A gerincbetegségek érkezése szinte menetrendszerű mindenki életében, vagyis az emberek többségénél természetesnek vehető. Okozhatja a gerincet túlterhelő fizikai munka, vagy éppen a rossz, kényelmetlen tartásban végzett ülőmunka is, de nagyon sokat ronthat a helyzeten a túlsúly.

 

Viszont sportos életmóddal nagyobb az esély, hogy csökkenhet a korábban kialakult gerincfájdalom. Noha az ember kiemelkedett az emlősök közül, gondolták volna, hogy a gerincünk mégis a négykézlábon járásra van hitelesítve? Vagy eszükbe jutna, hogy noha sportos életet élnek, 35-40 éves kor után bizonyos mozgásformák kifejezetten károsak lehetnek? Pedig így van.


A gerincbetegségek érkezése szinte­ menetrendszerű mindenki életében, vagyis az emberek többségénél természetesnek vehető. Okozhatja a gerincet túlterhelő fizikai munka, vagy éppen a rossz, kényelmetlen tartásban végzett ülőmunka is, de nagyon sokat ronthat a helyzeten a túlsúly. A felesleges kilók jócskán próbára teszik a gerincet és az alsó végtagokat is (a szívről, belső szervekről, erekről most ne is beszéljünk). A normális testsúly másfélszerese már jelentős mértékű elhízásnak minősül, és ez szinte biztosan tönkreteszi az ízületeket is. Ha valaki egy hosszabban tartó súlyfeleslegtől meg tud szabadulni, azaz lefogy, mégsem jelenti, hogy megszűnnek az ízületi problémái is. Viszont sportos életmóddal nagyobb az esély, hogy csökkenhet a korábban kialakult gerincfájdalma.


Nem matematika

Mindezt a honi gerincsebészet egyik legelismertebb szakértője, dr. Veres Róbert, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet osztályvezető főorvosa mondta el. A gerincsebész évente jóval több mint 200 műtétet hajt végre, mégis azt mondja, ha lehet, el kell kerülni a szikés beavatkozást.

– A medicina nem matematika. Itt nincsenek örökérvényű szabályok. Vannak tapasztalatok, kezelési minták, de egy-egy beavatkozás hatását, vagy következményét nehéz pontosan meghatározni. A sebészeti indikációt, vagyis a beavatkozások szükségességét az egyszerűség kedvéért két csoportra osztjuk. Vannak, amiket „meg kell műteni” és vannak, amiket meg lehet operálni.

Mielőtt a két esetről és a beavatkozásokról részletesebben beszélnénk, egy dolgot fontos leszögezni: aki azt észleli, hogy elgyengülnek a végtagjai, mozgáskoordinációs problémái vannak, vagy éppen a záróizmai nem jól működnek (vizelet- és széklet-visszatartási problémái vannak), sürgősen forduljon szakorvoshoz. Kezdeti gerincdeformáción és kisebb fájdalmakon a háziorvos, reumatológus, gyógytornász, vagy éppen pszichiáter is tud segíteni, ám a jelentősebb elváltozások akár komolyabb beavatkozást is igényelhetnek.


– A hozzánk kerülő betegeket megvizsgáljuk, elmondjuk a javasolt kezelési módot, de mindig a betegre bízzuk a végső döntést. Így járunk el az úgynevezett degeneratív gerincbetegségek esetén is. Ugyanis a műtéti beavatkozás sem biztos hogy gyógyulást hoz. A kopásos elváltozást, vagyis az elhasználódásos gerincbetegségeket valójában nem lehet meggyógyítani, csak tünet- és fájdalommentessé tudjuk tenni. Vagyis nem tudjuk azt mondani, hogy egy műtét után száz százalék, hogy jobban lesz. Legfeljebb azt mondjuk, az operáció után hatvan százalék az esély, hogy jobb lesz, mint előtte, harminc százalék az esély, hogy ugyanolyan lesz és tíz százalék a veszélye annak, hogy rosszabb lesz, mint korábban. Nagyon pontosan mérlegelni kell egy-egy műtét kockázatát is – mégha a beteg a meg kell műteni csoportba is tartozik. Például, ha egy durva gerincelváltozás mellett esetleg enyhe bénulásos tünetekkel porckorongsérvet állapítunk meg, akkor sem biztos, hogy azt megműtjük, mert lehet, hogy azáltal még rosszabb helyzetbe kerülhet a beteg, esetleg növekszik a fájdalma és romlik a járóképessége.


