Megfigyelték, hogy a két agyféltekénk eltérően szabályozza immunrendszerünket: a bal agyfélteke serkentően hat az immunitása, a jobb pedig gátlólag. A depresszió, a szorongás, az állandó stressz a jobb agyfélteke aktivitását serkenti, mely az immunrendszert gyengíti. Ködös-esős időben nehezebb kilábalnod a betegségekből, illetve könnyebben megbetegszel, mint napfényes, szikrázó időben.
A pusztító
Immunrendszered a szervezet „őre”, méghozzá állandó, 24 órás szolgálatot teljesít, hiszen folyamatosan támadják a különböző mikróbák. A harcban segíti természetes védekezőrendszered, így a bőr nyálkahártyája, a légzőszervek csillószőrös hámja, a gyomor-és epesavak, stb. Az immunrendszer feladata nem más, mint a szervezet saját sejtjeitől idegen anyag felismerése, elpusztítása és eltávolítása a szervezetből.
Zavar
A bonyolult, jól szabályozott rendszerben bizony zavar is támadhat, előfordulhat például, hogy megszűnik a saját sejtekkel szembeni tolerancia, vagyis a szervezet (az immunrendszer) a saját sejtjeit is idegennek ismeri fel. Ezeket a kórállapotokat hívjuk autoimun betegségeknek. Több csoportjuk ismeretes, sokféle tünettel járó, igen súlyos betegségek alakulhatnak ki (pl. bizonyos ízületi, idegrendszeri stb. betegségek tartoznak ide). Másrészt az immunrendszer fokozott működése allergiát válthat ki, csökkent működése pedig immunhiányos állapotokat idézhet elő, mely lehet veleszületett, általában öröklődő, kisgyermekkorban gyakori, visszatérő fertőzések, betegségek jellemzik. Súlyosabb és enyhébb formái is ismeretesek. Szerzett formája az AIDS, illetve bizonyos rosszindulatú betegségekhez is társulhat immunhiányos állapot, gyakori, súlyosabb fertőzések alakulhatnak ki.
Tehát az immunrendszer nemcsak véd, hanem betegíthet is! Szerencsére ezek az állapotok (az allergiát leszámítva) nem gyakori betegségek.
Az egyébként egészséges immunrendszerű és természetes védekező rendszerrel bíróknál miért és hogyan csökken az immunrendszer állapota? Hogyan, mitől leszünk betegek?
A kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák, stb.) folyamatosan bombázzák szervezetünket, de hogy a támadásnak mi lesz a következménye, az három tényezőtől függ:
1. mennyi kórokozó jutott be szervezetünkbe,
2. milyen a megbetegítő képessége, szaknyelven milyen a virulenciája,
3. milyen állapotban vagyunk, vagyis milyen az immunrendszerünk.
„Jó állapotú”, jól működő védekező rendszer esetén vagy meg sem kapjuk a betegséget (kevés kórokozó jutott be, megbetegítő képessége alacsony volt, erősek, egészségesek, fittek vagyunk, immunrendszerünk állja a sarat), vagy esetleg egy enyhe lefolyású betegségünk lesz (sok kórokozó jutott be, virulens volt, de immunrendszerünk megfelelően védekezve hamar eliminálta a kórokozót).
Baj akkor van, ha sok, virulens kórokozó találkozik legyengült immunrendszerünkkel, ekkor képes nagyobb, hosszabb idejű, esetleg szövődményekkel járó betegségeket előidézni.
Gyengítők
Nézzük, milyen tényezők csökkentik immunrendszerünk állapotát!
•Vizsgálatokkal széles körben alátámasztott tény, hogy a helytelen táplálkozás,
•a helytelen életmód,
• és a lelki-idegrendszeri (stressz) tényezők azok, melyek alapvetően befolyásolják a védekező rendszer (és persze egész szervezetünk, fizikai és szellemi erőnlétünk ) állapotát.
A táplálkozásról
Errőlsokat olvashatsz, úgyhogy csak néhány dolgot jegyeznék meg:
•fontos a rendszeres, napi többszöri,
•kis mennyiségű táplálkozás,
•csökkentsük a zsírtartalmat,
•legyen rostdús,
• és változatos az étel,
• zöldség-gyümölcs naponta szerepeljen benne (lehetőleg friss formában is),
• fogyassz legalább napi 1.5-2 liternyi folyadékot is (ne cukrozott üdítőket, hanem ásványvizet, vagy frissen facsart zöldség, ill. gyümölcsleveket),
• kávét, alkoholt alig,
• szokj le a dohányzásról.
Életmód
•Legyél kiegyensúlyozott,
•próbáljd a rohanást csökkenteni,
•szervezd meg jól-jobban az elintéznivalókat,
• ne kapkodj,
• szakíts időt magadra
• mozogj, sportolj!
Ezt a felsorolást szinte mindenki ismeri, – már a csapból is ez folyik – mondják sokan, azonban ha megkérdezel bárkit, sajnos, ennek ellenkezője jellemző életére és táplálkozására.
Idegek
Az idegrendszer és az immunrendszer szoros kapcsolatban áll egymással. Megfigyelték, hogy a két agyféltekénk eltérően szabályozza immunrendszerünket: a bal agyfélteke serkentően hat az immunitása, a jobb pedig gátlólag. Ismeretes, hogy mind a depresszió, mind a szorongás, mind pedig az állandó stressz a jobb agyfélteke aktivitását serkenti, mely az immunrendszer aktivitását gátolja.
