Ahogy a klíma egyre barátságosabbá válik, a téli időszakban kevésbé igénybevett, vastag kelmék alatt rejtegetett testrészeink napvilágra kerülnek. Nincs ok azonban az aggodalomra, ne jelentkezz be még a plasztikai sebészhez. A nyári strandszezonig bőven formába lendülhetsz.
A tavasz a természet reneszánszán kívül, a testsúlycsökkentésre irányuló törekvések megerősödésének időszaka is. Mint ahogy azt a rutinos résztvevők már tudják, komplex, több támadáspontú folyamatról van szó. A túlsúly terápiája magába foglalja a fokozatosan felépített edzésprogram végrehajtását, a szakszerűen összeállított étrend alapelveinek elsajátítását és alkalmazását, valamint a lelki problémák kezelését továbbá, amennyiben szükséges, a gyógyszeres beavatkozást.
A dietoterápiás vonalon az utóbbi időben bekövetkezett legnagyobb áttörés annak felismerése volt, hogy a fogyókúrázóknak javasolt étrend alapelvei megegyeznek azon ajánlásokkal, melyeket az egészséges felnőtt lakosság felé teszünk.
Természetesen a diéta összeállítása mindig individuálisan történik, de általánosságban elmondható, hogy az étrend javasolt energiatartalma általában, hölgyeknél 1200, urak esetében 1500 kcal körül alakul, minőségi összetételére pedig a zsír és a hozzáadott cukorszegénység, valamint az élelmi rostban való gazdagság jellemző. Tapasztalatok eredményei támasztják alá azt az ajánlást, miszerint a fogyókúrás étrend színesítésére, vagy akár egészségmegőrző céllal, egy-két hetente egy-egy gyümölcs- illetve zöldségnap is beiktatható.
Mindez megvalósításához néhány egyszerű alapelvet érdemes betartani. Az alkalmanként elfogyasztott gyümölcs és zöldség mennyisége 2 kg körül optimális, melyet ideális esetben több, legalább 2-3 fajta növényből állítsunk össze. Lehetőség szerint frissen, és amennyiben a héjrész épsége megengedi, hámozás nélkül fogyasszuk el a gyümölcsöket. Ezzel a hő- és fényérzékeny vitaminok nagy része megőrizhető, valamint a magas biológiai értékű héj alatti rész is hasznosul. Az alapanyagok összeválogatásánál érdemes a magas cukortartalmú gyümölcskonzerveket, aszalt gyümölcsöket kerülni, illetve a jelentős energiatartalmú fajtákat, pl. banán, szőlő, mérsékelt mennyiségben beilleszteni.
Természetesen, és ez számos alkalommal hangsúlyozott jó tanács, a napi folyadékbevitel ezen alkalmakkor se legyen napi 1,5-2 liternél kevesebb. A folyadékszükséglet fedezhető, vízből, ásványvízből, szűrt levesekből, gyógynövényfőzetekből, hagyományos és gyümölcsteából, lehetőleg frissen készített, hozzáadott cukrot nem tartalmazó zöldség és gyümölcslevekből. Külön előny, hogy az elfogyasztott folyadéknak nagy szerepe van az élettani folyamatok optimális lezajlásán túl, a jóllakottságérzet kialakulásában is. A körültekintően felépített gyümölcsnap végrehajtásával, az alkalmazott gyümölcsök és zöldségek fajtájától függően, kb. napi 300-500-700 kcal-ás energia-beviteli deficit alakítható ki (a hagyományos táplálkozáshoz képest).
A globális energia-beviteli adatokon túl, érdemes néhány rövid gondolat erejéig kitérni a mikro-tápanyagok körébe tartozó ásvá-nyi anyagok kérdésére. Köztudomású, és ezt az elvégzett táplálkozási felmérések eredményei is alátámasztják, hogy hazánkban az elektrolitok bevitele, mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból korrekcióra szorul. Az öszszetett kérdés egyik markáns eleme az elfogadható mennyiség többszörösét kitevő nátriumfelvétel, mely elsősorban a túlzott sófo-gyasztásból ered. A túlzott konyhasó, illetve nátriumbevitel következtében kialakuló megbetegedések, például a magas vérnyomás és egyes daganatos megbetegedések előfordulásának kockázatát még inkább növeli, az egy időben jelenlévő elégtelen magnézium és káliumbevitel. Úgy tűnik, hogy a sófogyasztás mennyiségi meghatározásánál több információt szolgáltat a rizikó megítélése szempontjából a nátrium-kálium bevitel aránya, mely optimális esetben 1, ezzel szemben a hazai átlagos ráta ennél jóval nagyobb 2,4-2,2. Ezt a kedvezőtlen arányt javíthatja, és az egészségügyi kockázatot csökkentheti egy-egy, az étrendben jól elhelyezett, káliumban és magnéziumban bővelkedő gyümölcs- illetve zöldségnap.
A fent ecsetelt előnyök áttekintésén fellelkesülve azonban óva intenék mindenkit attól, hogy meglátogassa a ló túlsó oldalát, és hosszú távú gyümölcskúrába kezdjen. Szintén rengetegszer leírt, elmondott aranyszabály, a változatosság, a vegyes táplálkozás elve. A huzamos ideig fogyasztott, csupán egy-két táplálékcsoportból összeállított étrend előbb-utóbb hiánybetegségek kialakulását, az egészség károsodását eredményezi. Mi tehát a végső jó tanács? Táplálkozz színesen, minden étkezés részeként fogyassz az idénynek megfelelő fajtájú friss gyümölcsöt, zöldséget, a téli szezonban savanyúságot. Továbbá egy-egy gyümölcsnap beiktatása hatékonyan segíthet az egészség, a fittség megőrzésében, tehát nyugodtan lehet 10 vagy akár 20 dekával több.
Szűcs Zsuzsanna
dietetikus
