Eddigi cikkeinkben a „normális” alvásról, a különböző alvásigényekről és néhány alvászavarról beszéltünk, majd folytattuk az úgynevezett „alvás-szabályozó” hormonnal – a melatoninnal, melyet a „sötétség hormonjának” is neveznek, nyugtató és alvást indukál. Álmosságot előidéző hatása mellett szabályozza az alvás-ébrenlét ritmusát is.
A civilizált életformával összefüggő alvászavarok 2 gyakori típusa ismeretes, amelyben hatásos a melatonin: egyrészt a váltott műszakban dolgozóknál, másrészt a rövid időn belül több időzónát átlépő, hosszabb repülőutak utasainál. (Ezekben az esetekben a sötétség-világosság ritmus gyors változásának következményeként a biológiai ritmus felborulása alakul ki).
A melatonin egyéb szervekre, betegségekre kifejtett hatásairól szeretnénk most néhány szót szólni:
Milyen hatása van a melatoninnak a nemi szervekre, nemi érésre, hogyan modulálja a mentruációs ciklust, hogyan változik egyes pszihiátriai betegségekben, depressziókban, időskorban, demenciáknál, ismert a tumorgátló és immunregulátor hatása is.
1. Melatonin és a nemi szervek
Egyelőre nem sikerült a melatonin közvetlen szerepét igazolni a szexuális funkciókra, azonban számos tényező utal bizonyos kapcsolatra. Már a normális pubertás kezdete is, (a nemi hormonok szintjének emelkedésével) korrelál a melatonin szintjének csökkenésével. Ugyanakkor ismeretesek bizonyos kórképek, például a pubertás késése vagy az alacsony nemi hormonok szintje esetén, a melatonin szint általában magas, sőt a melatonin napszaki ritmusa is teljesen kóros. Ugyanez figyelhető meg azoknál a fiatal nőknél is, akiknek nincs menstruációjuk, ide sorolható az úgynevezett „anorexia nervosa” – vagyis kóros soványság kórképe is. Azoknál a férfiaknál, akiknek férfi hormon hiányuk van, a hormon pótlásakor a magas melatonin szint csökken. Mindezen megfigyelések alapján feltételezhető, hogy a melatoninnak egy „antiszexuális”- nemi hormonok ellen ható tulajdonsága van. De igazából ez a hatás csak óriási (nem terápiás) dózisoknál figyelhető meg.
Fontos még kiemelni, hogy a melatonin szintje a mentruációs ciklussal is összefüggést mutat, fiatal nőkben, a menses előtt magas, az ovuláció időpontjában a legalacsonyabb. Ha nincs ovuláció, ill. elhúzódó vérzészavar esetén magas a szintje. Így ezekben fényterápia alkalmazása megkísérelhető.
A melatonin tehát a sötétség fázisához hasonló irányban hat a nemi szervekre, azonban az ember nem fotoszenzitív faj, ezért a nemi működéseket nem közvetlenül a fényviszonyok irányítják, tehát a melatonin szerepe nem alapvető a nemi szervek működésében. De a fent leírt kapcsolatok rávilágítanak arra, hogy modulátor szerepe igenis van (így a nemi éréstől kezdve, a mentruációs ciklus szabályozásának kialakulásában, majd az öregedés beálltában).
2. Melatonin és a pszichiátriai betegségek
A skandináv országokban a hosszú téli sötétség hatására kialakuló depresszió tanulmányozása kapcsán vált először ismertté, a biológiai ritmuszavar és a melatonin közti öszszefüggés. Ezeknél a betegeknél a vártnál magasabb a nappali melatonin szint, de éjszaka viszont alacsony, mely jelzi a circadián ritmus zavarát, sőt az agyalapi mirigy-mellékvese rendszer kóros funkciója is kíséri. A fényterápia szerepe tehát abban áll ezeknél a betegeknél, hogy helyreállítja a normális ritmust. A rendellenes melatonin szint feltehetően nem oki tényezője a depresszió kialakulásának, de rávilágít a biológiai ritmuszavarra. Ugyanakkor a melatonin számos agyi „jelátvivő” rendszerrel kapcsolatban áll, melynek van terápiás következménye is: így például epilepsziás betegeknél a görcskészséget csökkentette, kiegészítő terápiában felhasználják. Számos egyéb összefüggés is kimutatható: például az éjszakai fejfájásokkal társuló rendellenesen alacsony melatonin szintnek a noradrenerg rendszerrel való kapcsolatát jelzi, vagy a szerotonin-rendszer és a melatonin kóros zavara mutatható ki étkezési zavarokban (így a kóros soványságban vagy a kóros „túlevésben”- bulimiában).
3. Melatonin és az öregedés
A melatonin ebben az időszakban is a biológiai szignál szerepét tölti be, a reproduktív (termékenységi képesség) változását jelzi. Állatkísérletek szerint: fiatal állat melatonint termelő mirigyét idős állatba ültették, s ez az öregedést késleltette, a szaporodási funkciókat helyreállította. Öreg állat tobozmirigyét fiatalba ültetve, az öregedés felgyorsult, s a szaporodási funkciók károsodtak, cikluszavar alakult ki.
Időskori leépülésnél eltűnik a melatonin napszaki ritmusa, ez összefügghet a kialakuló alvászavarral és éjszakai kóborlással. Ugyanakkor károsodik a szabályozó mag is (SCN), melynek következtében felismerési, érzelmi, hormon, viselkedési és alvászavarok alakulnak ki. A fényterápia helyreállíthatja a biológiai ritmust, így az alvási és viselkedési zavarok rendeződhetnek. Az is ismeretes, hogy a melatoninnak erős antioxidáns hatása is van, mely az E-vitaminnál hatásosabb, s véd a kórosan felszaporodó szabadgyökök károsító hatásaitól. Az öregedés során a progresszíven csökkenő melatonin szint miatt ez a védő hatás is megszűnik.
4. A melatonin és a daganatok
A melatonin daganat burjánzást gátló hatását, mind állatkísérletek, mind klinikai vizsgálatok eredményei alapján írták le. A tobozmirigyben a melatonin mellett több anyagot is kimutattak, melyeknek daganat növekedést gátló hatásuk van. A melatonin szint csökkenése – a megfigyelések szerint – elősegíti a daganat képződést.
5. A melatonin és az immunrendszer
A melatoninnak az immunrendszerre gyakorolt stimuláló hatását igazolják azok az adatok, melyek szerint a stressz okozta immunszupresszió (immunrendszer gátlása) kivédhető melatoninnal. Kísérletek folynak a terápiás alkalmazást illetően is az immunhiányos állapotokban (így pl. AIDS-ben is !).
Összefoglalva: A melatonin fontos szerepet tölt be az idegrendszer, a hormonrendszer és a magatartási ritmusok szabályozásában. A melatonin fent leírt életkorral összefüggő, valamint a kóros állapotokban észlelt változásai egyrészt diagnosztikus szempontból jelentősek, másrészt terápiás alkalmazásai is szóba jönnek (pl. az öregedéssel kapcsolatos kórképeknél, a daganatos megbetegedéseknél, az immunrendszer károsodásánál), de sajnos egyelőre ezek vonatkozásában további ismeretekre, kutatásokra van szükség.
Dr. Ivánka Attila
