A hasmenés a székelés gyakoriságának, vagy a széklet mennyiségének és víztartalmának növekedése. A jelentős, napi 500 g-ot meghaladó mennyiségű széklettel járó hasmenés komoly gondot okoz.

 

Ha valaki naponta jelentős mennyiségű növényi rostot fogyaszt el, a széklet mennyisége meghaladhatja a napi 500 g-ot, de az formált és nem vizes. Normális esetben a széklet 60-90%-a víz. Hasmenés leginkább akkor alakul ki, ha ez az arány meghaladja a 90%-ot.

 

Ozmikus hasmenés alakul ki, amikor bizonyos anyagok nem tudnak felszívódni a vérkeringésbe, és bentrekednek a bélben. Ezek hatására túlzott mennyiségű víz marad a székletben, ami hasmenéshez vezet. Bizonyos ételek (mint pl. néhány gyümölcs és bab) és a hexit, szorbit, valamint a mannit (édesítőszervként használják a diétás ételekben, édességekben és rágógumikban) okozhatnak ozmitikus hasmenést.

 

A laktáz hiány is ehhez vezethet. A laktáz olyan enzim, amely normális esetben a vékonybélben található, és tejcukorból (laktóz) glükózt és laktózt készít, így azok képesek a véráramba felszívódni. Ha a laktóz hiányában szenvedő egyén tejet iszik vagy tejterméket fogyaszt, a laktóz nem bomlik le. Felhalmozódik a vékonybélben és ozmotikus hasmenést okoz. Az állapot súlyossága az elfogyasztott ozmotikus anyag mennyiségétől függ. A hasmenés röviddel azután megszűnik, ahogy a beteg abbahagyja az illető anyag evését, illetve ivását.

 

Szekretoros (kiválasztásos) hasmenés alakul ki, amikor a vékony- és vastag bél sókat (különösen nátrium-kloridot) és vizet választ ki a székletbe. Bizonyos méreganyagok – például amelyek kolera fertőzésben, vagy más fertőzéses eredetű hasmenésekben termelődnek – okozhatják ezeknek   a sóknak kiválasztását. A hasmenés igen jelentős mértékű lehet, kolerában óránként akár több, mint egy liter. Só- és vízkiválasztást okozhatnak még bizonyos hashajtók, mint a ricinusolaj, valamint az epesavak is ( azok, amelyek a vékonybél egy részének műtéti eltávolítása után szaporodhatnak fel).

 

Néhány ritka daganatféleség – a karcionoid, a gasztrinóma és avipoma – okozhatja még ezt az állapotot. A felszívódási zavarok szintén hasmenéshez vezethetnek. Az ilyen betegek nem tudják a táplálékot rendesen megemészteni. Az általános felszívódási zavar a vastagbélben maradó zsírok kiválasztásos hasmenést okozhatnak, míg a szénhidrátok miatt ozmotikus hasmenés következhet be. Felszívódási zavart okozhat a nem-trópusi szpru, a hasnyálmirigy-elégtelenség, a bél egy részének műtéti eltávolítása, a vastagbél vérellátási zavara, bizonyos vékonybél enzimek hiánya és a májbetegség.

 

Izzadmányos hasmenés (esudativ diarrea) akkor alakul ki, amikor a vastagbél nyálkahártyája begyullad, kifekélyesedik vagy vérbő lesz, és fehérjék, vér, nyák és egyéb nedvek szabadulnak fel, melyek a széklet mennyiségét és folyadéktartalmát növeli. Ezt a fajta hasmenést sok kórkép okozhatja, mint például kifekényelsedő vastagbélgyulladás (kolitisz ulceróza), Crohn-betegség, tuberkulózis, nyirokdaganat és rák. Ha a végbél nyálkahártyája is érintett, a beteg gyakran érez sürgető székelési ingert, és gyakran van széklete, mert a gyulladt végbél sokkal érzékenyebb a bélsár által okozott feszülésre.

 

A bélben történő átjutási idő megváltozása is hasmenést okozhat. Ahhoz, hogy a székletnek normális állaga legyen, a béltartalomnak meghatározott időt kell a vastagbélben eltöltenie. A vastagbélből túl hamar széklet híg, a túl sokáig maradó viszont  kemény és száraz.

Kezelés:

A hasmenés tünet, kezelése a kiváltó októl függ. A legtöbb esetben csak az előidéző okot kell megszüntetni, elhagyni a diétás rágógumit, vagy bizonyos gyógyszereket, és a hasmenés magától elmúlik, a szervezet magától meggyógyul. Néha az idült hasmenés is megszűnik, ha az egyén felhagy a koffein tartalmú italok fogyasztásával. A hasmenés enyhítésére az orvos gyógyszereket rendelhet.

 

Amikor a súlyos hasmenés kiszáradást okoz, kórházi elhelyezés, vénás folyadék- és sópótlás válhat szükségessé. Amíg a beteg nem hány és nincs hányingere, a megfelelő arányban vizet, sót és cukrot tartalmazó oldatok itatásával nagyon jó hatás érhető el.

 

Forrás: MSD-Orvosi Kézikönyv a Családban

 

aaadab88-eafd-4b5a-869f-9beb0df95991