Egy nemzetközi munkacsoport a világ 32 országában több mint 7000 enyhe asztmás beteget vizsgál annak eldöntésére, hogy a betegség korai stádiumában naponta egyszer alkalmazott kis dózisú Pulmicort Turbuhaler belégzése (inhalációja) hogyan befolyásolja az asztma lefolyását.
Az első három éves időszak eredményei egyértelműen igazolták a kezelés jótékony hatását mind az asztmás rohamok számának csökkenése, az először megjelenő súlyos nehézlégzés, mind pedig a tünetmentes napok tekintetében. A kezelés hatására javultak a betegek légzésfunkciós értékei, ezzel párhuzamosan csökkent a kiegészítő hörgtágító és nagy dózisú szteroid igényük. A vizsgálat folytatódik, de már eddigi eredményei is felhasználhatóak az asztmával foglalkozó szakemberek gyakorlatában mind a diagnosztika, terápia és gondozás, mind az egészségügyi felvilágosítás tekintetében.
Az asztma diagnózisának a felállítása, illetve a betegség súlyossági stádiumának a meghatározása részben a betegek tünetei, részben részletes légzésfunkciós vizsgálatok alapján történik.
A betegek többsége az ún. enyhe perzisztáló asztma csoportjába tartozik, akiknek tünetei hetente jelentkeznek és nem feltétlenül súlyosak. Ezek a betegek sokszor évekig tünetszegények lehetnek, előfordul, hogy csak az elhúzódó köhécselés vagy a fizikai terhelés (futás, lépcsőzés stb.) hatására megjelenő nehézlégzés okainak keresése kapcsán derül fény az asztmájukra. Fontos azonban megjegyezni, hogy a súlyos, életveszélyes fulladásos rosszullétek és a végzetes kimenetelű asztmás rohamok is többségében ebből a betegcsoportból kerülnek ki.
Egyértelműen bebizonyosodott, hogy már az asztma ezen korai stádiumában is zajlik a légúti nyálkahártyában az a maradandó károsodásokhoz, és a légzésfunkció beszűküléséhez vezető gyulladás, amelynek folyamatai szerepet játszanak a visszatérő nehézlégzések kialakulásában, valamint a fizikai terhelhetőség csökkenésében.
A tünetes időszakokban a mérsékelten beszűkült légzési teljesítmény a normális fizikai aktivitást zavarja, amelyet a fulladó betegek egy része mozgásszegény életmóddal hidal át, ami különösen gyermekek esetében a normális testi-lelki fejlődés súlyos zavarához és elhízáshoz vezethet, annak másodlagos következményeivel együtt. Mivel a mozgásszegény életmód átmenetileg csökkenti a betegek panaszait, ezért előfordul, hogy nem fordulnak panaszaikkal időben orvoshoz és így nem, vagy csak késve kapnak megfelelő terápiát.
Mai tudásunk szerint az asztma alapját képező gyulladás csökkentésére, ezzel együtt a tünetek megelőzésére az ún. szteroid gyógyszerek alkalmasak. Ezeket a gyógyszereket ma már lehetőségünk van közvetlenül a légutakba juttatni a különböző inhalációs (belégzési) technikák segítségével, több nagyságrenddel csökkentve ezzel a bejuttatandó gyógyszer mennyiségét, valamint a nem kívánatos mellékhatások megjelenésének a kockázatát. Mindezek miatt a mai modern asztma kezelés alapja az inhaláció (belégzés) útján bejuttatott folyamatos gyulladáscsökkentő terápia alkalmazása.
Az inhaláció történhet spray (adagolós aerosol), porlasztott gyógyszeroldat formájában illetve a jelenleg legkorszerűbbnek tartott porbelégző készülékekkel. Utóbbiak közül a Turbuhaler a leghatékonyabb, a belélegzett gyógyszeradag kb. 30 százalékának a kislégutakba juttatásával.
Utánkövetéses vizsgálatok bizonyítják az inhalációs szteroid kezelés hosszú távú biztonságosságát, veszélytelenségét a növekedés, csontosodás, a hormonális rendszer valamint magzatkárosító hatás tekintetében egyaránt. A gyógyszerek adagolása az asztmás súlyossági stádiumoknak – a tünetek gyakorisága és a légzésfunkciós értékek alapján – megfelelően különböző, legalacsonyabb az enyhe-, magasabb a mérsékelt-, legmagasabb a súlyos perzisztáló asztma esetén. A nehézlégzés megszüntetésére javasolt hörgtágítók nem helyettesítik az inhalációs szteroidokat, általában alkalomszerűen a nehéz légzés megszüntetésére vagy tartós kiegészítő terápiaként jönnek szóba.
Az asztmás betegek körében valaha végzett legnagyobb vizsgálat eddigi eredményei bizonyítják a naponta egyszer alkalmazott Pulmicort Turbuhaler jótékony hatását az enyhe perzisztáló asztmások korán megkezdett kezelésében. Ezzel felhívja a figyelmet az eddig mostohán kezelt betegcsoport korai diagnózisának a fontosságára, valamint az azonnal megkezdett folyamatos inhalációs gyulladáscsökkentő kezelés jelentőségére.
Rávilágít a betegek pontos és széleskörű tájékoztatásának fontosságára, amely nagymértékben javítja az együttműködő készséget. A gondozás hatékonyságának a javulása a betegek testi és szellemi teljes értékűsége mellett, csökkent kórházi kezelési költségekkel és táppénzes napokkal járul hozzá a társadalmi-gazdasági pozitív mérleghez.
Dr. Kovács Lajos
Semmelweis Egyetem
I. sz. Gyermekklinika
