A mai kor emberének nincs ideje a munka és a pihenés egyensúlyának megteremtésére, éppen ezért felfedezte, hogy a megoldás a kávéban rejlik, hiszen viszonylag gyorsan biztosítja számára a frissességet és a szellemi felélénkülést.
Magyarországon a 70-es évek elején kávéfogyasztásunk fejenként egy év alatt 15 dkg volt, ez gyakorlatilag három évtized elteltével megközelítőleg 3 kilogrammra emelkedett. Többször is felmerül a kérdés, hogy mi lehet az oka ennek a gyors változásnak. Kétségtelen, hogy kávéfogyasztásunk mértéke összefüggést mutat felgyorsult életvitelünkkel. Korábban a kávéházakban vagy különböző összejövetelek alkalmával fogyasztottuk a kávét és élveztük sajátos ízét, illatát, nem utolsó sorban csodáltuk a saját pörkölésű kávé aromáját.
A XXI. századra szinte teljesen megváltozott a kávé funkciója, a fáradt, a rohanó, a pihenni csak keveset tudó ember frissítő itala lett. Ezekből a meggondolásokból vált ébredésünk első, sőt gyakran a reggelit is helyettesítő italává a “fekete”. Az emberek nagy része ma már nehezen tudja mindennapjait elképzelni nélküle, sőt azt is mondhatjuk, hogy fogyasztása nemzeti szokássá vált. A koffein izgatja a központi idegrendszert, elsősorban az agykérget, ily módon javítja a szellemi tevékenységet, csökkenti a fáradság érzetet és az álmosságot. Nagyobb adagban azonban álmatlanságot, fokozott ingerlékenységet, izgatottságot okoz. Nem szabad elfelejteni, hogy a koffein hatása függ az egyéni érzékenységtől is. Léteznek olyan emberek, akiknél egyetlen csésze is erős szívdobogást okoz, mások viszont kávéfogyasztás után is képesek nyugodtan aludni. Az idegrendszer közvetítésével a koffein az erek beidegzésére is hat, vagyis a hasi ereket szűkíti, ugyanakkor az agy, a szív, a bőr és a vese ereit tágítja. Étkezés után a vér nagyobb mennyiségben áramlik a hasi erekhez, azaz az emésztőszervekhez, amely az emésztés utáni „bágyadtságot” okozza. Mindezek figyelembevétele alapján érthető, hogy az étkezés utáni kávéfogyasztás egyáltalán nem előnyös az emésztés szempontjából. A koffein kellemes frissítő hatását 0,1 gramm fogyasztás esetén fejti ki, ennyit tartalmaz egy csésze jól elkészített kávé. Hatása az elfogyasztás után 15 perc múlva jelentkezik és több mint három órán keresztül tart.
A gyermekek koffeintűrő képessége sokkal kisebb mint a felnőtteké, különösen vonatkozik ez az érzékenység a csecsemőkre. A várandós és szoptató anyáknak, tekintettel arra, hogy a koffein a vérkeringésen keresztül a magzati keringésbe is bekerül, továbbá a tejjel is kiválasztódik, ezért a kávé fogyasztása nem feltétlenül ajánlott. A megfigyelések egyértelműen igazolják, hogy napi egy vagy két csésze feketekávé elfogyasztása nem káros az egészségre. Ezt a mennyiséget nyugodtan fogyaszthatja a kávéra egyébként nem érzékeny ember abban az esetben, ha betegség vagy egyéb állapot ezt nem korlátozza. A túlzott kávéfogyasztás azonban koffeinmérgezéshez is vezethet, amelyre jellemző az erős ingerlékenység, az étvágytalanság és a gyomorfájdalom. Érdemes megjegyezni, hogy a kávéfogyasztás hatására csak a fáradság érzete múlik el, de ettől még a szervezet elfárad. A teljesítő képesség állandó fokozása minden esetben az erőtartalékok rovására történik, amely hosszabb távon a szervezet kimerüléséhez vezet. Téves ugyanakkor az a nézet is, hogy a koffein közömbösíti az alkohol hatását. Az alkoholos állapotot egy-két csésze kávé enyhíti, de valójában a helyzetet nem oldja meg. Kétségtelen, hogy szervezetünk számára előnyösebb, ha a kávét tejjel fogyasztjuk, hiszen a tejfehérjék lekötik a kávéban lévő savakat, ily módon azok felszívódása csökken, illetve a kávé koffein tartalmának csak egy része szívódik fel. A koffein tartalom csökkentését természetesen segítik a pótkávék vagy a kávékeverékek is. A kávépótló szerek a kávénak az ízét adják vissza, de koffeint nem tartalmaznak. A kávé, ízét, aromáját kedvelők számára mindenképpen előnyösebb, ha tejjel vagy cappuccino formájában fogyasztják ezt a népszerű italt.
Kubányi Jolán
A Magyar Dietetikusok Országos
Szövetségének elnöke
