A tomboló meleg kezdetével minden alkalommal felidéződnek bennem, és minden bizonnyal Önök közül is sokakban, az elmúlt nyarak emlékei. Ilyenkor újra élem a vízparti homokvárépítés önfeledtségét, és szinte érzem a régi ízeket és illatokat. Az egyik ilyen íz nyári kedvencemé a harsogó húsú, lédús dinnyéé.
A külső megjelenését tekintve rendkívül változatos képet mutató dinnye, talán nem meglepő módon, a tökfélékkel mutat rokonságot. Növénytanilag, csakúgy, mint családjának egyéb tagjai, a kabakosok közé tartozik, fogyasztásra húsos kabaktermése alkalmas. Kívülről szemlélve ezen gyümölcsöt színpompás képet kaphatunk. Fajtától függően a görögdinnye alakja lehet gömbölyded, vagy akár egészen hosszúkás. A változó vastagságú, egyöntetűen vagy csíkokkal tarkítottan zöld héj alatt pedig az élénk sárgától egészen a mély pirosig terjedő színű gyümölcshús rejtőzik. Hasonlóan „színes” egyéniség másik kedvelt gyümölcsünk a sárgadinnye is, melynek sima vagy bordázott felületű halvány zöld, esetleg sárgás külső héja szinte a fehértől kiinduló, a zöld és a sárga változatos árnyalatait felvonultató gyümölcshúst ölel körül. Mindkét fajta hazánkban jellegzetes nyári ínyencségnek, hagyományos idénytermésnek számít, bár lassan egész évben hódolhatunk ezen élvezetnek a mediterrán országokból, pl. olasz, spanyol, importált példányok megvásárlásával.
A dekoratív külső mögé pillantva érdemes áttekinteni a dinnye beltartalmi jellegzetességeit és az ezektől várható táplálkozás-élettani előnyöket. A legtöbb hazai gyümölcshöz hasonlóan a dinnye legjelentősebb biológiailag aktív anyaga a víz, amely e frissítő növény 91,5 százalékát teszi ki. Ezzel lényegi szerepet tölt be szervezetünk folyadékháztartásának egyensúlyban tartásában, a természet tökéletességének bizonyítékaként teszi ezt éppen a forró évszakban, amikor erre fokozottabban szükségünk van. Külön előny, hogy az ízletes gyümölcs fogyasztása közben nem „csupán” vízhez jutunk, hanem az ebben oldott makro- és mikrotápanyagok seregéhez is. Energiatartalma 29 kcal/100 g, mely érték nagyjából megfelel gyümölcseink átlagos energiaértékének. Kedvenc nyári csemegénk 10 dkg-ja 6,5 g szénhidrátot tartalmaz, mely nagyobb részt szőlő- és gyümölcscukorból áll, mely testünk számára könnyen, gyorsan mobilizálható energiaforrásként nyer jelentőséget. Kisebb hányadát alkotják, főként a sejtfalakat felépítő emészthetetlen összetett szénhidrátok (poliszacharidok), elsősorban cellulóz, hemicellulóz és pektin, melyeket a szakirodalom együttesen diétás vagy élelmi rostnak is nevez. Ezen anyagok komoly szerepet töltenek be a különböző bélproblémák, mint például a székrekedés, étrendi kezelésében, valamint a vér koleszterinszintjének mérséklésében. Fehérje- és zsírtartalma elhanyagolható, csupán 0,5 g illetve 0,2 g/100 g. Vitaminok és ásványi anyagok tekintetében a dinnye igen értékes tápláléknak számít. Kiemelhető jelentős kálium- (147 mg/100 g), magnézium- (15 mg/100 g) és kalcium- (19,4 mg/100 g) valamint kedvezően mérsékelt nátrium- (4,9 mg/100 g) és foszfortartalma (2 mg/100 g). Az ásványi anyagok ilyen előnyös aránya segítségünkre van a nagyon gyakori egészségi problémának számító magas vérnyomás betegség (hypertonia) diétás rendezésében. A dinnye mindezeken felül vízoldékony vitaminok értékes hordozója. B1 vitaminból 40 mg-ot, B2 vitaminból 20 mg-ot, folsavból 2,2 mg-ot és C vitaminból 7 mg-ot rejt magában 10 dkg gyümölcs, ezzel a nyári időszakban testünk egyik lényeges vitaminforrása.
A sárgadinnye esetében a fent felsorolt paraméterek tekintetében nagyon hasonló értékeket találunk. Víztartalma valamivel kevesebb, 88,6 százalék energiatartalma némileg magasabb: 40 kcal/100 g mint a görögdinnyéé. A nagyobb energiatartalom oka magasabb szénhidráttartalmában keresendő, 9,5 g/100 g gyümölcs. Fehérjetartalma érdektelen, 0,3 g/100 g. Hasonlóan a görögdinnye esetében elmondottakhoz, a sárgadinnye szintén kiemelkedőt nyújt a mikrotápanyagok tekintetében. A vitaminok közül B1 vitamint 45 mg, B2 vitamint 20 mg, folsavat 24 mg, valamint C vitamint 35 mg-nyi mennyiségben tartalmaz, természetesen 10 dkg-ként. Vitamintartalmát tekintve igazán említésre méltó különbséget a sárgadinnye karotin tartalma jelent (1,8 mg/100 g). Ez a tény akkor nyeri el jelentőségét, ha figyelembe vesszük a szakirodalom által ezen anyagnak tulajdonított antioxidáns és így daganatmegelőző hatását. Ásványi anyagai közül a kálium (210 mg/100 g), a magnézium (20 mg/100 g) és a kalcium (12,6 mg/100 g) említendő.
A dinnyék üdítő íze szerves sav- pl. alma-, citrom-, borostyánkősav, tartalmukból ered. Illat és aromaanyagaik illóolajok és észtervegyületek. Ezen anyagok kedvező táplálkozás élettani hatásukat az emésztési folyamat és az étvágy javításában fejtik ki.
Jó hatású lehet, főként a magas vérnyomással és súlyproblémákkal küszködőknek 1-2 hetente 1-1 gyümölcsnap beiktatása. Ez elősegíti az optimális ásványi anyag egyensúly kialakítását és napi 2-2,5 kg gyümölcs elfogyasztása esetén kb. 300-500 kcal-val (a választott gyümölcs energiatartalmától függően) kevesebb energia-felvételt eredményez. Természetesen kellő mennyiségű (1,5-2 l) folyadék elfogyasztására e napokon is szükség van.
Idényjellegéből következik a dinnyének a gasztronómiában elfoglalt helye. Elsősorban behűtve, frissen fogyasztjuk. Fel-felbukkan az ételsorok különböző pontjain is: gyümölcsleves alkotórészeként, hideg előételként, például sárgadinnye sonkával, desszertként gyümölcssaláta, fagylalt formájában. Gyakran találkozhatunk vele könnyű nyári frissítőként ásványvízzel, mézzel, mentával párosítva bóléként, sorbetként, jeges üdítőként kortyolva. Az idei nyár trendi koktélslágerei a sárgadinnyén kívül papayára, mangóra, ananászra épülnek. Ínyencségnek számít a dinnyéből főzött zselé és dinnyeíz. Merőben más, de annál hétköznapibb megjelenési forma az éretlen apró példányok savanyúságként történő elkészítése és fogyasztása. Külön érdekesség, hogy a dinnye magját a keleti országokban, elsősorban Kínában a teaszertartás részeként, az ital mellé csemegeként rágcsálják.
Szűcs Zsuzsanna
dietetikus
