Az egészségügyi világszervezet adatai szerint, a cukorbetegek száma évről évre jelentősen nő. Ennek részben genetikai okai, részben „civilizálódásunkkal” összefüggő környezeti tényezői vannak.
Az életmód megváltozása, a kívánatosnál kevesebb mozgás és helytelen táplálkozás nagymértékben hozzájárul ennek a betegségnek a kialakulásához. Ha megelőzni nem is sikerült még a kór kialakulását, az anyagcserezavar korai felismerése és megfelelő kezelése segítheti a betegeket az egészséges emberek életéhez hasonló életvitel megvalósításához. A cukorbetegségnek két fő típusa az 1-es és a 2-es típusú diabétesz mellitus. Az első esetben (a betegek kb. 8-10 százaléka) inkább fiatal életkorban jelentkezik, és az inzulin termelődés zavarával járó immunológiai okokra visszavezethető kórformáról van szó, amely csak a bőralatti zsírszövetbe injekcióval bejuttatott inzulinnal kezelhető megfelelő módon. Ezzel szemben a 2-es típust (az esetek kb.90 százaléka) a szervezetben sokszor feleslegesen nagy mennyiségben is termelődő inzulin hatásának elmaradása jellemzi, olyan szöveteken, mint az izom, zsír és májszövet. Ebből az eltérő hatásmechanizmusból is adódik, hogy a két különböző kórformának a kezelése is részben más, bár mindkettőt a vércukorszint kóros emelkedése jellemzi.
A betegek, amikor megtudják, hogy cukorbetegség alakult ki náluk, két dologtól félnek leginkább, az egyik a megszokott táplálkozásukban történő korlátozások bevezetése, azaz a diéta, a másik az inzulinkezelés. A diéta, mint bűvös szó kerül a gyakrabban használt szókincstárba, pedig a mindennapok nyelvére lefordítva nem jelent mást, mint az egészséges táplálkozás megkezdését. Csak kevés étel kerül fel a cukorbetegek számára tiltott listára. A napi többszöri, kis kalória tartalmú, ”szénhidrát dús” táplálkozás a diabéteszeseknek ugyanúgy hasznos, mint az egészségeseknek. Az energia összetevők javasolt aránya is ennek megfelelő kb. 50-55 százalék szénhidrát, 25-30 százalék zsír és kb. 20 százalék fehérje, megfelelő rostbevitel biztosítása mellett. Ha sikerül ezeket a táplálkozási alapelveket betartani és a vércukorszint nem normalizálódik, akkor van szükség kiegészítő kezelésre. Az 1-es típusú cukorbetegségben csak az inzulinkezelés jön szóba, amely azonban – a tévhitekkel ellentétben – nem akadályozza a betegeket a mindennapos tevékenységük végzésében. Napjainkban rendelkezésre állnak már olyan korszerű inzulinkezelési lehetőségek, melyek az élettani inzulin elválasztás hatásához hasonló eredményeket hozhatnak. Ezek közé tartozik, az un. analóg, igen gyors hatáskezdetű és csak 2-3 óráig ható inzulin, melyet mesterségesen géntechnológiai módszerekkel állítanak elő. Magyarországon a legújabban forgalomba hozott aszpart inzulin, vagy a már korábban is használatos lispro inzulin kapható.
A tablettával történő kezelés a 2-es típusú, túlsúllyal járó, inkább középkorú és idősebb egyének elfogadott kezelési módja. Ebben a kórformában a legfontosabb a testsúly csökkentése, lehetőség szerint normalizálása, mert ebben az esetben akár gyógyszeres kezelés nélkül is normális vércukorszintek biztosíthatók. Ebben a diéta és a megfelelő testmozgás segít. Ha mégis szükség van gyógyszeres kezelésre is, akkor olyan készítményt igyekszik az orvos választani, amely a kórosan magas inzulin szintet nem növeli tovább, hanem inkább segíti az inzulin hatás érvényesülését a máj és izomszövetekben. A 2-es típusú cukorbetegséget egyébként döntően az inzulin elválasztás első, un. korai fázisának zavara is jellemzi, amely miatt az étkezést követő vércukorszint kóros mértékben, jelentősen emelkedik. Ebben az esetben olyan készítmény adására van szükség, amely csak rövid ideig, de hatásos módon stimulálja a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjeit, az étkezést követő vércukor emelkedés kivédésére. Ha ez tablettával nem érhető el, akkor akár a korábban említett analóg típusú inzulin készítmény használata is szóba jön.
A diabetológus orvossal közösen az életvitelhez alakítható a cukorbetegek kezelése, és így nem különbözik lényegesen az egészséges emberek életvitelétől.
Dr. Bíbok György
Belgyógyász, diabetológus
