A méz évezredek óta az emberek millióinak szerez örömet kellemes édes ízével és sokoldalú egészségvédő tulajdonságával. Az ősi Egyiptom mézkultúrájáról méhábrázolások, papirusztekercsek és tárgyi bizonyítékok vallanak. Indiában az Ayurveda-k többféle mézet különböztettek meg eltérő gyógyhatásokkal.

 

A virágos növények az asszimiláció során előállított szénhidrátok egy részét nektáriumaikon keresztül a szabadba juttatják. Ezt a nektárt a méhek begyűjtik, csökkentik a víztartalmát, majd enzimmel a szénhidrátokat egyszerű cukorrá alakítják. A méz a nektártól kémiailag csak cukrainak összetételében különbözik, tehát annyiféle méz lehetséges, ahány mézelő növény található.

 

Kínában az i.e. 2700 táján készült Nüce-kiang orvosi mű, többek között, azt írja, hogy a hosszú élet titka: porított ginzeng, mézzel keverve – kúraszerűen fogyasztva. Japánban a mézet több mint 2500 éve használják emésztési, légzőszervi betegségek, keringési zavarok, fogak, érzékszervek gyógyítására.

 

A Talmud-ban olvasható, hogy a méz alkalmas a köszvény, a szívbajok és a torokfájdalmak ellen. Embereknél, sőt állatoknál is alkalmazták sebek gyógyítására. A Bibliában 21-szer szerepel a „tejjel és mézzel folyó” kifejezés és 42-szer a „méz” szó. Plinius (Cajus P. Secundus Major) többek között közli, hogy a nyári méz az Eb-csillagzat alatt keletkezik. Ha ugyanakkor látható a Venus és a Jupiter, vagy a Merkur, akkor a méz gyógyereje különösen nagy. Az önkényesen kiragadott példákat minden korra, minden népre ki lehetne terjeszteni.

 

A méz édes ízét szénhidrátok biztosítják. A leggyakoribbak:

• egyszerű cukrok – szőlőcukor gyümölcscukor

• kettős cukrok – répacukor maltóz

• hármas cukrok – melezitóz maltóz

• összetett szénhidrátok – dextrin

• poliszaharid – keményítő

 

A méz illatát illóolajok adják. Eszerint lehet a méz

• virágillatú

• bodzaszagú

• bőrszagú stb.

 

A méz kémiai értelemben savas anyag. A következő szerves savakat tartalmazza:

• almasav, citromsav

• hangyasav, glükonsav

• borostyánkősav, stb.

A méz sokféle színárnyalatát jellegzetes színanyagoktól kapja.

A méz színe lehet: sárgás, zöldes, borostyánszínű, rózsaszín, barna, márványozott, fekete.

 

A méz jellegzetes zamatát a mintegy 120 féle aromaanyag biztosítja.

Lehet a méz:

• sokféleképpen aromás

• néha kesernyés

• ritkán karcos

• rosszízű lesz, hibás tartás, kezelés miatt

 

A méz tartalmaz enzimeket, aminosavakat, zsírsavakat, vitaminokat, hormonszerű anyagokat és növényi eredetű antibiális anyagokat. Ezek mennyisége elenyésző, hatásuk mégis jelentős. A különféle eredetű mézek eltérő összetételben, de mindig nagyszámú elemet tartalmaznak. Gyakoribbak: kálcium, nátrium, magnézium, litium, réz, vas, cink, aluminium, stb.

 

A méz kedvező élettani hatásai, összetevőin alapulnak. Az egyszerű cukrok gyorsan felszívódnak. Ezzel biztosítják az izmok munkaképességét, vagyis a fizikai kimerültséget gyorsan meg lehet szüntetni mézfogyasztással.

 

A máj ellátása egyszerű cukorral, főleg gyümölcscukorral, erősíti szervezetünk legnagyobb mirigyének működőképességét, például a napjainkban oly fontos méregtelenítő munkáját. A szénhidrátok jellegzetes tulajdonsága a lágyítás (laxáció) a méznél is érvényesül. A méz kíméletes hashajtó. Kedvező tulajdonsága, hogy vele szemben nincs szervezeti megszokás. A rendszeres mézfogyasztás az idősebbeknek és az ülő foglalkozásúaknak különösen ajánlatos.


