Az izzadás természetes folyamat, a verejtéket a verejtékmirigyek termelik és azok kivezetőcsövén, a pórusokon át kerül a bőrre. Az izzadást a szimpatikus idegrendszer szabályozza, amely a szervezet belső környezetének állandóságát biztosítja ezzel. Akkor is verejtékezünk, ha izgatottak vagyunk, félünk, vagy stressz ér bennünket.
Ha a nyári kánikulában, vagy sportolás közben küszködünk a testünkről patakzó verejtékkel, bizony nem gondolunk arra, hogy az izzadás – bár valóban kényelmetlen – hasznos, sőt nélkülözhetetlen dolog, hiszen nélküle nem működne a szervezet „klímaberendezése”.
A verejtékezésnek köszönhetjük, hogy testünk hőmérséklete állandóan 37 fok körül marad.
A melegben, nagy mennyiségben elválasztott verejték a bőr felszínéről elpárologva hűti a szervezetet.
A test jellegzetes illata
Az illat az emlősöknél nagyon fontos szerepet játszik a szexuális magatartás szabályozásában, a saját terület kijelölésében és az állati közösségen belüli hierarchia meghatározásában. Az ember azonban inkább szabadulni szeretne a testszagtól és a ruhát szennyező, károsító verejtéktől. Már az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak is különféle fürdő, tisztálkodó módszerekkel és parfümök használatával próbálták a test illatát megváltoztatni. A XVII. században Franciaországban fejlődött ki az olajos és vizes alapú parfümök készítésének tudománya. A jólápoltsághoz manapság már hozzátartozik a desodorok és izzadásgátló szerek rendszeres használata is.
Hol találhatók a verejtékmirigyek?
A bőrben kétféle verejtékmirigy létezik. Az apokrin mirigyek a hónaljban, az emlőben és a nemi szervek környékén találhatók. A szőrtüszőbe nyílnak, méretük és aktivitásuk a serdülőkorban, hormonális hatásra nő meg, majd az idős korban ismét csökken. Váladékuk tejszerű csepp a szőrtüsző nyílásában.
Az ekkrin verejtékmirigyek az irha alsó rétegében lévő gomolyagszerű kiválasztó és egyenes kivezető részből álló csöves mirigyek, melyek szabadon nyílnak a bőr felszínén. Testünkön körülbelül kétmillió ekkrin verejtékmirigy található. Számuk testtájanként változó, a tenyéren és a talpon van a legtöbb: 400-600/cm2. Működésüket az idegrendszer szabályozza, a hormonális rendszer nincs rá közvetlen befolyással. Az ekkrin verejték szagtalan, átlátszó, sós ízű folyadék, amelynek 98-99 százaléka víz. Ásványi sókat, tejsavat, tartalmaz.
A normális környezeti hőmérsékleten, nyugalomban észlelt fokozott verejtékezést hyperhidrosisnak nevezzük. Ez lehet általános, vagy helyi jelenség.
Ha túlzottan izzad
Észlelhető kövér embereken, stressz hatására és a trópusi klímához való alkalmazkodáskor. Különböző betegségek – pl. lázas állapotok, vércukorszint-csökkenés, a pajzsmirigy fokozott működése, idegrendszeri kórképek – is fokozott izzadással járhatnak. A fokozott, kóros izzadás belsőleg nyugtatókkal és a verejték-elválasztást csökkentő gyógyszerekkel mérsékelhető. A betegség tüneteként jelentkező hyperhidrosis oki kezelését az alapbetegség gyógyítása jelenti.
A helyi izzadás
A tenyéren-talpon és a hónaljban okoz kellemetlen tüneteket. A tenyér, talp és a hónalj verejtékmirigyei a hőszabályozástól függetlenül, stressz és érzelmek hatására is fokozhatják működésüket – az emberek többségét ez zavarja a legjobban. . Hazánkban a népesség 0,5-1 százaléka szenved kóros izzadásban. 50 százalék a hónalj, 40 százalék a tenyér-talp, 10 százalék az arc izzadásáról panaszkodik.
