Várjuk, hogy megújuljon a természet, kisüssön a nap. Erre vártak a hideg, sötét hónapok után eleink is az ősidőktől kezdve. A tavasz reményt hoz, többek között a bőségesebb táplálkozás ígéretét.Április igazi tavaszi hónap. Erre az időszakra tehető számos kultúra tavaszköszöntő rítusa, ez a húsvét időszaka.
Április legnagyobb ünnepe a Húsvét. Ez a keresztény ünnep a nagyböjtöt követi. Húsvétvasárnap emlékezünk meg Jézus feltámadásáról, véget ér a böjt, a hústól való tartózkodás időszaka is, erre utal a magyar elnevezés: itt az ideje a „hús vételének”. Húsvétkor keverednek a keresztény szokások az ősi termékenységvarázsló szokásokkal. Ilyen a húsvéti
locsolkodás is, amely részben a keresztelést részben pedig a termékenységet szimbolizálja, melyért cserébe a lányok pirosra festett tojást adtak, az élet, az újjászületés szimbólumaként.
De térjünk vissza Húsvét vasárnapjára, melyhez szintén számos szokás tartozik, például az ételek megszentelése is, amikor sonkát, bárányt, kalácsot, tojást ízlésesen elrendezve kosárban vagy egyéb módon vittek a templomba megszenteltetni. A pap megáldotta az ételeket. A szentelés után igyekeztek minél hamarabb hazaérni. Volt ahol futva tették meg az utat, máshol szótlanul kellett hazavinni az ételeket, melyeknek elfogyasztásához azonnal nekilátott a család, a maradékot pedig, mágikus erejűnek vélve óvó – védő célra használták fel: a sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, a kalács maradékát a tyúkok elé szórták, hogy sokat tojjanak.
Jellegzetes húsvéti étel a bárány.
A bárány Krisztus jelképe, „áldozati bárány”. Az egyévesnél fiatalabb birkát nevezzük így. Íze legjobb öt és hét hónapos kora között, ez a tavaszi vagy húsvéti bárány. Húsának íze frissen érezhető leginkább, ám ez drága csemege. Fagyasztással némileg zamatát veszti. Elkészítése, fogyasztása számos formában lehetséges volt. Húsát a világon sokan kedvelik, több nemzedéknek megvan a maga jellemző bárányétele. Valahol egészben sütik, máshol törtbúzával kevert darált bárányhúst fogyasztanak, de készíthető belőle pörkölt, sült is. A bárány zsírja finom, fehér, húsa rózsaszín, az állat korától függően laza szerkezetű. A kisebb állatok húsa puhább, ízletesebb, és drágább is. Húsa 100 g-ra vetítve 200 kcal-t, 20 g. fehérjét, 13 g zsírt tartalmaz. Gyakorlatilag bármely része felhasználható, nyaktőből, nyaka közepéből kiváló pörkölt készíthető, combjából, szegyéből egybesültek, párolt szeletek készíthetők. Sütése 180 °C-on kisebb darabok esetében 8-10 perc, nagyobbaknál 12-15 perc.
A bárányhúshoz remekül illenek egyes gyümölcsök, köretek. Adható mentaszósszal, aszalt szilvával és mandulával, citrommal és olívabogyóval, endiviával vagy kaporral. Hazánkban ízesítik rozmaringgal, tárkonnyal, friss zöldségköret mellé adva.
Húsvéti bárányt már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak, keserű salátával és kovásztalan kenyérrel Egyiptomból való megmenekülésüknek és elsőszülöttjeiknek váltsága emlékére. A Tóra szerint Izrael népének olyan gyorsan kellett összepakolnia amikor Mózes kivezette őket Egyiptomból, hogy nem volt idejük megvárni amíg a kenyér megkel. Így csak maceszt tudtak magukkal vinni. Erre emlékeznek Pészachkor, melyhez a kovásztalan termékek fogyasztásán kívül számos egyéb ünnepre való felkészülési gyakorlat is tartozik.
Ma a maceszt többnyire géppel készítik. Ezzel lerövidül a gyártási idő, csökken az erjedési folyamat megindulásának veszélye. Van szögletes és kerek formájú macesz is. Alakjának nincs jelentősége, bár a kerek formájút, ami kézzel készített, sokan részesítik előnyben.
Szabó Szilvia
dietetikus
