Az im­mun­rend­szer mű­kö­dé­se

A szer­ve­zet a fer­tő­zé­sek el­len fi­zi­kai és bi­o­ló­gi­ai mód­sze­rek­kel vé­de­ke­zik. A test­moz­gás in­ten­zi­tá­sa és az im­mun­rend­szer mű­kö­dé­se kö­zött ös­­sze­füg­gést ta­lál­tak. A rend­sze­re­s, kö­ze­pes in­ten­zi­tá­sú fi­zi­kai ak­ti­vi­tás ja­vít­ja, a nagy in­ten­zi­tá­sú ront­ja azt, így elő­se­gít­ve a lég­úti fer­tő­zé­sek ki­ala­ku­lá­sát.

Az ún. „open window” te­ó­ria sze­rint ki­me­rí­tő, ext­rém mér­té­kű tes­ti és lel­ki ter­he­lést kö­ve­tő­en, a szer­ve­zet 3-72 órán át fo­gé­konnyá vá­lik a fer­tő­zé­sek­re, az im­mun­rend­szer csök­kent mű­kö­dé­se mi­att. Az im­mun­rend­szer je­len­tő­sen hoz­zá­já­rul a szer­ve­zet egyen­sú­lyá­nak fenn­tar­tá­sá­hoz, az ún. homeosztázishoz, te­hát kül­ső be­ha­tá­sok­ra di­na­mi­kus mű­kö­dés­vál­to­zás­sal re­a­gál.

Két fő for­má­ja a ve­le­szü­le­tett és a szer­zett im­mu­ni­tás. A ve­le­szü­le­tett im­mu­ni­tás dön­tő­en fi­zi­kai jel­le­gű, mű­kö­dé­sé­hez nincs szük­ség elő­ze­te­sen le­zaj­lott fer­tő­zés­re, fő­leg a lég­utak me­cha­ni­kus meg­tisz­tí­tá­sá­ból áll. Sport­te­vé­keny­ség vég­zé­se­kor fo­ko­zott fer­tő­zés­ve­szély­nek va­gyunk ki­té­ve, mi­vel több, eset­leg szen­­nye­zett le­ve­gőt lé­leg­zünk be, légutaink job­ban ki­szá­rad­nak és le­hűl­nek. A fer­tő­zés­re a szer­ve­zet akut gyul­la­dás­sal re­a­gál, fel­gyor­sul a ke­rin­gés, hogy a fe­hér­vér­sej­tek és egyes fe­hér­jék kön­­nyeb­ben oda­jut­has­sa­nak a fer­tő­zött te­rü­let­re (fa­ló­sej­tek, ter­mé­sze­tes ölő­sej­tek, im­mun­glo­bu­lin­ok). A ve­le­szü­le­tett im­mu­ni­tás nem min­dig ele­gen­dő a fer­tő­zé­sek le­győ­zé­sé­re, mi­vel a fa­ló­sej­tek nem min­den kór­oko­zót tud­nak el­pusz­tí­ta­ni.

A szer­zett im­mu­ni­tás se­gít­sé­gé­vel a szer­ve­zet mint­egy „fel­is­me­ri” azo­kat a test­ide­gen anya­go­kat, me­lyek meg­be­te­gít­he­tik, ezért el­le­nük el­len­anya­go­kat ter­mel. A szer­zett im­mu­ni­tást vé­dő­ol­tás­ok­kal is elő­se­gít­het­jük, ilyen­kor szer­ve­ze­tünk a be­vitt, el­ölt vagy élő kór­oko­zók el­len spe­ci­á­lis vé­dő­anya­go­kat hoz lét­re. A ví­ru­sok egy ré­szé­re, mint pl. az inf­lu­en­za­ví­rus­ra az jel­lem­ző, hogy szer­ke­ze­tük ál­lan­dó­an mó­do­sul, ezért va­ló­ban ha­tá­sos ol­tó­anya­got szin­te le­he­tet­len ki­fej­lesz­te­ni el­le­nük. A tar­tós bi­o­ló­gi­ai vé­de­lem komp­lex fo­lya­mat, ki­ala­ku­lá­sá­hoz leg­alább 1-2 hét­re van szük­ség. A fer­tő­zé­sek el­le­ni vé­de­ke­zés­ben az im­mun­rend­szer mű­kö­dé­sé­nek op­ti­má­lis­nak és nem ma­xi­má­lis­nak kell len­nie, ext­rém eset­ben a szer­ve­zet sa­ját fe­hér­jéi el­len is for­dul­hat, ilyen­kor al­ler­gia, gyul­la­dás, vagy egyéb sejt­ká­ro­sí­tó ha­tás ala­kul­hat ki.

