A lakás növényei az élő természetet jelképezik az ember életében. A növényekkel együtt élünk, az ember közérzetét, hangulatát egyaránt befolyásolják. Nem szabad elfelejtkeznünk azonban arról, hogy a szobanövények egy része mérgezést is okozhat főleg kisgyermekeknél, állatoknál, akik szeretik letépdesni, rágcsálni a növényeket.
A következőkben néhány olyan szobanövényről lesz szó, amelyek többnyire közismertek, de egyben veszélyesek is lehetnek emberre, állatra egyaránt.
Bőrgyulladást okozhat a méregprimula, a foltos buzogányvirág, továbbá a mikulásvirág, stb. Utóbbi elsősorban érzékeny egyénekre jelent veszélyt.
A méregprimula (Primula obconica Hance) Kínából származó szobanövény, melyet kb. 100 éve hoztak be Európába. A növény szárán, levelén, virágkocsányán és csészéjén olyan mirigyszőrök vannak, melyeknek váladéka bőrirritáló kontaktallergént tartalmaz (primint). A gyulladás az érintést követően gyorsan létrejön, még akkor is, ha elszáradt növényrészek kerülnek a bőrfelületre. Az ujjakkal az exkrétum más bőrfelületre is átvihető, ahol újabb irritációt okozhat.
De Corres és munkatársai olyan esetről tudósítanak, ahol egy erkélyen pihenő hölgyre a felette levő erkélyről hullottak le, a növény elszáradt részei és súlyos bőrgyulladást okoztak a kézfején és alkarján. Az érintettek közt a statisztikai adatok alapján több a nő, mert ők általában többet foglalkoznak növényápolással. A mérgezési tünetek a bőr erős kivörösödésével kezdődnek, majd viszketési inger jelentkezik, és hólyagképződés is előfordulhat. A kórképhez tartozik a szemhéjak ödémája is. A Primula-dermatitisz lappangási ideje általában rövid, de előfordul többnapos látencia-idő is. A tünetek sokszor, főleg érzékenyebb embereknél fájdalmasak és elsősorban az alkaron, a kézfejen és az arcon jelentkeznek. A tüneteket okozó mirigyszőrök váladékában található primin sárga, könnyen szublimáló, kristályos vegyület, amely a bőrre kerülve, fehérjéhez kötődve válik allergénné, kevésbé érzékeny egyéneknél, csak többszöri érintkezés után jelentkeznek a tünetek, túlérzékenyeknél már az első érintkezéskor. Az allergizáló vegyület a szobai növényben van a legjelentősebb mennyiségben, de szabadföldi Primula-fajokban is előfordul kisebb mértékben.
A terápiás kezelés egyszerű, az érintett bőrfelületet szappanos vízzel lemossuk, majd gyulladáscsökkentő, antihisztaminos kenőcsökkel kezeljük. Ha a viszketés néhány napon belül nem szűnik meg, forduljunk orvoshoz.
A foltos buzogányvirág (Diffenbachia picta Lodd, Schott) leveleinek szép formája és mintázottsága miatt kedvelt szobanövény. Eredetileg a trópusi Amerikából származik, de igen jó alkalmazkodóképessége folytán gyakori a lakásban. Mérgező anyagai közül a bőrirritáló Ca(C00)2-tűkris-tályok érdemlik a legtöbb figyelmet, mert a tüneteket elsősorban ezek okozzák. A finom kristálytűk 2 végén kihegyesedő ampullaszerű sejtekben foglalnak helyet a növényben. Sebzéskor a sejtek kihegyesedő vége letörik, és a tűk rakétaszerűen lövellnek a bőrfelületbe, szembe, a letört részt szájba véve a nyálkahártyába fúródnak, súlyos gyulladásokat okozva. A bőrfelület illetve a nyálkahártya, valamint a szem-kötőhártya ingerlése napokig eltarthat. A bőr kivörösödik, megduzzad, az érintett nyálkahártyák fájdalmasak, az egyén nyelni és beszélni is alig tud. Az ingerhatás következtében a száj nyálkahártyája bőséges nyálképzéssel reagál, meg akarván szabadulni ezektől a finom kristálytűktől. Ezeknek az eltávozása a legtöbb esetben több napot vesz igénybe. A szem kötőhártyájának erős ingerlése állandó könnyezést okoz. Érdekes, hogy régen a rabszolgaság idején egy-egy bűnténynél ezzel a növénnyel igyekeztek a kellemetlenkedő tanukat elhallgattatni pl. Dél- és Közép-Amerikában, mert az áldozatoknak még a beszéd is nehezére esett.
A buzogányvirág okozta mérgezések, nem járnak komoly következményekkel, a kristálytűk leoldódása után a tünetek megszűnnek. A szembe jutott tűk sem okoznak maradandó károsodást, 3-4 hét alatt teljes gyógyulás következik be. Komolyabb veszélyt jelent, ha a gyomorba nagyobb mennyiségű kristálytű kerül és ingerli a nyálkahártyát. Ilyenkor bőséges folyadék itatással siettetni kell a kristályok mielőbbi kiürítését, illetve ha az orvos úgy ítéli meg, gyomormosást kell végezni. A bőrgyulladások kezelésére bőséges vízzel történő lemosás után lokálanesztéti-kumokat lehet alkalmazni.
Egyike, legszebb szobanövényeinknek a téli hónapokban a Mexikóból származó mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima Wild). Jellegzetes piros ill. sárga fellevelei decembertől 1-2 hónapig díszítik a lakást és csalogatóan hatnak elsősorban a kisgyerekekre. A növény a kutyatejfű-félék családjába tartozik, melyekről köztudott, hogy tejnedvükben allergizáló vegyületeket tartalmaznak. A tudományos közleményekben a növény mérgező anyagainak tekintetében ellentmondó adatok találhatók. Néhány esetben azonban, főleg érzékeny kisgyerekeknél, ha a növénynyel érintkeznek bőrgyulladást vált ki, a levelek orális bejutása a szervezetbe, hányást, hányingert okozhat. A növény tehát nem teljesen veszélytelen. A növény nedvét, amenynyiben a bőrrel érintkezett, bő vízzel le kell mosni, szükség esetén antihisztamin is adható. Ha a drog a szervezetbe kerül, hánytatás, aktív szén alkalmazása szükséges a méreganyag eltávolítása céljából.
Dr. Marczal Gabriella
