Az érelmeszesedés kialakulásában döntő szerepe van a koleszterinnek. A vérben lévő koleszterin mennyisége meghatározó jellegű az érelmeszesedés, a magas vérnyomás és az említett szövődmények kialakulásában, valamint a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálesetek számának emelkedésében.
A vér koleszterin szintjét számos tényező befolyásolja, ilyenek a táplálkozási szokások, életmódunkkal összefüggő jelenségek (stresszhatás, stressztűrő képesség), a fizikai aktivitás, a mindennapos mozgástevékenység és a genetikai adottságok.
Koleszterin nélkül elképzelhetetlen
Kémiailag a koleszterin egy zsírféleség, amely az emberi szervezetben életfontosságú szerepet játszik. A koleszterin a sejtfal fontos építőköve. Számos életfontosságú hormon alapanyaga, ilyenek a mellékvesekéreg hormonok, a nemi hormonok. Jelentős szerepe van az agy és az idegszövet felépítésében, a csontképzésben. A D vitamin alapanyaga. Koleszterinből állít elő a máj epesavakat, amelyek a táplálékok felszívásában nélkülözhetetlenek. Mindezek alapján koleszterin nélkül szervezetünk felépítése és funkciója elképzelhetetlen. A koleszterint a máj működése révén, az emberi szervezet folyamatosan termeli. A belső koleszterin elválasztás mellett az állati eredetű táplálékokból vesszük magunkhoz a koleszterin másik jelentős részét. Mivel a koleszterin vízben nem oldódik, ezért valamilyen fehérjéhez kötődve kerül a vérpályába és jut el a szervezet minden részéhez, az egyes sejtekhez, illetve szövetekhez. A zsírokat szállító fehérjéket lipoproteineknek nevezzük. Fizikokémiai tulajdonságuk alapján a koleszterint szállító lipoproteineket nagy sűrűségű, u.n. HDL koleszterinnek, kis sűrűségű LDL koleszterinnek, és nagyon kis sűrűségű VLDL koleszterinnek nevezzük.
Az említett lipoproteineken kívül a bélrendszer sejtjeiben képződő nagy molekulájú fehérjék – kilomikronok – szállítják a táplálékkal bejutott koleszterint és egyéb zsír-alkotórészeket, pl. a triglicerideket. Amennyiben a táplálékkal bevitt koleszterin mennyisége emelkedik, a májban történő koleszterin szintézis csökkenést mutat. Valószínűleg napi 400-500 mg koleszterin bevitel emeli a vér koleszterin szintjét, amennyiben a bevitel tovább nő, a bélbeli felszívódás csökkenni fog. A külső bevitelre adott válasz igen nagy egyéni eltérést mutat, ami egyrészt a különböző koleszterin felszívódás és a belső koleszterin szintézis közötti kapcsolatra vezethető vissza.
Számos tanulmány bizonyította, hogy a fokozott koleszterin bevitel növeli a vér koleszterin szintjét. A vér koleszterinszintje függ a kortól és a nemtől is. Az újszülöttek koleszterin szintje 1,55 mmol/l körüli, amely a 6. életévig fokozatosan emelkedik, 10 éves korban 4 mmol/l körüli. Lányoknál ez kissé magasabb. A középkorú felnőtteknél a korral további emelkedésre számíthatunk, azonban a nemek között már nincs különbség. Az 50 év feletti nőkben magasabb a koleszterin koncentrációja, 70 év táján férfiakban és nőkben megközelítőleg azonos értékekkel találkozunk. Magyarországon az életmódtól és táplálkozási szokásoktól függően, továbbá a koleszterin mérésére használt módszerek különbözősége miatt a felnőtt lakosság normál értékei 5,58 – 6,2 mmol/l között változnak.
A 80-as évek végén és a 90-es évek elején történtek felmérések. A szűrővizsgálatok alkalmával számos magas koleszterinnel rendelkező egyént, sőt családi, örökölhető magas koleszterin szinteket is felderítettek. A hazai és nemzetközi felmérések alapján megállapítható, hogy a lakosság átlagos koleszterin mennyisége meghaladja az ideálist és ezért nem véletlen, hogy világszerte a magasabb koleszterin, a szív- és érbetegségek egyik rizikófaktora.
A vér a koleszterin kb. 70 százalékát az alacsony sűrűségű LDL lipoprotein szállítja. Az elmúlt évek vizsgálatai bizonyították, hogy testünk valamennyi sejtje képes koleszterint előállítani, de a sejtek nagy része az LDL által szállított koleszterint veszi fel és használja saját anyagainak pótlására, a sejt felépítésére. Ez által a sejt energiát takarít meg, ugyanis koleszterin igényét külső forrásból fedezi. Az LDL koleszterin rendkívül agresszív, és bonyolult biokémiai reakciók során, számos sejt közreműködésével indítja el az erek falának elmeszesedését.