Hashajtó és egyúttal méregtelenítő tulajdonsága rendkívül hasznos gombamérgezés, altatás utáni méregtelenítés és sok más mérgezés esetén.

 

Különleges alkalmazási területe, a terhességi vészes hányás kivédése. A kis adagokban, többször és esetleg higítva adott mézet a kismamák nem hányják ki, ha esetleg mégis, akkor beöntésként használható, mert a méz fontosabb anyagai a vastagbélben is felszívódnak.

 

A méz illóolajainak egy része fertőtlenítő hatású, de vannak fájdalomcsillapító képességűek is. Az illóolajok és a színanyagok kedvezően segítik az ételválasztást, az aromaanyagok befolyásolják a fogyasztás mértékét, a szerves savak pedig az emésztést támogatják. A méz külsőleg is előnyösen alkalmazható. Régebben gyakran használták borogatásoknál. Ma is ajánljuk nagyobb felületű, felszínes sérülések bevonására.

 

Az eddig közöltek a méz általános tulajdonságai. Ezeket a hatásokat minden méztől elvárhatjuk, de azt is tudnunk kell, hogy az egyes növényektől származó fajtamézek még különböző speciális képességgel is rendelkeznek. Néhány példa:

 

• az akácméz és a repceméz a többieknél kevésbé savas, ezért a gyomorsavval kínlódók is fogyaszthatják;

• a hársméz különösen jó nyugtató és fertőtlenítő hatású, ezért a gyomorsavval küzdők ezt is fogyaszthatják;

• a gesztenyeméz magas ásványianyag-tartalma miatt alkalmas a vérszegénység csökkentésére, kimerültség és étvágytalanság ellen;

• a hajdinaméz kiváló erősítőszer, elősegíti a bőrképződést, csökkenti a kamaszodók növekedési fájdalmát;

• a levendulaméz kiváló sebkezelésre, álmatlanságra és bélférgesség ellen.

 

Magyarországon évente 14-16 féle fajtaméz nyerhető.

Ha a fajtamézeket nem különíti el a méhész – vegyes mézek keletkeznek. Élettani és fizikai jellemzőik nem állandóak, de előnyük, hogy szélesebb a hatásspektrumuk. A pergetett méz mellett kiváló csemege és hatásos gyógyító képességű forma a lépes méz.

 

Az újonnan épített (szűz) lépekben raktározott, érett (lefedett) méz különleges csemege. Elsősorban az arc melléküregeinek betegségei miatt szenvedőknek ajánlható. A méz önmagában is kiváló anyag, de jó tulajdonságai még fokozhatók más méhészeti termékek hozzáadásával. Ha a mézbe propoliszt juttatunk – fokozzuk fájdalomcsillapító és regeneráló képességét. Amikor mézet és virágport keverünk össze – növekedik a termék aminosavtartalma, szellemi és szexuális élénkítő hatása.

 

A méz, mint növényi eredetű termék, természetes módon jól hasznosítható gyógyteákban. Hársfatea és hársfaméz; galagonyatea és galagonyaméz esetében additív hatással találkozunk. Más esetekben a kölcsönös kiegészítés előnyét élvezhetjük. A méz előnyösen keverhető almaecettel is, sőt egyes illóolajokkal (mel rosatum).

 

Nem vagyunk felelőtlen mézpropagandisták. Elismerjük, hogy, bár igen ritkán, de enzimhiányos egyéneknél előfordul a fruktóz-intolerancia; tudjuk, hogy olykor gyenge gyomruaknál a méz gyomorégést okoz; tudjuk, hogy a méhegészségügy mai helyzete következtében a mézbe vegyszermaradékok kerülhetnek, de mindenre van megoldás. Az egyik például a bioméz fogyasztása.

 

Dr. Szalay László

méhészeti szakíró

 

d73bf163-1e82-4350-ad0d-37267cfaac2c