A fo­ga­za­tun­kat érin­tő be­teg­sé­ge­ket két nagy cso­port­ba oszt­hat­juk: a fog­szu­va­so­dás­ra és a fog­ágy be­teg­sé­ge­i­re. Míg a fog­szu­va­so­dás meg­elő­zé­se és ke­ze­lé­se nap­ja­ink­ban már fog­or­vo­si szem­pont­ból jó­részt meg­ol­dott­nak te­kint­he­tő, ad­dig fo­ga­ink, rá­gó­ké­pes­sé­günk meg­tar­tá­sát a fog­ágy meg­be­te­ge­dé­sei to­vább­ra is ve­szé­lyez­te­tik.

 

Ez a kór­kép a ma­gyar la­kos­ság kö­zel 100 szá­za­lé­kát érin­ti, eny­hébb vagy sú­lyo­sabb for­má­ban. Mit ér­te­nek a fog­or­vos­ok a fog­ágy­be­teg­ség alatt? A fog­ágy mű­kö­dé­si és fej­lő­dés­ta­ni szem­pont­ból is két nagy, jól el­kü­lö­nít­he­tő egy­ség­re osz­lik: az egyik az íny, a má­sik a fo­ga­kat rög­zí­tő ap­pa­rá­tus, amit a gyö­kér­hár­tya, a fog­me­der nyúl­vány-csont­ja és a fog­gyö­kér kül­ső ré­sze, a ce­ment al­kot­nak. Szű­kebb ér­te­lem­ben vé­ve ez utób­bi meg­be­te­ge­dé­se­it hív­juk fog­ágybe­teg­sé­gek­nek. Az íny gyul­la­dá­sa, ha hos­­szú ide­ig tart is, nem ve­szé­lyez­te­ti a fog rög­zí­tett­sé­gét, míg a fog rög­zí­tő rend­sze­ré­nek gyul­la­dá­sa már vis­­sza­for­dít­ha­tat­la­nul ká­ro­sít­ja a fo­gak sta­bi­li­tá­sát, és a rá­gó­funk­ci­ót. Mind­két kór­kép ve­szé­lye, hogy mi­vel fáj­da­lom­mal nem jár, hos­­szú ide­ig ész­re­vét­len ma­rad­hat, meg­fe­le­lő szak­or­vo­si vizs­gá­lat hi­á­nyá­ban. Az íny vér­zé­se, ame­lyet pl. fog­mo­sás­kor ész­lel­he­tünk, le­het az el­ső fi­gyel­mez­te­tő jel. A fog­ágybe­teg­ség elő­re­ha­la­dot­tabb ese­te­i­ben a fo­gak rög­zí­tett­sé­ge oly mér­ték­ben meg­gyen­gül­het, hogy azok fo­ko­zott moz­gat­ha­tó­sá­ga már az egyén ál­tal is ész­lel­he­tő­vé vá­lik. Ek­kor azon­ban a ká­ro­so­dás már az ese­tek túl­nyo­mó ré­szé­ben igen sú­lyos, és sok­szor csak a fo­gak el­tá­vo­lí­tá­sa az egyet­len gyógy­mód. Eh­hez azon­ban cél­sze­rű spe­ci­a­lis­ta, parodontológus fog­szak­or­vos ta­ná­csát ki­kér­ni.

Mi okoz­za a fog­ágy meg­be­te­ge­dé­se­it?

