A csecsemő számára az anyatej az ideális táplálék. A szoptatás általában 4-6 hónapos korig biztosítja a szükséges tápanyagmennyiséget. A növekvő vitaminigény kielégítésére 3-4 hónapos korban adhatunk már az anyatejen kívül gyümölcslevet és gyümölcsöt. Ezt követheti 4 hónapos kor után a főzelékek bevezetése, természetesen még mindig az anyatej mellett.
Az 5-6 hónapos babának már 1-2 mokkáskanálnyi tehéntúróval, reszelt sajttal, csirkehússal tehetjük teljessé a főzelékét. Az édesanyákban felmerül a kérdés, hogy saját készítésű, vagy készen kapható bébiétellel táplálják gyermeküket. Természetesen mindkét lehetőségnek megvannak a maga előnyei.
Ha az édesanya készíti a csecsemő számára az ételeket, akkor a gyermek egyéni igényeit, ízlésvilágát nagyobb mértékben tudja figyelembe venni. Fontos szem előtt tartani, és betartani a higiéniai szabályokat. A csecsemő részére külön főző- és tálalóedény, valamint evőeszköz szükséges, melyeket naponta egyszer ki kell főzni. Csak friss, jó minőségű alapanyagokból, frissen készített ételt adjunk a babának. Kétségtelen, hogy mindezek időigényes tevékenységek, de a saját készítésű ételekkel pénzt takaríthatunk meg.
A piacon vagy üzletben beszerzett nyersanyagok esetében körültekintőnek kell lennünk.
Ha ezek mellett döntünk, vegyük figyelembe az alábbiakat: részesítsük előnyben a szezonális zöldségféléket, gyümölcsöket. A primőr, üvegházi termények esetében nagyobb a kockázata a vegyszermaradékok jelenlétének. Tehát kerülendő tél derekán a paradicsom, a paprika, a fejessaláta és társaik étrendbe iktatása, különösen csecsemők, kisgyermekek esetében.
Csak megbízható helyen vásároljunk, így nyugodtak lehetünk abban, hogy a termelés, előállítás során betartják a vonatkozó előírásokat (megfelelő, engedélyezett vegyszerek használata, élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása). Az ellenőrzött biotermékek vásárlása esetén növényvédő szer maradék jelenlétével nem kell számolnunk. Az ökológiai gazdálkodásban termelt növényeknél nem használnak szintetikus műtrágyát és növényvédő szereket, így ezek fogyasztása kisebb terhelést jelent a csecsemők, kisgyermekek számára is.
A növényvédő szer maradékokon kívül fontos kiemelni a zöldségfélékkel kapcsolatban a nitrát-nitrit kérdését. A tápcsatornában a nitrát nitritté alakul, és a véráramba került nitrit kóros hatásai közül az egyik legfontosabb a hemoglobin átalakulása methemoglobinná, amely alkalmatlan az oxigén transzportjára.
A WHO az egészségártalom veszélye nélkül huzamos időn át megengedhető napi felvételt (ADI) 0 – 0,5 mg/testsúly kg NaNO3-ban állapította meg, azzal a megjegyzéssel, hogy a csecsemők és a beteg (emésztési zavar, hasmenés esetén) kisgyermekek nagy érzékenysége miatt, a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők számára tilos nitrátfelvételt megadni. Egy vegyes táplálkozást folytató felnőtt napi nitrát felvétele 90 mg körül van, melynek nagy része a zöldségfélékből származik. Az élő szervezetek – így a növények – számára a fehérjeszintézishez nitrogénre van szükség. A növények nitrogén szükségletük fedezését részben nitrát felvételével biztosítják.
Ha a gyökér által felvett nitrát nitrogénjét a növény valami miatt nem képes fehérjévé alakítani (ennek oka lehet a fény vagy a víz hiánya), akkor ez a nitrát feldúsulásához vezet. Üvegházban termesztett leveles és gyökérzöldségek nitráttartalma rendszerint jelentősen magasabb, mint a szabadföldön termesztetteké. Ez nemcsak az előzőekben említett fényhiánynak tulajdonítható, hanem annak is, hogy a magasabb hőmérsékleten a talaj szerves anyag tartalma megnő, így műtrágya adagolás nélkül is több a rendelkezésre álló nitrát.
A termesztés körülményein kívül genetikai tényezők is meghatározzák, hogy a különböző zöldségek mennyi nitrátot halmoznak fel. Ennek alapján vannak nitrátot kevésbé és jobban kumuláló zöldségfélék, amint az a táblázatban is látható.
Az egyes növényi részek között is van különbség a nitráttartalom szempontjából, így javasoljuk, hogy felhasználás előtt a saláta külső leveleit szedjük le, illetve a sárgarépa csúcsi részeit vágjuk le. Ha magunk főzünk a csecsemőnek, semmiképpen ne nitráthalmozó nyersanyagból tegyük ezt, mint például a cékla vagy a paraj. A megvásárolt zöldségeket rövid ideig tároljuk, mielőbb dolgozzuk fel. Ha mégis tároljuk a zöldségeket, alacsony tárolási hőmérsékletet és páratartalmat biztosítsunk.
A bébiételek, bár drágábbak, mint a házilag készített ételek időt és energiát takarítanak meg az édesanya számára. Hazánkban a bébiételgyártás komoly múltra tekint viszsza, a kapható bébiételek jó minőségűek, és semmilyen anyagot nem tartalmazhatnak olyan mennyiségben, hogy az veszélyeztesse a kicsik egészségét. Az érvényben lévő előírások szerint a bébiételek az egyes növényvédőszer maradékokból nem tartalmazhatnak 0,01 mg/kg-nál többet. Az ételek készítéséhez vizsgált és nemesített (nem nitrátkumuláló) alapanyagokat használnak fel. Nitrát és nitrit esetében is van egy határérték, amelynél többet a bébiétel nem tartalmazhat. A biotermesztésű alapanyagokból készült bébiételek esetében a növényvédő szer maradékok jelenléte miatt sem kell aggódnunk. Tehát ha bébiételt vásárolunk, biztosak lehetünk benne, hogy gyermekünk ellenőrzött minőségű ételt kap.
Szórád Ildikó
dietetikus
