Fiam, mutasd a fogkeféd! Kiskorunk óta ismerjük a fognyüvő manócskamumust, de tudják-e a kedves olvasók, hogy ha elmarad a fogmosás, valóban meglátogathat minket? Dr. Szilágyi Emesével, a fogínnyel és fogággyal kapcsolatos betegségekről és azok megelőzéséről beszélgettünk a DentalCoop Fogászati és Szájsebészeti Központban.
Az ön névjegykártyáján az áll, hogy parodontológus, ez egy kicsit ijesztő szó, mit jelent?
A fogágyat hívják latinul parodontiumnak, ez a szó a fogakat rögzítő szövetek együttesét jelenti. A fogágy részei, az íny, a fogat körülölelő csont, a foggyökeret borító cement, illetve a fogat a csonttal összekötő gyökérhártya. Ezeknek a szöveteknek a betegségei: a fogínygyulladás és a fogágybetegség. vagy népiesen fogínysorvadás. A parodontológus pedig elsősorban ezeket a betegségeket hivatott gyógyítani. Persze minden más ínyt érintő, akár csak esztétikai problémával is mi foglalkozunk.
Hogyan alakulhat ki a fogágybetegség?
A fogágy betegségeinek számtalan oka és formája van.
A leggyakoribb ok a rossz szájhigiéne, a nem megfelelő fogmosási szokások. Az ínyszélnél lévő lepedék és a benne található baktériumok, bizonyos idő elteltével mindig az íny gyulladásához vezetnek. Ez viszonylag könnyen észrevehető hisz fogmosáskor az íny vérzik, megváltozhat a színe, sötétvörös és duzzadt lesz. A megfelelő fogmosástól szépen gyógyul.
Vannak olyan, úgynevezett retenciós tényezők, melyek mellett még a jó fogmosásnál is megbújik a lepedék, például a legapróbb, szinte láthatatlan íny alatti fogkövek érdes felszínét is mindig friss lepedék borítja. Néha a szabálytalanul álló fogak miatt nem lehet minden felszínt tökéletesen tisztán tartani. Gyakori ok továbbá, hogy éppen a fogorvo-sok által készített tömések és koronák szélei nem pontosak, az íny alatt végződnek és folyamatosan irritálják azt. A hajlamosító tényezők között szerepel a dohányzás, a cukorbaj, a hormonális hatások: például terhesség, gyógyszerek szedése, vérképzőrendszeri betegségek, HIV, helyi fertőzések, trauma.
Az elsorolt okok következtében kialakult ínygyulladást a fogorvos a tömésszélek korrekciójával, illetve a fogkőlevétellel gyógyítja. Bizonyos embereknél évekig fennállhat az ínygyulladás, anélkül hogy súlyosabb következménye lenne, az arra hajlamos embereknél viszont ráterjed a mélyebben lévő tartószerkezetre, elpusztítja a fogágyat, és így lassan a fog meglazulásához, elvesztéséhez vezet.
Lefolyására jellemző, hogy a gyulladás hosszabb ideig tartó nyugodt periódusait egy-egy fellángolás bontja meg, ilyenkor napok alatt több milliméter csont pusztulhat el. A csontpusztulás során úgynevezett tasakok képződnek, melyek tele vannak fertőzött szövettel, baktériumokkal, és ezek káros anyagcsere-termékei a vérpályába kerülve más, távoli szervek betegségét is okozhatják.
Milyen következményekkel járhat a fogágybetegség?
Elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása és a fennálló fogágybetegség között mutattak ki szoros összefüggést. Súlyos fogágybetegségben szenvedőknél nagyobb arányban fordulnak elő érelzáródásos betegségek, így agy- és szívinfarktus. A kezeletlen fogágybetegség tehető felelőssé bizonyos mértékig a koraszülésekért is.
Az egészségnevelés milyen szerepet játszik ennek a betegségnek az előfordulásában?
A civilizáltabb, jobb megelőző programokkal rendelkező országokban alacsonyabb az előfordulása, míg nálunk népbetegségnek számít. Sokáig azt hittük, hogy ez a betegség gyógyíthatatlan, fontos lenne, hogy mind a fogorvosok, mind az emberek tudják, hogy a fogágybetegséget ma már kezelni lehet, a gyulladást meg kell szüntetni, bizonyos esetekben még az elvesztett szövetek pótlására is lehetőség van. Ez olyan csontpótló eljárásokkal, kicsiny membránok, vagy hormonszerű anyagok műtéti behelyezésével lehetséges, amiben a fogászat úttörő szerepet játszik.
Eszerint a fogágybetegséget műtéti úton kell kezelni?
Egyáltalán nem, a kezelés legfontosabb része a megfelelő egyéni és professzionális szájhigiéne. Meg kell tanulni újra fogat mosni, a fogközöket is tisztítani, és ezt a fogorvos, vagy szájhigiénikus rendszeresen leellenőrzi. A kialakult mélyebb tasakokat pedig ki kell tisztítani, fertőtleníteni. Műtétre csak az olyan előrehaladott esetekben van szükség, ahol az ismételt hagyományos kezelés sem elég eredményes.
Honnan tudhatja egy laikus ember, hogy kezelésre szorul?
Legfontosabb jel a fogínyvérzés. Az agresszív fogágybetegség jele a fogak vándorlása, a fogak közti rések keletkezése, a fogíny visszahúzódása, a kellemetlen szájszag és a nem lokalizálható tompa fájdalom.
Félévente tanácsos a fogköveket letisztíttatni, a fogakat ellenőriztetni. A fogágybetegséget igazán biztosan a fogorvos tudja diagnosztizálni parodontális szonda, illetve röntgen segítségével. A fogágybetegségre való hajlam genetikailag meghatározott, ezért érdemes – ha a fogágybetegég a családban halmozottan előfordul – a szülőknek gyermekeiket időben megfelelő higiénére tanítani, és rendszeresen fogorvoshoz vinni.
H. ZS.
