A hagyományos orvostudomány szerint az alvászavarok nem vezethetők vissza semmilyen testi betegségre. Hátterükben az áll, hogy az érintett nem képes úrrá lenni mindennapi problémáin, és esténként nem zárja le magában a napközben történteket. Duplaannyi nőt fenyeget, mint ahány férfit. Bezzeg Csipkerózsika, igaz, az ő története csak mese!

•Még a hagyományos orvostudomány képviselői is úgy vélekednek, hogy az alvászavar a test vészjelzése, amellyel a psziché túlterheltségére próbálja felhívni a figyelmet.

•Bár az alvászavarok hátterében általában valamilyen lelki eredetű ok áll, előfordulhat, hogy csak azért alszunk rosszul, mert nem kényelmes az ágyunk.

•Annak ellenére, hogy az alvászavarok többsége bizonyítottan pszichoszomatikus eredetű, az egyre hatékonyabb altatótabletták kifejlesztésén túl nem sok minden történik.

FONTOS!

Az altatók még a hagyományos orvostudomány szerint sem jelentenek megoldást az alvás problémáira, ezzel szemben számos negatív mellékhatással rendelkeznek, és összességében tökéletesen értelmetlennek nevezhetők.

Az alvás szakaszai

Az alvás nem folyamatos és egyforma állapot. Közben összesen négy-öt alvásfázison megyünk keresztül, amelyek mindegyike kb. kilencven percig tart. Ez a modell természetesen csak nagy vonalakban tükrözi az alvás szerkezetét, a személyre szabott alvásprofil sokkal finomabb összetételű. Az éjszaka első felében a mélyalvás fázisában vagyunk, míg a másodikban a felszínesebb alvásfázisokban és az álmodás szakaszaiban töltünk több időt. Az alvás első fele tehát elsősorban a testi, második fele pedig a lelki regenerálódást szolgálja. A ciklus közepén különösen mély alvásba, az úgynevezett mélyalvás állapotába zuhanunk. A ciklus végét követi a felszínes álomszakasz. Az első alvásfázis igen rövid, kb. egyórás. Ha akkor csörög a vekker, amikor a mélyalvás szakaszában vagyunk, leverten, kimerülten fogunk ébredni. Az álom szakaszából való ébredés ezzel szemben kellemes, és a frissesség érzésével párosul. Agyunk az úgynevezett REM szakaszban, amikor álmodunk, aktívabb, mint az ébrenlét során.

2x annyi nő

Az elalvással és az átalvással kapcsolatos nehézségek a nőknél kétszer olyan gyakran fordulnak elő, mint a férfiaknál, a kor előrehaladtával pedig még gyakoribbá válnak. Ezek vitathatatlan tények, a mögöttük meghúzódó okok pedig egyértelműek. A korunkra jellemző rohanás és túlterheltség sokkal jobban érinti a nőket, akik emiatt kevesebbet is alszanak. Túlterheltségük elsősorban abból adódik, hogy mind a munkahelyükön, mind a családjukban egyformán helyt kell állniuk.  

A menstruáció előtti napokon

… és első napjaiban a nők többsége a hormonváltozások hatására sokkal nyugtalanabbul alszik, ami az álomtevékenység fokozódásához vezet. Ezenkívül gyakrabban riadnak fel éjszaka, alvásigényük pedig lényegesen megnő. Mindez arra utal, hogy a szervezet különösen rosszul éli meg ezeket a napokat, és több regenerálódásra van szüksége, mint egyébként. Annak ellenére, hogy a modern életstílusnak köszönhetően a nők egyáltalán nincsenek tekintettel szervezetük természetes ritmusára, és még a menstruáció előtt sem vesznek vissza a tempóból, testük az elmúlt évezredek életritmusa szerint működik. A havi vérzés utolsó napjaiban az alvást és az alvásigényt érintő változások általában alábbhagynak.

A terhesség kezdetekor

…nagymértékben megnő az igény a pihenésre és az alvásra, mintha a szervezet bölcs előrelátásában fel akarna készülni a szülést követő kimerítő éjszakákra. Ha a terhes nő nem tudja kielégíteni egyre fokozódó alvásigényét, problémája előbb vagy utóbb súlyossá válik.