Komputeres műtét

 Az imént említett eset magyarázatát persze még taglalhatnánk, de a lényeg, hogy a szükséges műtét is csak akkor szükséges, ha a beavatkozástól várható javulás esélye meghaladja a beavatkozás kockázatát

A „meg lehet operálni” kategóriába sorolt betegeknél más a helyzet. Ha ugyanis nem találnak olyan tünetet, amelyek idegredszeri károsodás fennállására utal, vagy nem áll fenn fenyegető idegrendszeri károsodás veszélye, akkor lebeszélik a pácienst a műtéti beavatkozásról. Természetesen heves fájdalmak illetve a gerinc terhelhetőségének csökkenése esetén – amennyiben az nem befolyásolható nem műtéti módszerekkel – elvégzik az operációt. Ám ha a nagy fájdalom ellenére nincs kimutatható elváltozás, például szűkület, kóros mozgás, akkor a gerinc­sebész nem segíthet.

– A balesetben, vagy sportolás közben megsérült, egyébként egészséges gerincű emberek esetében más a helyzet. Őket megoperáljuk és nagy részüknél nagyon jelentős javulást érünk el. Ez akár kilencven százalék körüli javulást is jelenthet, mondja Veres Róbert főorvos. Aztán a műtétek kivitelezéséről és módozatairól beszél.

– Az eszközeink majdnem olyan gyorsan fejlődnek, mint az elvárások. A korszerű technika révén egyre kevesebbet ártunk a beavatkozással. Nagyfordulatú fúrók, speciális mikroszkópok, lézer, ultrahang, új vérzéscsillapító módszerek állnak rendelkezésre. Vagy például a legújabb vívmány: a komputer-asszisztált navigációs sebészet, vagyis a számítógép vezérelte műtét. A közeljövőben akár felszívódó implantátumokat is használhatunk és a csontok, vagy a porckorong újraépítéséhez bevethető lesz a géntechnológia is.


Ezek az eszközök és anyagok lehetővé teszik, hogy a gericmegbetegedések egyre nagyobb részét kezelhessük sikerrel, a beteget egyre kevésbé megterhelő és veszélyeztető beavatkozásokkal.
A gerincsebész főorvos végül a megelőzésről is ejtett néhány szót. A sportos életmóddal – ha teljesen nem is, de jelentősen csökkenthető a gerincmegbetegedések kialakulása. Ma az embereknek fele 40 éves koráig legalább egyszer néhány nap­ra vagy hétre munkaképtelen lesz, vagy kénytelen orvoshoz fordulni gerincbántalmak miatt. Ez a szám jócskán csökkenthető lenne, ha az ízületeinket rend­szeresen mozgatnánk, és jól fejlett izomzattal segítenénk a gerinc tehermentesítését. A legajánlottabb sport az úszás – különösen a hát- és gyorsúszás –, de minden mozgás jobb annál, mintha órákon át a karos-székben ülve ötdekás csipszes zacskókat emelgetnénk és várnánk a következő szuperizgi valóságshow-t.


Akit nyak- vagy hátfájás gyötör, elgyengülnek a végtagjai, mozgáskoordinációs problémái vannak, vagy éppen a záróizmai nem jól működnek (vizelet- és széklet-visszatartási problémái vannak), sürgősen forduljon szakorvoshoz!
A csigolyák között rugalmas porckorongok vannak. Ezek erős, rugalmas külső gyűrűből, és puha, kocsonyás belső anyagból épülnek fel és lengéscsillapító funkciót látnak el. A gerincet alkotó szalagok és a porckorongok rostjai a kor előrehaladtával rugalmatlanná válnak, így a csigolyák kórosan elmozdulhatnaknak, vagyis deformálódik a gerinc (az elmozdulással együtt megjelenik a hátfájás is). Ezt követően megvastagodnak a szalagok, a porckorongok rugalmas gyűrűje meggyengül, és így a porckorong kiboltosul (ezt hívjuk porckorongsérvnek) ami végső soron az idegcsatornák beszűküléséhez vezet.  

Bánsági György

 

27482da8-3f63-4003-a281-25f6f9d69843