Méregtelenítés, ha szépek akarunk lenni, jó alakunk érdekében, évszakváltáskor, egészségünkért, betegségünk ellen… Minden mennyiségben és minőségben dől ránk az információ. Magát a méregtelenítés szót valami misztérium övezi, s ilyen „misztikus” dologgal általában nem is keresik meg a szakembert.
Hát, lássuk, miről is van szó?
Ha tudjuk, hogy mit miért teszünk szervezetünk karbantartásánál, könnyebben változtatunk szokásainkon, életmódunkon. Az információ előnyünkre válhat, azért, hogy könnyebben kikerüljük a szélsőséges csapdákat, valamint eldönthetjük azt is, hogy szükségünk van-e szakember segítségére.
Szervezetünk egy csodálatosan működő vegykonyha, melynek alapjait sejtjeink jelentik. Az elfogyasztott fő tápanyagokból, melyeket szénhidrátoknak, fehérjéknek és zsíroknak nevezünk, a többi tápanyag (vitaminok, ásványianyagok, nyomelemek, enzimek) segítségével, valamint belélegzett oxigén hozzáadásával, folyamatosan energiát termel, s újraépíti önmagát. Ez tulajdonképpen az anyagcsere folyamata. Optimális működéshez, optimális ellátás tartozna. Ahogyan Hippokratész mondta: „Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk.”
Itt az alap: enni kell! Lehetőleg naponta többször is.
Amint táplálékot veszünk magunkhoz, azt rögtön – már a szánkban – elkezdi emészteni szervezetünk. Ez a folyamat tovább folytatódik a gyomrunkban, a vékonybelünkben, mindaddig, míg minden apró, pici építőköveire bomlik, s ezen anyagok jutnak el sejtjeinkhez. Ott megy végbe az égési folyamat (oxigén kell hozzá), ami energiát biztosít ahhoz, hogy állandó testhőmérsékletünk legyen, légzőszerveink folyamatosan működjenek, dobogjon a szívünk, új sejtek épüljenek az elöregedő régiek helyett.
Szénhidrátokból kellene ezt az energiát nyernünk.
Itt a dolog lényege: ha nem jó az elfogyasztott ételünk összetétele – kevesebb szénhidrátot és több fehérjét vagy zsiradékot tartalmaz az ideálisnál -, akkor sejtjeink kénytelenek lesznek ezekből az energiát előállítani. Ennek az ára azonban egy csomó káros és kóros bomlástermék, melyek teherként nehezednek az egész rendszer működésére. Ezek a méregtelenítésben a fő célpontok.
Az elfogyasztott adalékanyagok, színezékek, tartósítószerek, állományjavítók, stb. néhány kivétellel terhet rónak az egység működésére, ezért célszerű minél kevesebbet fogyasztani belőlük. A klasszikus zöldség-gyümölcsnapok, léböjtök, izzasztókúrák, stb. azonban elsősorban a káros bomlástermékek kiválasztását fokozzák.
Fontos! Egyes betegségek is képesek a megfelelő anyagcsere folyamatot felborítani szervezetünkben. Nem általánosan gyógyító hatású egy-egy méregtelenítő kúra. Van, amikor visszafordíthatatlan károkat okozhatunk szélsőséges táplálkozásunkkal.
Betegség esetén mindenképpen forduljunk szakemberhez. Többször is utaltam az oxigén szerepére. Az ideális égetéshez a mozgás elengedhetetlen. A táplálkozás önmagában nem mindenható.