Ha a helyzetet még félelem és szorongás is súlyosbítja, az újabb alvási nehézségekhez vezet. Mivel az így keletkező alvásproblémák nemcsak a kismamára, hanem a magzatra is rossz hatással vannak, rendkívül fontos lenne, hogy felderítsék és megszüntessék a háttérben meghúzódó okokat. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a növekedési hormon csak éjszaka termelődik, ezért az ember is csak alvás közben növekszik és regenerálódik. Az elegendő és jó alvás ezért kétszeresen is fontos a terhesség alatt, amikor minden a növekedésről, a fejlődésről szól.

Szülés előtt és után

Minél inkább közeledünk a szülés időpontjához, az alvásproblémák annál súlyosabbá válnak. Míg a test számára oly fontos mélyalvás-szakaszok csökkennek, az éjszakai felébredés egyre gyakoribbá válik, a has növekedésével pedig nehezebb kényelmes testhelyzetet találni. Akárcsak a terhesség alatt jelentkező többi probléma, az alvással kapcsolatos panaszok is enyhülnek, ha a leendő anyuka, valamint a magzat nagyobb odafigyelést és több gondoskodást kap. A változás a baba mozgásán is nyomon követhető, akit kellő odafigyeléssel már az anyaméhben is meg lehet nyugtatni.

A szülést követően ezek a problémák valamelyest javulnak, de csak azért, hogy újabb, a baba ellátásával kapcsolatos nehézségeknek adjanak teret. A szoptatás például rendkívül fontos a gyermek egészsége szempontjából, az anya számára azonban kifejezetten fárasztó. Állítólag olyan nagy fizikai megterhelést jelent, mintha építőmunkás lenne. A szoptató anyukának több nyugalomra, alvásra és regenerálódásra van szüksége, s ha ezt nem kapja meg, a keletkező fáradtság és kimerültség nemhogy elősegíti, hanem inkább megakadályozza az alvásban.

Az anya alvásának ritmusát leginkább a manapság oly divatos, a baba éhségéhez igazodó szoptatási módszer zavarhatja meg. Rosszabb esetben a baba olyan gyakran követelheti az etetést, hogy az anya még egy, a REM-szakaszhoz szükséges másfélórás ciklust sem tud végigaludni. Ha a REM-alvás több éjszaka is kimarad, az anya ugyanabba a helyzetbe kerül, mint azok a kísérleti személyek, akiket megakadályoztak az álmodásban. Legkésőbb hat REM-alvás nélküli éjszakát követően az elnyomott álomképek olyan nagy erővel tódulnak fel, hogy már éber tudatállapotban is megjelennek. A pszichiáterek ilyenkor már hallucinációról és az úgynevezett gyermekágyi pszichózisról beszélnek.

A szoptatás közben jelentkező pszichózis semmi esetre sem kezelhető az álomképeket elnyomó gyógyszerekkel, ilyenkor csak egy kiadós éjszakai alvás segíthet. A gyógyszeres kezelés azonnal megakadályozná a további szoptatást!

A menopauza

… beköszöntével a test hanyatlásának az alvás profiljában is tanúi lehetünk, míg a férfiaknál ez a folyamat az élet derekán kezdődik.   Éjszaka csökken a hosszú alvásszakaszok száma, helyükbe éber szakaszok lépnek.

Az éjszaka bekövetkező változásokat a szervezet a napközben egyre gyakrabban jelentkező alvásigénnyel próbálja kiegyenlíteni, ami csak annak a szemében jelenik meg katasztrófaként, aki problémát gyárt belőle. Abból még soha nem történt semmi baj, ha valaki aludt egyet ebéd után, vagy megengedett magának egy rövid délelőtti vagy délutáni szundikálást. Csak arra kell vigyázni, hogy ne feküdjünk egész nap az ágyban, és ne meneküljünk el magunktól és az élettől.

Miért nem jön álom a szemünkre?

•Túlterheltség, stressz

Az emberek többségének olyan stresszesek a napjai, hogy már nem képesek ellazultan nyugovóra térni, és zökkenőmentesen „átevezni” Hüpnosz birodalmába. A napközben érzett nyomás este is rájuk nehezül, mert nem tudták elintézni feladataikat, nem tudták valóra váltani reményeiket, vagy mert gondok kínozzák őket. Ehhez jön még a félelem a holnaptól, amelyet általában szintén sötétnek, reménytelennek látnak.  

