Beszéltünk már sokféle alvászavarról, a megzavart alvásról, sőt a különböző „fiziológiás” (egyénre jellemzően normális) alvásmennyiségekről. Mi a helyzet napjainkban az alvás terén? A mai ember alvása általában jellemzően zaklatott, a sok munka, a stressz nem kedvez a pihentető, megfelelő mennyiségű alvásnak.
Tehát inkább jellemzően kevesebbet alszunk, mint amennyit szervezetünk igényelne. De nézzük azokat a helyzeteket, amikor valaki túl sokat alszik.
Mikor beszélünk túl sok alvásról?
Akkor, ha az egyénre jellemző alvásidő kb. 25 százalékkal vagy annál nagyobb mértékben megnő, de mindenféleképpen anynyira, hogy zavarja az életritmusát. Nem feltétlenül káros ez, pl. gondoljunk egy influenza utáni hosszan tartó mély alvásra, ilyenkor mondjuk, hogy „kialudtuk a betegséget”, meggyógyultunk. Vagy gondoljunk egy kiadós, nagy munka lezárása utáni hosszan tartó alvásra, vagy vizsgaidőszak után a tartós tanulás utáni valóban pihentető, nagy alvásra. Természetesen mindezek a formák segítik a szervezet regenerálódását, tehát igenis hasznosak az egészség szempontjából.
Azonban betegségekkel összefüggően sajnos elég gyakran találkozhatunk a kóros formáival. Ha valaki környezetünkben vagy családunkban a szokottnál többet alszik, mindenféleképpen figyelmet igényel. Különös tekintettel a gyermekekre és idősekre, az ő szervezetük érzékenyebben reagál, míg egy felnőtt, egyébként egészséges szervezet bizonyos ideig kompenzálni tudja vagy elfedi a tüneteket. Így például időseknél és gyermekeknél a különböző fertőzések, lázas betegség tünete lehet a hosszan tartó alvás, de gondolni lehet fejsérülésre, időseknél pedig az agyi keringés zavarára, illetve az agyban elhelyezkedő térfoglaló folyamatra is.
Szó lehet depresszióról is (mely sajnos korunk betegsége), és ne felejtsük el, hogy Magyarország felnőtt lakossága nagy gyógyszerfogyasztó, s ezek közül is kiemelkedik a nyugtató és altatószerek túlzott használata is, mely fő hatásként vagy mellékhatásként elhúzódó alvást okoz. Sajnos a fiatal korosztálynál fel kell hogy merüljön az alkohol és kábítószer használata is. Első komoly tünete lehet például a vérszegénységnek is, de a pajzsmirigy alulműködésének is.
Mit jelent és milyen egyéb tünete lehet a pajzsmirigy alulműködésnek (szakszóval hipotireózisnak)?
A hipotireozis, a pajzsmirigy hormon hiányát vagy elégtelenségét jelenti. Okozhatja a pajzsmirigy gyulladása, a pajzsmirigy ilyenkor kötőszövetesen átalakul, zsugorodik, alig vagy nem funkcionál. De kialakulhat a pajzsmirigy radiojód kezelése után is, melyet a túlműködés miatt végeznek. Jódhiány vagy az agyalapi mirigy elégtelen működése is állhat a hátterében. A tünetek: az arckifejezés bamba, az arc felpuffadt, a szem körül duzzanat van, a hang rekedt, mély, a beszéd lassú, a mozgás és gondolkodás szintén, a bőr és a haj száraz, durva, hámló. A testsúly nő, feledékenység, álmosság, aluszékonyság alakul ki. Megfelelő pajzsmirigy hormon pótlással a tünetek és panaszok megszűnnek.
Vannak azonban súlyos, életveszéllyel járó kóros alvásformák is. Ilyen az úgynevezett alvási apnoe szindróma. Ilyenkor éjszakai alvás közben a légzés leáll olyan hosszú időszakra, hogy a vérben csökken az oxigén mennyisége, vagy leáll néhány másodpercig, de ez éjszaka több mint 30x ismétlődik. Ennek hátterében állhat felső légúti akadály, mely elzárja a levegő útját, de lehet a légzőközpont zavara is. A felső légúti akadállyal járó formát Pickwick-szindrómának nevezzük, mely mérsékelten vagy kifejezetten kövér egyéneken fordul elő, legtöbbször akkor, ha a hátukon fekve alszanak. Férfiakon gyakoribb, mint nőkön.
A kövérség, valószínűleg valamilyen alkati defektussal együtt a felső légutak összeszűküléséhez, a hangrés elzáródásához és a helyzettel összefüggő tüdőelváltozáshoz vezet. Az ismétlődő éjszakai elzáródások további légzési elégtelenséget okoznak, s ennek következtében éjszakai és nappali elalvások mellett elzáródásos fulladozás, felriadásokkal járó fulladásérzések és álmosság alakul ki. A horkolás (részlegesen akadályozott légzés alvás közben) háromszor gyakoribb elhízott embereknél, szintén igen jelentős problémát jelent egészen a családi béke felborulásától kezdve a fent leírt fulladásig. A nagyon erősen horkolók orr, szájüreg, a szájpad, garat és a nyak részletes vizsgálatát célszerű elvégezni és a testsúlyt csökkenteni.
Kevéssé ismert az úgynevezett narkolepszia, mely visszatérő alvási rohamokkal járó tünet együttes, melynek során az izomtónus hirtelen lecsökken, alvási bénulás jelentkezik. Oka ismeretlen. Az alvásroham bármikor kialakulhat, időtartamuk hossza is változó, csak időnként tud a beteg az alvásnak ellenállni. Életveszélyes helyzetet okozhat autóvezetés közben! A beteg frissnek és ébernek érezheti magát, néhány perccel később mégis álomba zuhan. A gyakori alvásrohamok ellenére a napi teljes alvásidő nem nő meg. Éjszaka a gyakori alvásperiódusok, melyeket igen élénk, rémisztő álmok szakítanak meg, nem biztosítanak pihentető alvást.
A részletezett formák mellett még sok betegséget említhetnénk, de ez már az orvostudomány tárgykörébe tartozik. Amit mindenféleképpen célszerű megjegyeznünk: az alvás is olyan fontos része életünknek, mint a táplálkozás, segíti a szervezet felkészülését a napi feladatokra. Bármilyen elváltozása, megzavarása szervezetünk működésében is kárt okoz. Mindenki ismeri a saját ill. családja alvásigényét, s így az attól való eltérés is szembetűnő és magyarázatot kíván. Törekedjünk a pihentető alvás elérésére, mozogjunk, étkezzünk egészségesen és ne szedjünk feleslegesen gyógyszereket sem. Bármilyen alvást érintő panasz esetén keressük az okokat és szükség esetén jelentkezzünk házi orvosunknál.
Dr. Ivánka Attila