•Legyünk tehát pozitív gondolkodásúak,
•bízzunk magunkban, kapcsolatainkban (mind a családi, mind a társas kapcsolatokban),
• törekedjünk az egyensúlyra,
• csökkentsük a stresszt – legjobb módja a napi rendszerességgel végzett aktív mozgás. Aki mindezeket megteszi, önbizalma lesz és felveszi a harcot a stresszel szemben, annak sikerül az immunrendszerét erősítenie.
Selye János professzor stressz elmélete szerint a betegségek (kór) okozói: a mikróbák és a stressz. Az is ismeretes, hogy ködös-esős időben nehezebb kilábalni a betegségekből, illetve könnyebben megbetegszünk, mint napfényes, szikrázó időben. Ha a nap kisüt, a kedvünk is jobb lesz.
Vagyis mindig ugyanoda lyukadunk ki: érezzük jól magunkat a bőrünkben. És mi segíthet hozzá? Nyugodt, jól átgondolt, nem zaklatott életmód, helyes táplálkozás, és lelki állapotunk rendezése, stresszoldás.
ERŐSÍTŐK
7 turbótrükk elfoglalt fiataloknak, hajszolt középkorúaknak, leterhelt időseknek!
Tudom, tudom…, nem olyan könnyű, munka, gyerekek, főnök, váratlan családi történések, túlóra, közben a gyerek beteg, stb. Nehéz… De hát akkor nincs megoldás? Van!
1. Legalább heti egyszeri torna, mozgás beiktatása (legjobb lenne naponta), ami idő csak a tiéd, ezalatt át tudod gondolni a dolgaidat, s kicsit csillapodik is a feszültség.
2. Reggel kelj fel fél órával korábban, hogy a nap ne zaklatottan kezdődjön, készülődjünk komótosan.
3. Végy egy jó fürdőt (ellazít), ha nincs rá időd, tusolj. Először jó forró vízzel (serkenti a vérkeringést), majd hideggel, váltogassad, ez is erősíti immunrendszeredet, élénkít, erőt ad.
4. Heti egyszer menj el szaunázni (ha nincs olyan betegséged, mely ebben megakadályozna), jobb kedvre derít, szépít, immunrendszert erősít, erőt ad.
5. Sétálj egyet (legjobb hétvégi családi program), szép napsütéses időben, jó levegőn.
6. Játssz, nevess egyet otthon a családdal, vagy baráti társasággal, menj moziba, színházba, koncertre.
7. A nőknél jól bevált: menj kozmetikushoz, fodrászhoz. A jó külső meghozza az önbizalmat, mely persze szintén erősíti immunrendszerünket, s már az egészség látszata is a betegségek ellen hat.
+ a gyerek
S mit csináljunk a csemetékkel, akiket az óvodában, az iskolában különösen fenyegetnek a gyerekbetegségek?
•Biztosítsunk számukra kiegyensúlyozott környezetet (még ha mi rohanunk is),
•legyen állandó a napirendjük,
•legyen nyugodt az éjszakájuk,
•táplálkozásukra (legalább az övékére!) figyeljünk, ne kapjanak üdítőket, csokit, cukrot, helyette müzlit, magvakat, gyümölcsöt, zöldséget nassoljanak,
•mozogjanak rendszeresen,
• ha betegek lesznek, feltétlenül pihenjenek, maradjanak otthon,
• tanítsuk meg őket a helyes orrfújásra (így számos szövődményt megelőzhetünk),
• tanítsuk meg őket a rendszeres és helyes kézmosásra,
•és legyenek levegőn, ne csak a számítógép előtt üljenek,
•és novembertől-februárig adjunk nekik (és persze magunknak is) vitamint pluszban, C-vitamin mellett multivitamin tablettát, ehhez kérjük ki háziorvosunk tanácsát is. Sose adagoljuk túl!
Gyors segítség! Házipraktikák
Tévhit, hogy a külhoni gyümölcsökben – pl. banán, narancs, grapefruit -, több C-vitamin lenne, mint a hazaiakban! Az általunk ajánlott italok és ételek a leggazdagabbak C vitaminban, immunrendszerünk ellenállását erősítik, elkészítésük illetve beszerzésük sem kíván sok időt.
Csipkebogyó-relax
Halasszunk el minden programot, hétvégén ez egyszerűbb, s pihentessük szervezetünket, feküdjünk, aludjunk, vegyünk forró fürdőt, együnk kevesebbet a szokásosnál, de igyunk bőven folyadékot. Legjobb ilyenkor egy kis forró-meleg tea (ajánlott a magas C-vitamin tartalmú csipkebogyó), vagy facsarjunk ki citromot, ebből készíthetünk kevés cukorral, vagy akár cukor nélkül is limonádét.
Citrom, magában
Ha fáj a torkunk, a frissen kifacsart citromot csak magában, töményen nyeljük le (a gyomorpanaszokkal küzdőknek, gyomor-nyombélfekély, reflux esetén mindez nem tanácsolt), vagy együnk egy-két kávéskanál akácmézet.
A limonádét a gyereknek akár minden napra elkészíthetjük az iskolába, így talán a megfázás, influenza csökkenthető, vagy megelőzhető.
Együnk savanyúkáposztát!
…persze nyersen, ez a legjobb C-vitamin forrás!
Az almáról se feledkezzünk meg!
Méltán fontos és viszonylag olcsó! Itt az almaszezon! Ha módunk van rá, akár napi többször is falatozzunk belőle, a gyerekek még élvezik is a családi almázást, persze frissen a legjobb!
Dr. Jakab Csilla
