Hazánkban körülbelül négyszáz orvos – fogorvos, nőgyógyász, gyermekorvos és pszichológus – tanulta meg és alkalmazza a hipnózist a betegségek okainak feltárására és a gyógyítására. Sőt, a páciens maga is használhatja a módszert, önhipnózissal leküzdheti többek között a migrénes rohamot, az izzadást, a kényszeres körömrágást, megelőzheti a herpesz kiújulását.
A hipnózissal létrehozott műtéti érzéstelenítés után a sebek sokkal gyorsabban gyógyulnak, mint a kémiai anyagokkal, gyógyszerekkel létrehozott fájdalomcsillapítás után.
Azok a nők, akik már szültek, jól ismerik a huroklégzést, mellyel módosíthatjuk tudatunkat. Szülés közben a nő szervezete magától ebben az üzemmódban működik, hogy csökkentse a fájdalmat.
Az ember erkölcsi rendszere a transzban is működik. Ha számára elfogadhatatlan cselekedetre akarná a hipnotizőr rávenni, a páciens azonnal kijönne a transzból.
Alvás és halál
A megszokott, hétköznapi tudatállapotunk minden elalváskor módosul, az álomba való átmenet meglepő, színes képei és furcsa gondolattársításai mindnyájunk számára ismerősek. Maga az alvás és az álmodás is módosult tudatállapot, néhányan megtanulják tudatosítani ezeket, így tudatos álomban azt csinálhatnak, amit csak akarnak: például repülnek, kedvenc színészükkel szeretkeznek, vagy kipróbálják, milyen ellenkező neműnek, netán állatnak, növénynek lenni, vagy csonttörés veszélye nélkül gyakorolják kedvenc sportjukat.
Az alvás istene a görög mitológiában Hypnos, az ő gyermeke Morpheus, aki a családi munkamegosztásban az álmok felelőse lett. Az európai kultúra egyik legfőbb gyökerét adó, mediterrán hitrendszerben a rokoni szálak nem véletlenszerűen szövődtek épp így: Hypnosz ikertestvére Thanatosz, a halál istene, azaz az ókori görögök szerint az alvás és a halál hasonló állapot lehet. Sok misztikus szerint az álmodáshoz hasonlóan a meghalás is megélhető tudatosan, sőt az élet célja egyenesen az, hogy sikerüljön megőrizni tudatosságunkat a halálba való átmenet során.
Más állapot 1.
Hipnózisban a tudatállapot szintén módosul, azonban tudatosságunkat megőrizzük, és utána mindenre visszaemlékszünk – hacsak nem kaptunk olyan szuggeszciót, hogy bizonyos dolgokat felejtsünk el. Csökken azonban a tudatos, analitikus elme működése, és felszabadulhat a tudatalatti, a kreatív elme. A hipnózis körülményeitől és céljaitól, illetve az illető hitrendszerétől függően az is előfordulhat, hogy a hipnotizált arról számol be, hogy kapcsolatba került a transzcendenssel, vagy egybeolvadt a természettel.
A módosult tudatállapot hipnózis során azt jelenti, hogy más dolgokra figyelünk, mint általában, azaz nem a hétköznapi élet dolgai foglalkoztatnak – miért mondta a barátunk tegnap a vacsoránál, amit mondott, melyik autót vegyük meg, stb. –, hanem saját magunkra, befelé figyelünk, sokkal intenzívebben és koncentráltabban, mint egyébként. Majd az irányítást átadjuk a hipnotizőrnek.
A halál, alvás, álmodás, hipnózis mellett sok egyéb módosult tudatállapot is van, a szeretkezés és az orgazmus extázisa, a tánc vagy a zene által kiváltott transz, vagy drogokat is azért fogyaszt az ember, hogy más állapotba hozza tudatát. Ismét a görög mitológia az, amelyik utal pl. az ópium-mámor és az álom hasonlóságára, hiszen Hypnos isten szent növénye a mák, amiből az ópium, a morfin és a heroin készül.
Más állapot 2.