A fer­tő­zés ve­szé­lyét szá­mos té­nye­ző fo­koz­hat­ja:

• kör­nye­zet­vál­to­zás, il­let­ve uta­zás al­kal­má­val szá­mos, szer­ve­ze­tünk­nek is­me­ret­len kór­oko­zó­val ta­lál­koz­ha­tunk,
• túl ala­csony ka­ló­ria­tar­tal­mú, hely­te­le­nül ös­­sze­ál­lí­tott ét­rend is fo­gé­ko­nyab­bá te­het a fer­tő­zé­sek­re. Esz­té­ti­kai szem­pont­ok alap­ján sok em­ber nem fo­gyaszt meg­fe­le­lő men­­nyi­sé­get alap­ve­tő tápanya­gok (ne fe­lejt­sük el, az im­mun­glo­bu­lin­ok fel­épí­té­sé­hez fe­hér­je kell),
• spor­to­lás so­rán az izom­za­tot ért mikrosérülések, he­lyi gyul­la­dá­so­kat hoz­hat­nak lét­re. A fe­hér­vér­sej­tek a gyul­la­dás he­lyé­re ván­do­rol­nak, így a test töb­bi ré­szén rom­lik az im­mun­rend­szer mű­kö­dé­se. A fo­lya­ma­tot to­vább ront­ja az ún. sza­bad gyö­kök fel­sza­po­ro­dá­sa, mely­nek el­len­sú­lyo­zá­sá­ra az antio­xi­dáns ha­tá­sú C-vi­ta­min sze­dé­se kü­lö­nö­sen aján­lott,
• kör­nye­ze­ti ha­tá­sok, mint pl. ext­rém me­leg vagy hi­deg, túl ma­gas vagy ala­csony lég­nyo­más, lég­szennye­zett­ség, al­vás­hi­ány, több idő­zó­nán va­ló át­uta­zás, a gra­vi­tá­ci­ós erő fo­ko­zó­dá­sa vagy csök­ke­né­se, va­la­mint pszi­chés stressz is ked­ve­zőt­le­nül be­fo­lyá­sol­hat­ja az im­mun­rend­szer mű­kö­dé­sét,
• ös­­szeg­ződ­het a pszi­chi­kai stressz és a ki­me­rí­tő mun­ka­vég­zés vagy sport­ter­he­lés ha­tá­sa is, mi­vel ezek mind­egyi­ke je­len­tő­sen eme­li az ún. „stressz­hor­mo­nok” szint­jét.

Ho­gyan véd­het­jük ki eze­ket a vál­to­zá­so­kat, me­lyek a meg­elő­zés mód­sze­rei?

• csök­kent­sük a fer­tő­zés­ve­szélyt rend­sze­res kéz­mo­sás­sal, so­ha ne dör­zsöl­jük meg or­run­kat vagy sze­mün­ket mo­sat­lan kéz­zel,
• rend­sze­re­sen vé­gez­zünk kö­ze­pes in­ten­zi­tá­sú test­edzést, az in­ten­zi­tást min­dig iga­zít­suk fi­zi­kai ál­la­po­tunk­hoz és táp­lált­sá­gi szin­tünk­höz. A csök­ke­nő tel­je­sít­ményt, a túl­zott mér­té­kű fá­radt­sá­got, izom­fáj­dal­ma­kat, fá­sult­sá­got min­dig te­kint­sük fi­gyel­mez­te­tő jel­nek,
• ét­ren­dünk le­gyen ki­egyen­sú­lyo­zott, meg­fe­le­lő ener­gia­tar­tal­mú, tar­tal­maz­za az es­­szen­ci­á­lis ami­no­sa­va­kat (glu­ta­min, arginin ki­emelt je­len­tő­sé­gű), az es­­szen­ci­á­lis zsír­sa­va­kat, va­la­mint vi­ta­mi­no­kat, antioxidánsokat (folsav, B6-, E-vi­ta­min, C-vi­ta­min) és nö­vé­nyi ros­to­kat,
• le­he­tő­ség sze­rint csök­kent­sük a pszi­chés és kör­nye­ze­ti stressz­ha­tá­so­kat,
• fo­ko­zott fer­tő­zés­ve­szély ese­té­ben gyógy­sze­res vé­de­ke­zés is szó­ba jön (im­mun­glo­bu­lin­ok, nem-szte­ro­id tí­pu­sú gyul­la­dás­csök­ken­tők), de ezek al­kal­ma­zá­sa csak ki­vé­te­les ese­tek­ben in­do­kolt, mi­vel azok a fer­tő­zés le­fo­lyá­sát gyor­sít­ják, de an­nak meg­elő­zé­sé­re ke­vés­bé al­kal­ma­sak,
• nem meg­fe­le­lő­en ke­zelt ví­rus­fer­tő­zés után ún. „kró­ni­kus fá­radt­ság” szindró­ma fej­lőd­het ki, ezért láz, fá­radt­ság, kö­hö­gés, nyi­rok­cso­mó duz­za­nat fenn­ál­lá­sa fi­gyel­mez­te­tő jel, ilyen­kor so­ha ne edzzünk vagy ver­se­nyez­zünk.

Dr. Ékes Er­zsé­bet