Az élet alapja a víz, ebből alakult ki az általunk ismert világ, ez a közös a papucsállatkában, a medúzában, a mezei virágokban, a kedvenc kutyádban és bennünk, emberekben. Szintén alapvető törvényszerűség az egyén és a környezete közötti állandó kölcsönhatás, amely természetesen a folyadékcserére is vonatkozik, és amelynek soha nincs nagyobb aktualitása, mint nyáron.
Szervezetünk jelentős mértékben, mintegy 60 százalékban tartalmaz vizet, mely túlnyomórészt sejtjeinken belül elzártan, kisebb, – kb. harmad – részben pedig a vérben és a nyirokfolyadékban található. Igazán jelentős biológiai tényezőről van szó, hiszen a víz aktív szerepet tölt be többek között a testtömeg 5 százalékát kitevő vér alkotóelemeként, a hőszabályozásban és a különféle anyagcsere-folyamatokban, pl. a sav-bázis egyensúly helyszíneként. Nem csupán vízről, hanem a benne található szerves anyagok, ásványi sók, oldatáról is szó van.
Optimális esetben a test vízleadása és vízfelvétele között kényes, ám annál lényegesebb egyensúlyi állapot áll fenn. Szinte hihetetlen, de igaz, hogy szervezetünk nyugalmi állapotban a bőrön keresztül történő párologtatással, a légzéssel, a széklettel és a vizelettel naponta körülbelül 2 liter folyadékot veszít. Aktív munkavégzés, magas környezeti hőmérséklet esetén ez a menynyiség akár napi 3 literre is emelkedhet. A folyadékmérleg bevételi oldalán a táplálékkal elfogyasztott mintegy 1,2 liter, a folyadékkal bevitt kb. 1 liter és a belső oxidáció („vízképződés”) során keletkező megközelítőleg 0,3 liter víz áll.
Folyadékveszteség esetén működésbe lép egy érzékeny, az agyban található terület, az úgynevezett szomjúságközpont, amely arra serkenti az embert, hogy pótolja a keletkezett deficitet, tehát igyon. Igen ám, de nem mindegy hogy mit. Számos, mondhatni végtelen lehetőség áll rendelkezésre a kérdés „megoldására”. Optimális választás az ivóvíz, a rengeteg változatban hozzáférhető, más-más ásványianyag tartalommal bíró ásványvizek népes csapata, szénsavval vagy anélkül kinek-kinek ízlése szerint.
Nem csak folyadékhoz, hanem értékes ásványi sókhoz, pl. kálium, magnézium és vitaminok is jut szervezetünk zöldség és gyümölcslevek, turmixok fogyasztásakor. Jóleső érzés behűtött gyümölcslevest, vagy limonádét kortyolgatni. Izgalmas változatosságot jelenthetnek az aszfaltot-gőzölögtető nyári forróságban a jeges finomságok, pl. jeges csoki, zúzmarás kávé. Csak a fantázia szabhat határt az egyre népszerűbb jegestea-változatoknak.
Hasznos tudnivaló, hogy ha igazán ízletes hűsítő italt szeretnénk varázsolni, akkor a megszokottnál erősebbre érdemes főzni a teát, áztassuk tehát kicsit hosszabb ideig a füvet. Langyosra hűtés után már dobhatjuk is bele a jégdarabokat, ízesíthetjük a hagyományos módon mézzel, citrommal, de dúsítható gyümölcsdarabokkal, tejszínnel, barna vagy kandiscukorral, kombinálható izgalmas fűszerekkel, például vaníliával, fahéjjal, mentával.
A továbbiakban következzen néhány hűsítő ötlet, mellyel reményeim szerint sikerül kicsit könnyebben átvészelhetővé tenni a tikkasztó nyári napokat.
Eperturmix (4 személyre)
Hozzávalók:
– eper 20 dkg
– epres gyümölcstea 4 dl
– tej 2 dl
– méz 2 evőkanál
Elkészítési mód: Az epret a többi összetevővel turmixgépben alaposan összedolgozzuk. Frissen fogyasszuk.
Mentás citruskoktél (4 személyre)
Hozzávalók:
– gyümölcstea 8 dl
– lime 2 db
– grapefruit 1 db
– barna cukor 2 evőkanál
– mentalevél
Elkészítési mód: az erősre főzött teát ízesítjük az egyik zöld citrom és a grapefruit kifacsart levével, valamint a barna cukorral. Jégbe hűtve, lime gerezdekkel és menta levelekkel díszítve tálaljuk.
Tea gyümölcsjéggel: a teát különleges módon hűsíti a gyümölcsjég. Tegyünk a jégkocka tálca minden kockájába, pl. 1-1 szem málnát, kimagozott meggyet, vékony citromgerezdet vagy akár két-három szem ribiszkét. Öntsük fel vízzel és fagyasszuk le.
Szűcs Zsuzsanna
dietetikus