Az emberi szervezet maga is olyan csodálatos tudatmódosító eszköz, hogy semmi külső anyagra nincs szüksége a transzba kerüléshez, a fent felsorolt módszereken kívül pl. egy gyors légzésfajtával, az úgynevezett huroklégzéssel is módosíthatjuk saját tudatunkat. Azok a nők, akik már szültek, jól ismerik ezt a légzést, szülés közben a nő szervezete magától ebben az üzemmódban működik, hogy csökkentse a fájdalmat.
Gyógyító hipnózis
Kevés kivétellel mindenki fogékony a hipnózisra, de ahogy vannak magas és alacsony testalkatú emberek, úgy a hipnotizálhatóság is két véglet között mozog. Ki képes intenzívebben megtapasztalni az élményt?
•Aki bizalommal van a kezelést végző orvos iránt,
•képes a figyelem-összpontosításra,
•intelligens,
•önbizalommal és fantáziával bír.
A fogékonyság egyáltalán nem az akaratgyengeség jele. A népesség húsz százaléka különösen alkalmas hipnózisra, hatvan százalék normál módon, húsz százalék pedig gyengén reagál. Magyarországon csak orvos és pszichológus végezheti ezt a kezelést, a szakemberek száma négyszáz körül van. A hipnotizált fogékonyságán túl fontos a hipnotizőr tehetsége is, egy jó szakember képes a kevéssé hipnábilis embereket is mély hipnózisba vinni.
A páciens agyának átkapcsolása a módosult tudatállapotba a kezelő orvos jelentősségteli beszédstílusával, határozott hangsúlyával, nyugodt hangfekvésével, azaz szuggeszcióval történik. A beteg először azt az utasítást kapja, hogy folyamatosan nézzen egy bizonyos pontot. Ez a szem számára fárasztó, amit az orvos azáltal tud kihasználni, hogy kimondja: „És most fáradttá válik, szemhéja elnehezül, lecsukódik.” Vagyis a hipnotizáltnak olyan érzést „utasít”, amit az valóban érez.
A további folyamat is megmagyarázható: az agyban az alvást és ébrenlétet szabályozó terület nagyon közel van az izmok ellazulását létrehozó idegsejtekhez és a szemet mozgató központhoz. A szem lezárulása, az izmok elernyedése és az alvásszerű állapot így könnyen összekepcsolódik.
A hipnózis korántsem titokzatos eljárás, a szakemberek nagyrésze szerint minden hipnózis önhipnózis, a hipnoterapeuta csak segít létrehozni ezt az állapotot, így a módosult tudatállapot során semmi olyan nem történhet a beteggel, amibe ébren nem egyezne bele. Az ember erkölcsi rendszere a transzban is működik. Ha számára elfogadhatatlan cselekedetre akarná a hipnotizőr rávenni, a páciens azonnal kijönne a transzból.
Nincs szégyenérzet és fájdalom
Ma már arra is mód van, hogy működés közben figyeljük a hipnotizált agy működését. Van egy berendezés, az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia imageing), ami kimutatja, hogy egy feladat elvégzése közben az agy melyik része aktív, vagyis megállapítható, hogy a hipnotizált agynak bizonyos részei kevésbé, más részei intenzívebben dolgoznak. Az érzelmek szabályozásáért felelős agyterületek kevésbé működnek hipnózisban, ezzel ellentétben viszont egy magasabb gondolkodási folyamatokért felelős agyterület sokkal aktívabb, a kettő közötti összeköttetés pedig gátolt. Ez eredményezi valószínűleg azt, hogy a hipnotizált feladja az önálló döntést és cselekedetei lehetséges eredményeinek mérlegelését, kevésbé érez zavart vagy szégyent, és a hipnotizőrre bízza magát.
A másik agyterület, amelyik kevésbé aktív hipnózisban, a fájdalomérzésért felelős, azaz a hipnózis fájdalomcsillapító hatása immár tudományosan bizonyított tény. Ez azért is fontos, mert a hipnózissal létrehozott műtéti érzéstelenítés után a sebek sokkal gyorsabban gyógyulnak, mint a kémiai anyagokkal, gyógyszerekkel létrehozott fájdalomcsillapítás után.