•Szorongás, félelem

A félelem érzése és testi tünetei megakadályozzák az elengedést, amely az elalvás egyik elengedhetetlen feltétele. A probléma úgynevezett elengedő gyakorlatokkal oldható meg, a legfontosabb azonban az, hogy minél előbb úrrá legyünk félelmeinken.

Az alvászavarok hátterében az élettől való menekülés is állhat. Az érintettek napközben csigaházukba bújnak. Takaréklángon égnek, kímélik magukat, és nem képesek semmit sem kezdeni az életükkel – a kialvatlanságra hivatkozva.

A félelem feszültséget teremt, az alvásnak azonban ellazulásra van szüksége.

Ágy, hálószoba probléma

Idővel már a hálószobába való belépés is nyugtalanságot, idegességet, szorongást és teljesítménykényszert vált ki az érintettből.

Gyerekkori előzmények

Rendkívül sok páciens számolt be arról, hogy szülei túlságosan is nagy szerepet tulajdonítottak az alvásnak, ami gyakran odáig fajult, hogy gyermekük valamennyi kudarcát és sikertelenségét a rossz alvással magyarázták. Ezek a szülők viselkedésükkel nagyban hozzájárultak a helyzet súlyosbodásához.

Az állandó, szorongással teli önmegfigyelés, hogy sikerül-e vagy sikerülni fog-e eleget aludnunk, meggátolja a zökkenőmentes elalvást.   Ha attól félünk, hogy nem alszunk eleget, valóban nem fogunk tudni elaludni, és egyre gyakrabban kudarcot vallunk feladataink megoldásában is.

Freudi megoldás

Freud, az álomfejtés atyja szerint különböző ösztöneink azok, amelyek újra és újra feszültséget hoznak életünkbe, és megakadályozzák, hogy végre a nyugalom állapotába kerüljünk. Az alvás és a pihenés tehát csak akkor lehetséges, ha kielégítettük ösztöneinket. A beteljesületlen ösztönök nem hagynak nyugodni, és elűzik az alváshoz elengedhetetlen nyugalmat. Ösztöneink kielégítése tehát az alvás egyik legfontosabb előfeltétele.

Természetes altatók

Már őseink is tudták, melyek azok a táplálékok és gyógynövények, amelyek elősegítik, vagy éppen zavarják az alvást.  

•A sör a benne lévő komlónak köszönhetően altató hatású.  

• Ugyancsak altató hatással rendelkezik a citromfű, a levendula, a golgotavirág és a macskagyökér. Ezek a gyógynövények enyhe, kiszámítható hatással rendelkeznek – feltéve, hogy nem túl nagy mennyiségben fogyasztjuk –, ezért bármikor alkalmazhatók.

    – Egy tanulmány szerint négyhetes citromfű-fogyasztással a páciensek kétharmada aludt el könnyebben, mint előtte.

    – A levendula tea, fürdőadalék és illóolaj formájában is sikeresen alkalmazható.

    – A macskagyökér hatására viszonylag sokáig kell várni, azonban még a zavart alvásritmust is képes pozitívan befolyásolni.  

•A kaliforniai aranymák nálunk még nem terjedt el annyira. Ez a gyógynövény ugyancsak természetes módon gondoskodik az alvási nehézségek megszüntetéséről.

• A meleg mézes tej a népi gyógyászat egyik jól bevált altatója. Nyugtató hatása annak is köszönhető, hogy fogyasztásával újra gyermeknek érezhetjük magunkat, az édes tej ugyanis azt a gyermeki világot szimbolizálja, amikor még minden rendben volt körülöttünk. Szójatejjel is helyettesíthetjük.     

– Isten gyógyszertárának egyik legkellemesebb altatója a gyógynövényes párna. A párnában a fent említett gyógynövények bármelyike lehet, elsősorban a levendula és a komló ajánlott. Vegyünk mindkettőből 200-200 grammot, és igen intenzív illatú keveréket kapunk. A tiszta komlópárna ugyancsak bevált altatószer. Ma már tudományos vizsgálatok is igazolják, hogy a gyógynövényes párna gyógyszertanilag is fontos hatással rendelkezik. Több üzletben is kapható.

Ha még többet olvasnál az alvásról, forgasd Rüdiger Dahlke: Az alvás mint ősi energiaforrás című könyvét, ami az Édesvíz Kiadó gondozásában jelent meg.