A HDL koleszterint védő koleszterinnek is nevezzük, ugyanis ez a koleszterint szállító fehérje, képes a sejtekben felhalmozódott koleszterint a májba visszaszállítani, és az epével kiválasztani. Ezáltal védi a sejteket és a szöveteket a koleszterin lerakódástól, és az érelmeszesedés kialakulását gátolja. A sejtek és az erek védelmében a HDL koleszterinnek tehát döntő jelentősége van.
Külső tényezők
Az életmód jelentősen befolyásolja a vér koleszterin szintjét. A magyarországi étkezési szokások, a kalorikus túltáplálás, fokozott zsír és koleszterin bevitelt jelent. A napi energia szükségletünknek kb. 20-25 százalékát szabad, hogy zsírból fedezzük. A kevesebb zsírral kevesebb koleszterin jut be a szervezetbe. A húsokban, húskészítményekben, tejben, tejtermékekben, tojásban sok rejtett zsír található. Pl. napi 2400 kcal szükséglet esetén, maximum 80 g zsiradékot fogyaszthatunk. Egy ilyen étrend kb. 300 mg koleszterint tartalmaz. Magas koleszterin szint mellett a napi bevitel nem lehet több, mint 200 mg koleszterin. Az állati zsírok, főleg telített zsírsavakat, koleszterint és trigliceridet tartalmaznak, amelyek fogyasztása a kalorikus túltáplálás során emelik a vér koleszterin szintjét és az LDL koleszterin mennyiségét. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy táplálkozásunkból ki kell iktatni az állati eredetű zsírokat, hanem meg kell találni a helyes arányt, oly mértékben, hogy a növényi olajok és az állati zsírok fogyasztása mellett a telített és a telítetlen zsírsavak aránya 1:1 legyen. A kalorikus túltáplálás eredménye az elhízás. A hasra lokalizálódó almatípusú elhízás szövődményeként a magas LDL koleszterin, az alacsony HDL koleszterin és az emelkedett triglicerid koncentrációja jellemző. Az érelmeszesedés kialakulásával jelentkezik, a magas vérnyomás és az anyagcserezavar következtében, inzulinrezisztencia és a II. típusú cukorbetegség.
Tápanyagaink közül különösen sok koleszterint tartalmaznak a belsőségek, velő, tojássárgája, csülök, dagadó, tarja, hízott liba. A hentesáruk közül, a szalonna, tepertő, kolbász és a különböző disznósajtok. Kevesebb rejtett zsírt tartalmaz, a marhahús, a bárány, pulyka, csirke és a vadhúsok. A magyarországi lehetőségektől függően igen előnyös a hal fogyasztása, ugyanis a halzsírok számos többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaznak, amelyek fogyasztása csökkenti a vér koleszterin koncentrációját.
A táplálkozás mellett a mindennapos fizikai aktivitás, mozgás előnyösen befolyásolja a vér koleszterin koncentrációját és emeli a HDL koleszterin, mint védő koleszterin mennyiségét.
A környezet szennyeződés, a dohányzás, fokozza a szabadgyökök képződését és elősegíti az LDL koleszterin oxidációját. Az érelmeszesedés rizikója dohányzás hatására lényegesen fokozódik. A dohányzás csökkenti a védő koleszterin koncentrációját.
Az orvostudomány és a genetika a koleszterin és a zsír anyagcserével kapcsolatosan elsődleges, úgynevezett primer koleszterin emelkedést tart nyilván, melyet familiáris, hiperkoleszterémiának nevezünk. A betegség szerencsére ritka, a homozigóta típusokban 10 éves kor előtt kifejlődik az érelmeszesedés és a szívizom károsodása, a betegek általában nem élik meg a 30. életévüket.
Számos egyéb betegség kisérőjeként jelentkezhet a magas koleszterin szint, ilyenek a cukorbetegség, alkoholizmus, vesebetegségek, pajzsmirigy működés zavara, stb.
Az élet és a sejtműködés szempontjából nélkülözhetetlen koleszterin veszélyes is lehet. A bonyolult szabályzó mechanizmus károsodása, a fokozott koleszterin bevitel, a helytelen, és a mozgásszegény életmód, a vérzsírok és a koleszterin koncentrációjának emelkedéséhez vezet. Korán megjelennek a szív- és érrendszert károsító betegségek, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás és a szívinfarktus.
Prof. Dr. Pucsok József