Gyermeki kezek
Magyarországon sok tudományos kutatás foglalkozik a hipnózissal. Egy magyar pszichológusnő, Bányai Éva volt az, aki felfedezte az aktív éber hipnózist, amikor a páciens monoton testmozgás (szobakerékpár tekerése) és szuggeszció kombinációjával kerül módosult tudatállapotba. Ez a módszer hasonló ahhoz, amikor pl. esőben sétálunk, bámuljuk magunk előtt a nedvesen csillogó betont, és egyszer csak arra leszünk figyelmesek, hogy jóideje nem is figyeljük a külső környezetet, nem is emlékszünk rá, hogyan kerültünk oda, ahol épp vagyunk, annyira elszálltunk saját belső világunkban.
Magyar grafológusok a kor-regressziós hipnózist is vizsgálják: a tudattalanból előkerülhetnek valódi emlékképek is a gyermekkorunkból, sőt a magzati korból is, így kideríthető sok mai lelki betegség gyermekkorban gyökerező oka. Azonban téves emlékek is keletkezhetnek, ezért a kor-regressziós hipnózist sokan ingoványos területnek tartják. A magyar kutatók aláírás-elemzéssel foglalkoznak, a korábbi életkorukba visszavitt kísérleti alanyok valóban egyre gyermekibb kézírással írják le saját nevüket.
Pszichofogorvos
A rendelőben vidám zene szól, a páciensek frissen és pihenten ébrednek a fogorvosi székben. Az orvos megkérdezi tőlük, éreztek-e fájdalmat, mire a legtöbben mosolyogva azt felelik: egyáltalán nem, sőt…
És most emelje fel és nyújtsa előre a bal karját. Ugye, milyen könnyű, mintha színes léggömbök tartanák… Lassan emelje a kezét az arcához, oda, ahol a rossz foga található.
Emlékeznek mindenre, arra is, hogy a doktor kifúrta és betömte a fogukat. Közben legkedvesebb gyermekkori emlékükre gondolnak, vagy egy jól sikerült karácsonyi ünnepre, esetleg a tengerparti nyaralásokra. Nem éreztek fájdalmat, sőt, a kellemes emlékek kifejezetten boldoggá tették őket.
A hipnózis kiválóan alkalmas érzéstelenítésre és fájdalomcsillapításra. A fogorvosi kezelésre ijedten, szorongva jönnek az emberek, néhányan még a székbe sem mernek beülni. Ezzel a módszerrel elmúlik nyugtalanságuk, könnyen kibírják a fúró sivító hangját, a vakító fogászati lámpát, a szörcsögő nyálelszívót. Nemcsak a fájdalomtól való félelmük múlik el, de az orvos munkája is könnyebbé válik: nem öklendezik a páciens, sokáig nyitva tudja tartani a száját, csökken a vérveszteség is. A gyerekek, akik a szerepjátékokat nap mint nap átélik, remekül hipnotizálhatóak. A hisztériás beteg kezes báránnyá válik…
A fantasztikus eredmények ellenére mégsem így dolgozik az összes fogász, mert a hipnózishoz rengeteg energia és idő szükséges.
•Először is, az orvosnak meg kell tanulnia a módszert.
•A kezelés előtt részletesen beszélgetnie kell minden beteggel, hogy eloszlassa a téves elképzeléseket, előítéleteket.
•A hipnózis után pedig segít feldolgozni a páciens élményeit. Ez általában már könnyen megy, a legtöbb beteg kimondottan kellemes emlékképekről számol be.
– Kérem, hunyja be a szemét – mondja az orvos. – Vegyen mély lélegzetet és próbáljon meg ellazulni, elernyedni. A kilégzéssel eltávozik a testéből a feszültség, a nyugtalanság is. S most kezdje ellazítani a lábfejét, a lábszárát…aztán a kezét, a vállát, a gerincét, a nyak- és arcizmait… Kellemes meleget érez. Légzése lassú, egyenletes: szervezete pontosan tudja, mennyi oxigénre van szükség. Lélekben is békés és nyugodt… És most emelje fel és nyújtsa előre a bal karját. Ugye, milyen könnyű, mintha színes léggömbök tartanák… Lassan emelje a kezét az arcához, oda, ahol a rossz foga található. A keze és az arca zsibbadni kezd, majd érzéketlenné válik.
