A lábra állás, fokozódó terhelést, komoly átrendeződést okoz a mozgásrendszerben. A fejlődéssel együtt járó problémákat, a komolyabb bajok megelőzésének lehetőségeit érdemes mélyebben megismerni.
A gyermek sarkának belső talpélre fordulása, a „sarokcsont lazaság” (latinul calcaneus valgus) természetes fejlődési szakasz. A biztossá vált járás idejétől folyamatosan erősödő izom és szalagrendszer jelentős változásokon keresztül fejlődik, a felnőtt, egészségesnek tartott szerkezet irányába.
Ha a korai felállás, a hasonfekvő lábtartás miatt, nagy súly terheli a felálló lábacskát, a sarok bedőlése igen jelentős mértékű lehet. Ilyen esetekben a korrekciós, úgynevezett supinaló – a sarokrészen kifelé billentett sarkú – cipők jelentenek segítséget. A korszerű cipőknek a sarokcsontot körbefogó, támasztó kéregrésze merev, a talphoz képest nem mozdul. Ez a szandáloktól is elvárható, mert a laza cipő a lábat nem segíti fejlődésében. A növekedés során a szülők, az óvodai vagy iskolai szűrővizsgálatok kezdeményezésére sokszor viszik a gyermeket az ortopédiára. Szerencsére a legtöbb esetben nem kell ortopédiai kezelést alkalmazni. A panaszmentes gyermek tornásztatása, és a helyes cipőviselet, elegendő lehet a lábdeformitás kialakulásának megelőzéséhez. A sokszor növésnek tulajdonított térd -, lábszárfájdalom, az éjszakai felsírás oka lehet a feszülő belső szalagok és izomzat görcse, ami kínozhatja a kisgyermeket. A problémát nem szabad félvállról venni. A masszírozás, torna és lazító gyakorlatok segíthetnek.
Kisiskolás kortól a láb fejlődési üteme lelassul. Az ilyenkor felgyorsuló növekedés és súlygyarapodás miatt már megjelenhet a valódi lúdtalp, (pes planovalgus) indokolt lehet a betét viseltetése. A betétet mindig gipsz-, hablenyomat, vákum formázás alapján, egyénre szabottan, a korrekciók nagyságának pontos meghatározásával készíttessük el. Nem mindegy milyen igénybevételre, súlyra, tevékenységre készül. A kész betétet szakorvos ellenőrizze. A polcról levett betét ezeknek a szempontoknak nem felel meg. Súlyos lúdtalp kialakulása esetén a növekedés lezártakor – szerencsére ritkán – végzünk olyan csontkorrekciós műtétet, amely az izületek mozgásainak részleges feláldozása mellett biztosít helyes talpterhelést. Az esetek egy részénél rtg. felvétellel tisztázható, hogy a sípcsont alatti izület jelentős dőlése konzerválja a nem javuló sarokdőlést. Ilyenkor a még növekedésben lévő belboka-csúcs növekedésének lassítása teljesen korrigálhatja a lábat.
O-láb, X-térd
Gyakori, szerencsére a fiziológiás fejlődéssel legtöbbször rendeződő eltérések, az O láb és az X térd. Sok családban több generáción keresztül megjelenhet, sokszor extrém mértékű tengelyeltérések is maguktól korrigálódnak. Nem szabad elsietett kezelést végezni. A térd stabil szalagrendszerének épsége esetén várhatjuk a javulást. Az anyagcsere-betegségek, (D-vitaminhiány állapotok,) vagy ritka növekedési rendellenesség (Blount betegség) okozhat O láb állást, ezeket Rtg. és laborvizsgálatok zárhatják ki. Ha nincs rosszabbodásra hajlamosító rendszerbetegség, akkor érdemes két éves korig várni és csak akkor dönteni a további teendőkről.. Ha a térd szalagjai rendben vannak, rendszeres megfigyelés mellett lehet várakozni.
Sokszor észlelt kiegészítő deformitás a lábfej befelé csavarodása, ennek eltűnése lassúbb lehet, mert kevés olyan fiziológiás inger éri a végtagot , amely ezt korrigálná.
Mellkasdeformitások
A szegycsont előemelkedés a tyúkmell (pectus carinatum) – az ellenkező irányú deformitás a tölcsérmell (pectus excavatum)
A gyermekkor fejlődési sajátosságainak megfelelően, a bordák elülső vége porcból áll és a szegycsont is hosszanti irányban főként porcos felépítésű. A csecsemőkön észlelhető, légzéssel összefüggő behúzódást sok szülő panaszolja. A teendő ilyen eseteknél a követés, a korai légzőtorna, csimpaszkodás, hasizom erősítés és később az úszás lehet.
A gyógytornász által végeztetett gyakorlatok, a váll-, a hátizomzat erősítésére, a tartás javítására koncentrálnak. A nyújtózással végzett sportok, úszás sokat segíthet. Az egyik legfontosabb izomzatról azonban nem szabad megfeledkezni, a hasizmok a medence és a bordák között hoznak létre kontrakciót és ezzel „vasalják” a hasfalat és a bordákat.
A jól irányított és kezelt eseteknek csak töredékénél léphet fel olyan súlyos állapot a növekedés végére, melyet operálni kell. A műtét akkor indokolt, ha a torzult mellkason belül keringési, illetve légzési nehézségek lépnek fel. A műtétet jól felszerelt mellkas-sebészeten kell, hogy végezzék.
Dr. Marschalkó Péter
A Heim Pál Gyermekkórház Gyermekortopéiai Osztályának osztályvezető főorvosa
