Az se mindegy, hogy milyen fekhelyen alszunk és ébredünk, mert hiába fogadjuk meg a tanácsokat, ha az ágyunk kivet magából, törődötten ébredünk. Van, aki nehezebben alszik el, és van, aki leteszi a fejét, és máris mély álomba merül.
A pihenés rendkívül fontos szellemileg és fizikailag egyaránt, de arra kevesen gondolnak, hogy ennek egészségügyi vonatkozása nem merül ki az elalvás, vagy álmatlanság kérdéskörében, hanem a fekvőhely minőségére, a felvett pózra, az ébredés „technikájára” és testünkre gyakorolt hatására is kiterjed. Az ágyban fekvés és az alvás ugyanis jelentős megterhelést fejthet ki a gerincre, ha nem teremtünk megfelelő feltételeket.
Az éjszakai alvás közben a szervezet megújul. Az egész napi folyamatos terhelés során a hátnak is szüksége van erre, tehermentesítenünk kell a gerincet a csigolyák ízületét és a porckorongokat.
Mindenkire jellemző a testhelyzet, amiben alszik, pszichológusok komoly következtetéseket vonnak le ebből lelkialkatunkra vonatkozóan. Ám, ami kényelmes, megszokott számunkra, az nem biztos, hogy egészséges. Tudományos vizsgálatok bizonyították, hogy a gerinc terhelése akkor a legkisebb, ha lépcsőhöz hasonló pózban fekszünk. A legnagyobb terhelés, pedig az, ha teljesen kinyújtózkodunk. A hason fekvés sem kedvez a gerincnek, mert ilyenkor előboltosul, ami nem csökkenti, hanem inkább növeli a terhelést.
Az anyaméhben eltöltött 9 hónap alatt megszokott testhelyzet tekinthető a gerinc szempontjából a legideálisabbnak. Ebben az úgynevezett embriópózban a gerinc alsó görbülete teljesen kiegyenlítődik, de a háti és a nyaki gerinc természetes görbületei megtartottak. A pihenés után az ébredés is meghatározó pillanat (nem mindig örömteli, de tegyük minél kellemesebbé).
Hagyjunk reggel is időt testünknek a „felébredésre” Ne ugorjunk ki az ágyból, mert az durva beavatkozás, finoman guruljunk oldalra fordulva, a karokra támaszkodva. Ha ilyenkor figyeljük magunkat, érdekes felfedezést tehetünk: a porckorongok terhelése éjszaka lényegesen kisebb, mint napközben. Folyadékot szívnak magukba, és ezáltal megnő a térfogatuk. A porckorongnak ez a növekedése magyarázza, hogy az ember reggelente néhány milliméterrel magasabb, mint este. A porckorongok méretváltozása pedig a hát érzékeny mechanikájának megváltozását eredményezi. Ezért kell időt biztosítanunk a hátnak, hogy legyen ideje alkalmazkodni az éjszakai és a nappali ritmus váltakozásához.
A szakértők folyton vitáznak azon, hogy milyen legyen az ágy felépítése: habszivacsot alkalmazzunk, vagy rugósmatracot; farugót inkább, vagy alsómatracot? A gyártók komplex alvási rendszereket dolgoztak ki, és ezek alapján minden rendszernek megvannak a maga követői. Némelyek különleges követelményeket támasztanak az ágyakkal szemben (kicsit el is túlozzák ezeket), így azután fanatikussá válva lesznek: „lószőrimádók”, vagy „vízágyhívők”, és még sorolhatnánk.
A legelterjedtebb konstrukció a farugós tartószerkezet és a habmatrac. Az egyes gyártók ezeknek a rendszereknek a „flex” nevet adták. A farugózat Hugo Degen találmánya, az 50′-es években fejlesztette ki ezt a rendszert. Azóta, természetesen új változatokat hoztak létre, de az alapelv nem változott meg. A matracot keresztirányú farugók (más néven: rugós lécek) tartják. A rétegelt-ragasztott szerkezetű farugók enyhe görbülettel készülnek, így a tartószerkezet mintegy hídként működik. A farugókat kaucsuk, vagy műanyag tartóba helyezve építik be, ezáltal nagyobb rugalmasság érhető el, és a szerkezet oldalirányú elmozdulást tesz lehetővé. Az alvó ember mozgását fel tudja venni, ideális flexibilis alátámasztást nyújt, és megoldást ad a többfunkciós ágyak kialakítására.
A habmatraccal szemben számos előítélet él az emberekben, ennek ellenére ma is a legelterjedtebb magrészek közé tartozik. Az előítéletek oka talán az, hogy ezt a matractípust gyakran készítik rossz kivitelben, holott lehet jól is csinálni. Alapvető követelmény az, hogy a matracra fekve először enyhén besüppedjen, majd erőteljes alátámasztást biztosítson, továbbá az, hogy kemény érzet ne alakuljon ki és ne legyen átülés (tartószerkezet érzése). Mind a PUR alapú, mind a latex matracok teljesítik ezt a feltételt: progresszív alátámasztást biztosítanak.
A párnázatokra és huzatokra az egyes típusoknál eltérő konstrukciókat találtak ki, összességében csak annyit, hogy a jó matracot általában mindkét oldalról párnázzák – ez különösen a klímaviszonyaink között fontos – téli, nyári oldal szerint, erről azonban a szakértők is vitáznak. A huzatok esetében a divatirányzatok a meghatározóak, ma a stretch lehúzható és mosható huzatok a divatosak esztétikailag is, de a fő szempont, a könnyű kezelhetőség. Ma már az allergiás betegekre is gondolnak, a természetes szőrökre érzékenyek számára készült huzatokon a gyártók szintetikus fedőréteget alkalmaznak.
Tehát van választék, és már csak rajtunk múlik az éjszaka nyugalma…