A beteg engedelmeskedik az utasításoknak, az orvos pedig ellenőrzi, valóban érzéstelenné vált-e a kezelendő terület. Tűt szúr az arc fog fölötti bőrterületébe… A páciens meg sem rezdül, nyugodtan lélegzik.
– És most induljon el a múltba vezető úton és keressen egy megnyugtató, kellemes emlékképet. Idézzen fel életéből egy olyan jelenetet, amikor boldog, nyugodt, gondtalan volt. Egyre tisztábban látja a képet. Figyeljen meg minden részletet és élje át újra azt a régi eseményt. – Az orvos itt szünetet tart, közben csak a halk zene hallatszik. – És most árulja el, merre jár – szólal meg újra. A hipnotizált elmeséli élményét, majd megkérik, nyissa ki a száját. Megkezdődik a fúrás, tömés. A munka végeztével a doktor visszahívja páciensét az emlékeiből, s volt beteg ábrándos tekintettel ébred.
A GYÓGYÍTÁSBAN
Milyen betegség kezelésére alkalmazható?
1. A szív- és keringési rendszer lelki eredetű, szervi elváltozás nélküli tünetei:
– szívritmuszavar
– magas vérnyomás
– szívérgörcs
2. Légzőrendszer: asztma
3. Emésztőrendszer:
– nyelési zavarok, levegőnyelés
– gyomorszájgörcs
– fekélyes vastagbélgyulladás
– epeutak működészavara
– csillapíthatatlan hányás
– hasmenés, szorulás
4. Húgyutak (ha szervi elváltozás nincs a tünet hátterében):
– nappali vizeletcsepegés
– éjszakai ágybavizelés
5. Nemi szervek:
– fájdalmas menstruáció
– frigiditás, orgazmus-zavarok, meddőség, korai magömlés
– a hüvely záróizmainak görcse
– szülési fájdalomcsillapítás
6. Bőr:
– herpesz
– izzadás
– körömrágás
– viszketés
7. Idegrendszer:
– fájdalom, migrén
– gombócérzés a torokban
– sírógörcs
– szemrángás, dadogás
– szorongás, önbizalom-hiány
– szenvedélybetegségek (pl. dohányzásról való leszokás segítése)
– alvási zavarok
Nemzetközi hipnózis konferencia
Dr. Bányai Éva, aki éppen 35 éve foglalkozik hipnózis-kutatással és a hipnózis gyógyításban való alkalmazásával, épp most tért vissza a X. Nemzetközi Hipnózis Konferenciáról. A professzor-asszony a fitt.info-nak elmondta, hogy Magyarország az országok „rangsorában” vezet az egy évre jutó rákos megbetegedések számában, s ezért ő és kollégája, Varga Katalin, úgy vélik, nagyon fontos a rákos betegeket kezelő személyzet, az orvosok és a nővérek megtanítása arra, milyen fontos a szuggesztiók szerepe a tumoros betegek gyógyításában. Óriási a szakemberek felelőssége, meg kell tanulniuk, hogy a kritikus élethelyzetbe, és ezért módosult tudatállapotba került beteg nagyon fogékony, minden elejtett szó számít, tudatosan oda kell figyelni, hogy a betegnek csak pozitív szuggesztiót adjanak.
Képzeljük el például azt a helyzetet, hogy egy sérült beszorult a rádőlt ház gerendái közé, megérkezik a tűzoltóság, és az egyik tűzoltó elszörnyedve mondja az áldozatnak: „Hú, de rosszul néz ki!”. Ezt hallva a sérült sokkal nagyobb valószínűséggel kerülrossz, akár végzetes állapotba, mint ha azt hallja, hogy „Feküdjön nyugodtan
