A sportolás mindannyiunk szívügye! Tudja, magas a vérnyomásom! – alig akad ember, aki ne hallotta vagy épp mondta volna ezt az unalomig ismert mondatot egy patikában vagy az orvosi rendelőben várakozva. Magyarországon minden ötödik embernek magas a vérnyomása, sokaknak úgy, hogy nem is tudnak róla.
Tudja, magas a vérnyomásom! – alig akad ember, aki ne hallotta vagy épp mondta volna ezt az unalomig ismert mondatot egy patikában vagy az orvosi rendelőben várakozva. Magyarországon minden ötödik embernek magas a vérnyomása, sokaknak úgy, hogy nem is tudnak róla.
A gyógyszeres kezelés nem az egyetlen és elsőrendű megoldás, az életmód megváltoztatása – a tudatos táplálkozás és a rendszeres mozgás, a dohányzás mellőzése – már önmagában is látványos eredményeket hozhat.
Mi után letettük az utolsó cigarettát, beszereztünk pár füzér fokhagymát, és elhatároztuk, hogy kevesebb sót használunk ételeink elkészítéséhez, jöhet a következő lépés: a tudatos, fokozatos és rendszeres testmozgás megtervezése. A vérnyomás egészséges szinten tartása nem egyenlő a folyamatos önmegtartóztatással és egyfajta aszkéta életmóddal, sokkal inkább egy tudatosan megformált, ám ugyanakkor szabad életvezetést kínál.
„Néma gyilkos”– a magas vérnyomás
Dr. Sidó Zoltánnal, a Budapesti Honvéd Tisztikórház kardiológusával a magas vérnyomás korai felismeréséről és kezeléséről, valamint a magas vérnyomásban szenvedők egyik legfontosabb gyógymódjáról, a rendszeres mozgásról és annak jótékony hatásairól beszélgettünk.
Mi is a vérnyomás, és mikortól tekinthető kórosan magasnak?
A vérnyomás két számmal meghatározott érték, első értéke a szív bal kamrájának összehúzódásakor, a második a kamra elernyedésekor mérhető nyomás. Az ülőhelyzetben mért vérnyomás ideális esetben úgy 135/85 Hgmm (higanymilliméter). Ettől akár enyhén, ám tartósan magasabb értékek esetén is már hipertóniáról beszélünk.
Ezt azonban sokszor csak későn diagnosztizálják…
A magas vérnyomás – orvosi nevén hipertónia – valóban az egyik legalattomosabb népbetegség Magyarországon. Évekig is képes tünetmentesen, észrevétlenül terhelni a szervezetünket, a tartósan kezeletlen magas vérnyomás azonban előbb-utóbb súlyos szövődményekkel járhat. Tönkreteszi a vérereket, szív- és agyi keringési zavarokat, valamint veseelégtelenséget is okozhat. Bár a „néma gyilkosként” is emlegetett magas vérnyomás szövődményei gyakran halálos kimenetelűek, kellő odafigyeléssel és a magas vérnyomás időben történő felismerésével szinte minden későbbi betegség kiküszöbölhető. A korai felismerésben nagy szerepük lehet a háziorvosoknak.
Mi a helyzet a gyógyszerekkel?
A legfontosabb célunk az, hogy első lépésben ne gyógyszerekkel, hanem az életmód megváltoztatásával érjünk el javulást. Erre természetesen csak az időben felismert hipertóniánál van lehetőség, nem szabad azonban lemondani a nem gyógyszeres kezelés lehetőségéről a súlyosabb eseteknél sem. Pár kilogramm fogyás és a sófogyasztás mérséklése már önmagában is jelentős értékjavulást eredményez.
Fokozatosság a gyakorlatban
A terhelés először legyen könnyű, majd fokozatosan emelnünk kell a beteg terhelésének intenzitását. Vigyázzunk, hogy a pulzusszám ne hirtelen és ne nagyon drasztikusan emelkedjen meg. Eleinte elegendő heti kétszer-háromszor tíz perc laza gyaloglás, majd ezt az időt fokozatosan növelhetjük tizenöt, húsz, majd harminc percre. Heti háromszori harminc perc gyaloglás már kellően fitté tesz bennünket, a kilók pedig lassan, de biztosan távoznak. Minden egyes kiló súlycsökkenés három-négy Hgmm-es nyomáscsökkenést eredményezhet, így a terápia meglehetősen látványos sikerrel jár.
Minél kevesebb időt töltsünk tétlenségben! Ha már a munkahelyen egész nap egy számítógép előtt görnyedünk, a szabadidőnket lehetőleg ne a tévé előtt töltsük. A csoportosan végzett testmozgás, a közös séták a szabadban nemcsak szórakoztatóak, de egészségesek is.
A gyalogláson kívül milyen mozgást ajánl a vérnyomás értékének javítására?
Elsősorban az úgynevezett dinamikus sportokat, a futást, a kerékpározást, az úszást és a különböző labdajátékokat. Ezek a mozgásformák a nagy izomcsoportokat mozgatják meg, amint a nevük is mutatja, dinamikus erőkifejtéssel járnak. A statikus mozgás (például a súlyemelés és a body building) kifejezetten emeli a vérnyomást, ezért ezek ellenjavalltak azoknak a túlsúlyos vagy elhízott embereknek, akiknek magas vérnyomásuk vagy más szív- és érrendszeri betegségük is van már. A mozgást mindig négy-öt perces bemelegítéssel – légzőgyakorlatokkal, nyújtással, lazítással – kell kezdeni, és ugyanennyi ideig tartó levezetéssel tanácsos zárni.
Sportszívvel-lélekkel
Sokan mondják a magas vérnyomástól megnagyobbodott szívükre, hogy „sportszívük” van. Lehet különbség sportszív és sportszív között?
Lehet bizony! A szó szoros értelmében vett sportszív tulajdonképpen egészséges marad, mindössze arról van szó, hogy a gyermek- és ifjúkorban végzett aktív sporttevékenység következtében térfogata megnő. A szív összehúzó és elernyedő képessége ebben az esetben nem károsodik. Ezzel szemben a „hétköznapi sportszív”, amelynek térfogat-növekedését nem a gyerekkori sport, hanem a tartósan magas vérnyomás okozza, bizony ritmuszavarokra és infarktusra is hajlamosít.
A mozgásszegény életmódnak „hála” ma már sajnos egyre ritkábban találkozunk igazi, élettanilag egészségesnek tekinthető sportszívvel, sokkal inkább a mozgás-szegény életmód következtében megnagyobbodott és károsodott szívvel. Csodára nem, a rendszeresen végzett dinamikus mozgással viszont jelentős állapotjavulásra számíthatunk. Elő a sportcipővel és a pincében porosodó biciklivel, sportoljunk szívvel-lélekkel – elsősorban saját szívünk egészségéért!
Szaniszló Judit