Ajánlott tápanyag összetétel egészséges felnőttnél:
Napi energiabevitel:
2100 kcal esetén:
– 12 százaléka fehérje 61 g fehérje
– max 30 százaléka zsiradék 68 g zsír
– 58 százaléka szénhidrát 297 g szénhidrát
A megfelelő étrend összeállítása, rendszeres mozgás „becsempészése” mindennapjainkba, nem a méregtelenítés kezdete? Minden szélsőség és kampányszerűség nélkül. Így már nem is olyan távoli, ködbe vesző dolog az egész…
Mintaétrendek a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz
1.nap
reggeli: teljes őrlésű lisztből készült kenyér, vaj, paradicsom, tea
ebéd: kelkáposztával rakott tengeri halfilé, /+kenyér/, gyümölcs
uzsonna: mézes puszedli
vacsora: tejfölös túró, zöldpaprika, zöldhagyma, kenyér /barna/
2.nap
reggeli: natúr joghurt, magvas kifli, tea
ebéd: zöldbableves pulyka hússal- zöldfűszerekkel, mákos tészta mézzel
uzsonna: gyümölcs
vacsora: paradicsom saláta feta sajttal, főtt tojással, pirított barna kenyér vajjal
3.nap
reggeli: zabpehely kása, friss gyümölcsökkel, mézzel, joghurttal
ebéd: zöldségleves, sült csirke comb, héjában sült burgonya, párolt káposzta
uzsonna: gyümölcs
vacsora: sárgaborsókrém, citromos-olajos vegyes zöldségsaláta, barna kenyér
A méregtelenítő kúrák táplálkozási részét szokás böjtölésnek is nevezni. A felgyűlt anyagcseretermékek eltávolítására alkalmazhatjuk, a félböjtöt, a háromnegyed böjtöt, és a teljes böjtöt. Ez nem azt jelenti, hogy fokozatosan elfelejtünk enni, hanem azt, hogy napunk kisebb-nagyobb részében meghatározott élelmiszereket fogyasztunk.
Félböjtnél általában az ebédig terjedő időszakban csak gyümölcsöket, házi készítésű gyümölcs-zöldség leveket lehet fogyasztani, a nap többi része a minta étrend szerint /ill. saját szokásaink szerint/ folytatódik. Előfordulhat az is, hogy az ebéd utáni időszakra kerül a méregtelenítő fél napunk.
Háromnegyed böjtnél két főétkezést helyettesítünk.
Teljes böjtnél egész nap csak és kizárólag zöldség és gyümölcs fogyasztható.
Olaj és só nem használható. Ha valakire hatalmas éhség törne a nap folyamán egy kis lassan elrágcsált barna kenyérből készült pirítóssal még nem „csapja agyon” a kúráját.
Nem szóltam még a folyadékfogyasztás fontosságáról, mert naponta 2-2,5 liternyit kellene innunk (vízből és teából). Ez a méregtelenítés idején egyenesen kötelező, hogy a felszabaduló káros anyagok kiválasztása fokozottabb legyen. Aranyszabály, hogy aki sokat iszik, az sokat is pisil, csak ezt közben átszűri a szervezetünk, s kiválasztja belőle terhelő anyagait.
Eljutottunk a méregtelenítés szerveihez: vese, belek, máj, tüdő, bőr. Növényeink közül a sárgarépa fokozza a gyomor és a belek vérellátását, elősegíti az emésztés folyamatát.
A cékla serkenti a májműködést, a zellernek pedig kiválasztást serkentő tulajdonsága van. Ezen növények lé formában kiválóan használhatóak a böjtök különböző formáinál.
A vese, belek, máj működését fokozhatjuk gyógyító növényekkel is. Közismert például a csalán „vértisztító” tulajdonsága. Én magam a patikában kapható salaktalanításra szolgáló teakeveréket szoktam javasolni. Fontos! Ezek a gyógyító teák kúraszerűen, tehát nem folyamatosan alkalmazhatók. (ahogyan a méregtelenítések is általában kúraszerűek).A tüdő kiválasztását mozgással, és tudatos légzéssel fokozhatjuk.
Bőrünket átdörzsölhetjük szárazon, vagy olajjal. Alkalmazhatunk váltott hőfokú fürdőt, zuhanyt. Szaunázhatunk… Tervezzük meg méregtelenítő programunkat! Táplálkozásilag tartsuk szem előtt a fokozatosság elvét, próbáljuk ki a félböjti, háromnegyed böjti napokat. Figyeljünk alaposan testünk reakcióira, s utána vágjunk bele a teljes böjti napba. Teljesen egészségesen is, kontroll nélkül, ez nem lehet több 2-3 napnál. Utána is fokozatosan térjünk vissza szokásos étrendünkhöz!
Ne felejtsünk ki életünkből egy-egy színházi élményt, jó könyvet, novellát, verset. Ne csak testünket, lelkünket is regeneráljuk.
Kisa Judit
dietetikus