Egészséges-e a barna bőr?

Persze ebben is van igazság, mivel a szervezet­nek szüksége van a pihenésre, szüksé­ge van a napsugarakra, így a napsugár hatására képződik szervezetünkben a D-vitamin is. (Ugye mostanában mindig csak szidjuk a napot, a napsugárzás káros hatásairól beszélünk, de elfelejt­jük, hogy egyes fontos élettani folya­matokhoz, így például a most említett vitamin képződéséhez is szükségünk van a jótékony napsugarakra!) Ugyan­akkor vérszegénység esetén valóban nagyon fehér a bőr, vagy ha lázasak, náthásak, influenzásak vagyunk, akkor is sápadtnak látszunk. Persze van, akinek alapvetően fehérebb a bőre, mint mások­nak, és teljesen egészséges. Ugyanak­kor léteznek betegségek, melyek barnás bőrelszíneződéssel járnak. Ránézésre a lebarnult ember hatását kelti, valójá­ban azonban nagyon súlyos betegséget jelez a bőr ilyen elváltozása.

Nézzük tehát először, hogy mi is határozza meg bőrünk alapszínét!

Tudnunk kell, hogy a bőr színét normális körülmények között három festék hatá­rozza meg: ez a hemoglobin (oxigént szállító vérfesték), a karotin (a sárgaré­pában is megtalálható, és köztudott, hogy csecsemőnél a sok sárgarépa és sütőtök evésekor sárgás lesz az egész bőr, illetve sokszor csak a tenyér és a talp) és a „legfontosabb“ a melanin. Kóros körülmények között a bőr színét más „kórosan felszaporodó“ anyagok (pl. epefesték, a bilirubin a máj- és epebetegeknél) vagy idegen anyagok, gyógyszerek is befolyásolják.

A bőr normális pigmentje, a melanin barnásfekete, kéntartalmú, nagy mole­kulájú festék. Tirozinból keletkezik, a tirozin-melanint a melanociták (festékes sejtek) termelik, a termelés stimulációja az agyalapi mirigy egy speciális hormon­ja, az MSH (melanocita stimuláló hor­mon). Az MSH-t az agyalapi mirigy elülső lebenyének sejtjei termelik, tiszta MSH befecskendezésével pigmentációt, fes­tékes anyajegyek képződését lehetett az embereknél kiváltani. Ez a hormon igen kis mennyiségben termelődik, helyette az agyalapi mirigy másik hormonja, az ACTH (egyébként mellékvese stimuláló hormon) serkenti a melanocitákat, így alakul ki a fokozott bőrelszíneződés. A bőr kóros pigmentációi (elszíneződései) tehát legnagyobbrészt a melanin meg­szaporodásából származnak.

A barnás bőrelszíneződéseknek két fő formája lehet: az egyik, amikor a barnás bőrpigmentáció „egységes”, az egész bőrre kiterjed, illetve a másik forma, amikor nem az egész bőrt érinti, hanem „foltos” az elváltozás.

Nézzünk egy speciális és fontos, kezelés nélkül életveszélyes betegséget, a mel­lékvesekéreg elégtelenségét, melyet a szaknyelv Addison-kórnak nevez. Ennek egy speciális, szembetűnő jellegzetes­sége a fokozott, egész bőrre kiterjedő bőrpigmentáció. Ennek oka az, hogy a mellékvese elégtelen hormontermelése stimulálja az agyalapi mirigy ACTH nevű hormonját, mely többek között hat a bőr melanocitáira (festékes sejtjeire), fokozza a működésüket, így a bőr barnásszür­kés elszíneződését okozza.

Általában az egész testre kiterjed, de a napfénynek kitett helyeken (arc, nyak, kéz) a gya­kori nyomásnak vagy kisebb traumának kitett bőrterületeken a legfeltűnőbb (kö­nyök, térd, hajlatok, derékszíj viselése esetén has és derék). Ezeken kívül a tenyérredők, a köröm, körömágy is bar­násan elszíneződik. A száj, az ajak, az íny és a nyelv is érin­tett, foltosan pigmentálódik, de ugyanígy a mellbimbó, a végbél, a bőrön levő hegek is sötétednek, illetve a haj színe, a szeplők és az anyajegyek is sötéteb­bé válnak. Ha ilyen egyénre ránézünk, azt gondolhatnánk, hogy túlzásba vitte a napozást vagy a szoláriumot, pedig erről szó sincs. Számos egyéb súlyos tünete van az illetőnek, pl. hányás, esz­méletvesztés, ájulás, gyengeség, fára­dékonyság, hasi tünetek, fogyás, izom­fájdalom stb.

A betegség kezdődhet nagyon hirtelen, de kissé „elkentebb” formában is. Eredete szerint is besorol­hatjuk, orvosi nyelven mondhatjuk azt, hogy a betegség lehet primer, „vagyis elsődleges“ a „szervezetben levő ok” miatt, de lehet másodlagos is, orvosi szóval élve „iatrogén“, amikor az ok a szervezeten kívül keresendő. Ennek egyik fontos példáját képviselik bizo­nyos súlyos betegségek, betegségcso­portok, melyre szteroid gyógyszereket vagyunk kénytelenek adni, ezek pedig hosszú idő elteltével vagy nagy adagban adva elpusztítják a mellékvese kérgét. De bizony a konditermekben is szép számmal akadnak olyanok, akik hasonló szerekkel élnek, és így érik el a kívánt hatást, nem gondolván e szerek súlyos mellékhatásaira.

A mellékvesekéreg betegségén túl egyéb olyan betegségek is vannak, melyek hasonlóan az egész testre kiterjedő kóros barnás elszíneződést okoznak. Megfigyelhetjük néhány hor­monbetegség, májcirrózis, daganatok vagy felszívódási zavar esetén is. Érdekességként megemlítendő, hogy „más színű” bőrelszíneződések is van­nak. Sárgássá válik a bőr máj- és epe­betegségek következtében, szürkéssé-sárgássá pl. a krónikus veseelégte­lenségnél, de ismertek olyan esetek is, melyek kékesszürke elszíneződést okozhatnak.

Ezek voltak tehát azok a bőrelváltozások, melyeknél a fokozott bőrpigmentáció az egész testre kiterjedt. Vannak azon­ban olyan betegségek is, melyek „fol­tosak”, tehát a fokozott bőrpigmentáció nem az egész testre terjed ki, hanem csak bizonyos területekre, az elváltozás szeplőszerű vagy valóban foltos. Ezek már eléggé speciálisan az orvosi terület­re tartoznak, de ugyanaz érvényes rájuk, mint az anyajegyekre, mindenfélekép­pen ellenőriztetni kell, esetleges okot, eredetet kutatva. A másik végletre van példa, azaz „ahogy mindenki látott már ilyet” vannak festékhiánnyal járó elvál­tozások, melyek mindenképpen orvosi kivizsgálást igényelnek.

Láthatjuk tehát, hogy mennyi árulkodó jel van bőrünkön, s bizony sokan nem is gondolnák, hogy a bőr nem “független” szervünk, a rajta megjelenő elváltozá­sok a szervezet kóros folyamatait jelez­hetik. Fordítsunk tehát gondot bőrünk ellenőrzésére is!

Dr. Ivánka Attila