Tombol a nyár, a kánikula. A szerencsésebbek valamilyen vízparton, strandon vészelik át a forró napokat, a többség viszont a munkahelyén tikkad, vagy az aszfalton hazafelé vánszorog, és egy kis felüdülésre vágyik. Betér az első cukrászdába, üzletbe, és szembeötlik neki a fagylaltos pult, vagy a jéghideg krémet rejtő láda.

Legújabb – és tapasztalatom szerint sajnálatosan rövid ideig tartó – szerzeményünkkel felvértezve legalább néhány pillanatig mi is úgy érezzük, nem is olyan kibírhatatlan ez a hőség…

Egy kis fagylalt történelem

Hűsítő nyalánkságot már jóval előttünk a kínaiak is fogyasztottak, majd az arabok, perzsák közvetítésével eljutott a Földközi-tenger mellé. Az ókorban ajánlották gyógyszerként – de jó lenne ha nekünk is ilyet írnának fel -, a nagy csaták előtt élénkítőszer gyanánt. Egyes vezető személyek – mint Néró császár – képesek voltak több száz kilométerről jeget hozatni maguknak, hogy elkészítessék a kedvenc fagylaltkülönlegességüket.

Sokáig ennek a hideg csemegének az élvezete a királyi, fejedelmi családok kiváltsága volt, mígnem egyszercsak megjelent a fagylalt a párizsi utcákon a XVIII. század végén. Hazánkba jóval később került be, de azóta is töretlen a sikere minden korosztály körében. Remekül beilleszthető a modern étkezési kultúrába, és néhány vállalkozó kedvű fagylaltos jóvoltából már különböző diétás igényeket is ki lehet elégíteni egyes fagylaltfajtákkal.

Számos fagylaltféleség kapható, mindenkinek a saját ízlése, és a pénztárcája szerint. A hagyományos ízek mellett szinte minden gyümölcsnek van fagylalt megfelelője, és még néhány egészen merész íz is rendelkezésünkre áll a kínálatban. A nagyobb cukrászdákban, fagylaltozókban a fogyókúrázok is találnak kedvükre való kalóriaszegény változatot, az egészséges életmódot folytatók pedig multivitaminos, megnövelt C–vitamin tartalmú különlegességeket. Egyre több helyen kaphatóak a joghurtos alapú gyümölcsfagylaltok vagy egyes fűszernövényekkel megbolondított változatok.

Íme néhány fogalom, és ami mögötte van

– tejfagylalt: tejből, tejporból, cukorból és zamatosító anyagokból, esetleg fagylaltpasztából előállított léfagylaltból, tejfagylalt keverékből készült, aromákkal ízesített ún. „ízű” fagylaltok

– Tejesfagylalt: növényi zsiradékot is tartalmazó tejfagylalt

– Gyümölcsfagylalt: sűrítményből, konzerv vagy fagylaltporból, friss vagy fagyasztott gyümölcs hozzáadásával készített fagylalt, amely tojássárgát nem tartalmazhat.

– Tejes gyümölcsfagylalt: a gyümölcs mellett készítéséhez használnak tejet, vagy valamilyen tejterméket.

– Zöldségfagylalt: friss vagy fagyasztott zöldségfélét tartalmazó fagylaltkülönlegesség.

A fagylalt előállítására külön jogszabály is született, amely a fogyasztók érdekeit védi. Ennek megfelelően a jó fagylalt állaga vaj vagy krémszerű, sima, csomóktól és jégkristályoktól mentes. A gyümölcsfagylaltoknál megengedett, hogy felismerhető gyümölcsdarabokat tartalmazzon. A fagylalt színe legyen jellemző a fagylalt típusára.

Ismertek egyéb fagylalt jellegű készítmények is, mint például a jégkrém, a parfé. Készítési és tárolási módjukban különböznek a fagylaltoktól. A hagyományos módon (keverőgépes fagyasztással) fagyasztott fagylaltot -8 és -14 °C között szabad tárolni. Csomagolt jégkrémet árusítani csak -18 °C alatti hőmérsékletű hűtőpultból, ládából szabad. Fagylalt, jégkrém, parfé vásárlásakor saját egészségük érdekében győződjenek meg arról, hogy az árusított termék megfelelően van-e kezelve, tiszta eszközzel árusítják-e. A mélyhűtött csomagolt termékek esetében nézzék meg legalább a lejárati időt, és ne vásárolják meg a terméket ha szemernyi gyanújuk merül fel a termékkel kapcsolatban.

Láthatóan felengedett és újrafagyott terméket – eldeformálódott, nagy jégkristályok vannak már a csomagolásán is – ne vegyék meg. Ahhoz, hogy a hűsítő nyalánkságok valóban élvezeti értéket jelentsenek, és ne betegség hordozói legyenek, be kell tartani az alapvető szabályokat mind a termék előállítóinak, forgalmazóinak, mind a kedves fogyasztóknak.

Szabó Szilvia

dietetikus