A lábizzadás
Helyi okai a nem szellőző, zárt, gumitalpú cipő, műszálas harisnya lehetnek. A fokozott talpi izzadástól felpuhul a szaruréteg, ez gombás fertőzésekre és a vírusos szemölcsök terjedésére hajlamosít. A felázott, elhalt sejteket az elszaporodott baktériumok elbontják, kellemetlen „lábszagot” okozva. A verejtéket gyakori fürdéssel, harisnya- és lábbeliváltással igyekezzünk eltávolítani. A lábizzadás esetén régen alkalmazott, gyakran allergiát okozó formalin helyett ma a veszélytelen, gyógyszertárban kapható alumíniumklorid-oldatot, vagy a szalicilsavat és timsót tartalmazó hintőport használjuk. A tenyéri-talpi izzadás kezelésének korszerű, hatásos eszköze a hetente többször végzett iontoforézis is. Ez gyenge egyenáramú kezelés vízfürdőben. Az izzadó területet vízbe merítve, az elektromosan töltött részecskék blokkolják a verejtékmirigyek aktivitását.
A fokozott hónaljtáji izzadás
Az ekkrin verejtékmirigyek stressz hatására erősen fokozódó verejték-elválasztása okozza. A hónaljban ömlik a verejték, lecsuroghat a testre, átáztatja a ruhát. Az erős verejtékezés károsíthatja a ruhát, só válhat ki, a textília színét vesztheti. Az átázott folt mérete jól jelzi a verejtéktermelés erősségét. A verejték eredetileg szagtalan. A hónalj kellemetlen szagát elsősorban az apokrin verejték bomlástermékei okozzák, az ekkrin verejték a hajlatot nedvesen tartva, kedvez a baktériumok szaporodásának. A kóros izzadás súlyos pszichés zavarokat, depressziót okozhat. Jellemző panaszok: „Az izzadásgátlók nálam nem hatnak, nemcsak nyári melegben, de a téli hidegben is olyan erősen izzadok, hogy folyik rólam a víz, de mindig csak a hónaljamon. Nagyon zavar, mert nem tudok olyan ruhát felvenni, amelyen ne látszana egyből a folt – és ez irtó kellemetlen.” „Hiába tusolok gyakran, hiába használok izzadásgátló szereket, semmi sem segít. De az az érdekes, hogy csak munkába menet verejtékezem, hétvégén nem.”
Mint az orvostudomány minden területén, itt is a megelőzés a leghatásosabb módszer.
A legtöbb izzadásgátló készítmény de-sodort is tartalmazó kombinált készítmény. A desodornak nevezett termékek csak a verejtéket bontó baktériumokra hatnak, és a bomló verejték kellemetlen szagát semlegesítik, illetve fedik el. A desodorok nem csökkentik a verejték-elválasztást! A hónaljban alkalmazott izzadásgátlók nem gátolják a szervezet többi verejtékmirigyének hőszabályozásban betöltött létfontosságú szerepnek az ellátását. Az izzadásgátló dezodorok hasznos kiegészítői a hónaljtáji izzadás okozta kóros állapotok kezelésének is. Sajnos, az átlagosnál erősebb izzadás erélyesebb kezelést tesz szükségessé.
Sebészi kezelés
A körülírt verejtékezést megszüntető műtéti megoldások nem veszélytelenek. A hónalji verejtékmirigyek teljes kimetszése jelentős műtét, részleges elroncsolásuk viszont gyakran csak részben eredményes.
A helyi kezeléssel nem befolyásolható, fokozott tenyéri és hónaljtáji izzadás kezelésében a botulinum toxin injekciós alkalmazása jelentett forradalmi változást. A hónalj kezelését egy úgynevezett jód-próba előzi meg, amellyel pontosan meghatározzuk a legerősebben izzadó területet. A botulinum toxint igen felszínesen adjuk a bőrbe, hónaljanként 10-15 pontot kezelünk, fájdalomcsillapításra nincs szükség. Az izzadás a 3. napon kezd csökkenni és 1 hét múlva maximális a hatás. A hónalj kezelésekor a hatás tartama 9-12 hónapot is elérhet. Az izmok ránctalanító kezelésével ellentétben az izzadás kezelésekor a hatás tartama az adag növelésével nyújtható. A tenyér kezelése sokkal nehezebb, több pontot kell szúrni, több gyógyszer szükséges hozzá és fájdalmasabb. Sajnos a hatás a hónaljban tapasztaltnál rövidebb, 4-6 hónapos. Ha a hatás gyengül, a kezelés bármikor ismételhető. Érdekes megfigyelés azonban, hogy az ismételt kezelés hatása általában hosszabb ideig tart és egyeseknél egyetlen kezelés is jelentős javulást eredményez.
Dr. Körmendy Miklós
bőrgyógyász – kozmetológus főorvos
