, lándzsás útifűtől. Ez segítene a növény elterjedtségének olyan mérvű visszaszorításában, mely már nem, vagy csak minimális mértékben okozna allergiás tüneteket. Kertjeink kialakításakor, növények telepítésekor tudnunk kellene, mely növények allergizálnak a legerősebben. Lehetőleg azok a családok, ahol halmozottan jelentkeznek az allergiás tünetek, a kertek kialakítása előtt forduljanak szakemberekhez.
Keresztallergia
Étkezési szokásainkban nem is gondolunk arra, hogy allergiás tüneteinket ronthatjuk, vagy javíthatjuk azzal, amit eszünk. Vannak jellemző keresztallergiák, melyekről a szakemberek mindig tájékoztatják a betegeket. A keresztallergia annyit jelent, hogy az allergiás periódus alatt bizonyos növények, gyümölcsök, élelmiszerek a szervezetbe bekerülve megtévesztik az immunrendszert, és ezzel kiváltják az allergiás tünetek fokozódását. Emellett direkt allergénként is szerepet játszhatnak. Általánosságban tanácsolható, hogy a megterhelő, egyoldalúan állati fehérjéket tartalmazó étrendet, a tartósítószereket tartalmazó élelmiszereket kerüljék. Amennyiben választanom kell a konzerv és a mirelit között, mindig az utóbbit választom, mivel ebben az esetben csak egy rövid hőkezelés után történik az élelmiszer fagyasztása. Tartósítószert nem tartalmaz, tápanyagtartalmát megtartja.
A szennyezett levegő, melynek része lehet a dohányfüst, már méhen belül károsító hatású. Azon újszülöttek, kiknek édesanyja terhesség alatt dohányzott, gyakran alacsonyabb súllyal születnek, hajlamosabbak fertőzéses megbetegedésekre, melyek hozzájárulhatnak allergiás állapotuk kialakulására. A passzív dohányzás is kimutatottan káros, megnöveli az alsó légutak gyulladásait, krónikus hörghurut, asztma kialakulásához vezethetnek.
A megelőzés leghatékonyabb eleme az allergiát kiváltó anyagok kerülése, mely fontos szerepet játszik a már kezelt betegek tünetmentesítésében is a gyógyszeres kezelés mellett. Egymagában hatásos terápia az allergén kerülés az ételallergia és a gyógyszerallergia esetén. Nem véletlenül kérdezzük meg betegeinket bármilyen beavatkozás előtt, hogy van-e allergiája, érzékeny-e valamilyen gyógyszerre.
Öröklött hajlamok
Bizonyított, hogyha mindkét szülő allergiás betegségben szenved, a születendő utód 50 százalékos valószínűséggel hajlamos lesz hasonló megbetegedésre. A megelőzésnek ilyen esetekben kiemelt szerepe van. A terhes nő felelősségteljes életvitele, a dohányzás kerülése, az „immunológiai mélypont”- ez a csecsemő életében körülbelül fél éves kort jelent – időtartamán túli anyatejes táplálás, a tiszta környezet, a háziporatka, az állatszőr, az egyéb erős allergén expozíció, a szennyezett levegő kerülése meghatározó.
Komoly szerepe van a rendszeres mozgásnak, a rendszeres úszásnak, a jó fizikai, lelki állapot biztosításában. Az anyák életvitelükkel sokat tehetnek gyermekük egészsége érdekében már a szülés előtt is. A születés után pedig elsősorban ők alakítják ki a családi szokásokat. A szülők szerető együttléte tovább segíti gyermekük fejlődését, és akármilyen hihetetlennek tűnik sokaknak, az allergiás tünetek kialakulásának visszaszorításában is szerepük van.
Évente tíz százalékkal nő hazánkban az allergiás megbetegedések száma. Az enyhe tünetek mellett az életet veszélyeztető súlyos állapotok is kialakulhatnak. Nem csak Önre, gyermekére is gondoltunk.
Dr. Fényi Ágnes