A tu­do­mány mai ál­lá­sa mel­lett, eze­kért a be­teg­sé­ge­kért, az il­le­tő száj­üreg­ének sa­ját bak­té­ri­um fló­rá­ja, a bak­te­ri­á­lis le­pe­dék (plakk) te­he­tő fe­le­lős­sé. Az ese­tek, sze­ren­csé­re kis ré­szé­ben, a szer­ve­zet ál­ta­lá­nos be­teg­sé­gei, mint pl. cu­kor­be­teg­ség, le­u­ké­mia stb. nagy­ban sú­lyos­bít­hat­ják a gyul­la­dá­sos fo­lya­ma­to­kat. Más­kor he­lyi té­nye­zők, mint hi­bá­san el­ké­szí­tett tö­mé­sek, fog­pót­lás­ok, a fo­gak tor­ló­dá­sa is hoz­zá­já­rul­hat a fog­ágy-meg­be­te­ge­dé­sé­hez. Az em­be­rek fo­gé­kony­sá­ga sem egy­for­ma a plakk bak­té­ri­u­ma­i­val szem­ben, s bi­zo­nyos örök­lő­dő, ge­ne­ti­kai té­nye­zők is be­fo­lyá­sol­hat­ják a fog­ágybe­teg­ség lét­re­jöt­tét és sú­lyos­sá­gát. A fog­ágybe­teg­ség elő­re­ha­la­dot­tabb for­má­i­ban (amit hét­köz­na­pi, hely­te­len szó­hasz­ná­lat­tal „íny­sor­va­dás­nak” hív­nak) az íny el­vá­lik a fog­nyak­tól, a fog­gyö­kér és az íny kö­zött ki­ala­ku­ló holt­tér­ben, az úgy­ne­ve­zett. „ta­sak­ban” ha­tal­mas bak­té­ri­um tö­meg ta­lál­ha­tó. A bak­té­ri­u­mok és anyag­cse­re ter­mé­ke­ik a vér­áram­ba fo­lya­ma­to­san be­jut­va „bom­báz­zák” a szer­ve­ze­tet, s így góc­ként a tá­vo­lab­bi szerv­rend­sze­rek meg­be­te­ge­dé­sét okoz­hat­ják. Ilyen mó­don, pl. a szív­bel­hár­tya gyul­la­dá­sa, csí­pő pro­té­zi­sek, mes­ter­sé­ges szív­bil­len­tyűk fer­tő­ző­dé­se is lét­re­jö­het, me­lyek gyak­ran ha­lál­hoz ve­zet­nek. A bak­te­ri­á­lis anyag­cse­re­ter­mé­kek az agy­vér­zés­ben és a szív­in­fark­tus­ban is ki­vál­tó ok­ként sze­re­pel­het­nek az erek el­zá­ró­dá­sát oko­zó le­ra­kó­dá­sok elő­idé­zé­sé­vel. A fog­ágybe­teg­sé­gek meg­elő­zé­sé­nek alap­ja, a gon­dos száj­ápo­lás, és a rend­sze­res fog­or­vo­si szű­rő­vizs­gá­lat, va­la­mint a fo­gak meg­tisz­tí­tá­sa a le­pe­dék­től, fog­kö­vek­től, a fog­or­vos, vagy a szájhigiénikus ál­tal. A do­hány­zás is igen nagy­mér­ték­ben haj­la­mo­sít a fog­ágybe­teg­sé­gek­re, így an­nak fel­füg­gesz­té­se nem­csak a tü­dő meg­be­te­ge­dé­sek megelőzése szem­pont­já­ból hasz­nos.

El­mond­hat­juk te­hát, hogy az íny és a fog­ágy meg­be­te­ge­dé­se­i­re sok­kal na­gyobb fi­gyel­met kell for­dí­ta­nunk a jö­vő­ben, és ez egész szer­ve­ze­tünk egész­sé­gé­nek szem­pont­já­ból is alap­ve­tő je­len­tő­sé­gű.

Dr. Nagy Gá­bor

Egye­te­mi do­cens

parodontológus

 

Dr. Nagy Gá­bor

Egye­te­mi do­cens

parodontológus

 

Tudja-e
  • hogy egy fel­mé­rés sze­rint – 19 or­szá­got ma­gá­ban fog­la­ló ös­­sze­ha­son­lí­tás alap­ján Eu­ró­pá­ban a 18. he­lyen ál­lunk. A fog­szu­va­so­dás és a fogágy­be­teg­ség nép­be­teg­ség­nek szá­mít,
  • hogy Ma­gya­ror­szá­gon a la­kos­ság kö­zel 90 szá­za­lé­ka szen­ved íny­gyul­la­dás­ban,
  • hogy a cu­kor­be­teg­ség­ben szen­ve­dők­nek épp­úgy mint a ter­hes kis­ma­mák­nak fo­ko­zot­tab­ban oda kell fi­gyel­ni a száj­ápo­lás­ra, mi­vel   a fo­ga­za­tot ve­szé­lyez­te­tő és ká­ro­sí­tó fo­lya­ma­tok sok­kal sú­lyo­sabb for­má­ban nyil­vá­nul­nak meg,
  • hogy a ma­gyar la­kos­ság évi cu­kor­fo­gyasz­tá­sa kb. 40 kg/fő. Az Egész­ség­ügyi Vi­lág­szer­ve­zet sze­rint, az op­ti­má­lis a fe­le len­ne. A cu­kor fo­gyasz­tá­sá­nak csök­ken­té­sé­vel nem csak a fo­ga­zat ép­sé­gét óv­juk, ha­nem ez­ál­tal meg­előz­he­tünk más be­teg­sé­ge­ket is, mint pl. szív-ér­rend­sze­ri be­teg­sé­ge­ket, kó­ros el­hí­zást, cu­kor­be­teg­sé­get,
  • hogy aki sok sav­anyú­sá­got eszik, ece­tes sa­lá­tá­kat és sa­va­nyú ita­lo­kat fo­gyaszt, ki­sebb esél­­lyel kép­ző­dik ná­la fog­kő.
A klinikai kutatások szerint a Colgate Total fogkrém hatékonyan elpusztítja a baktériumokat a fogakról és az ínyről, megelőzi az ínyszél alatti foglepedék-képződést, ezáltal lassítja a fogágybetegség kialakulását. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a Colgate Total fogkrém hatóanyagai 12 órán keresztül képesek a fogak környezetében kifejteni hatásukat.


 

d96060d3-57a7-4423-b4e1-ba52ebb215da

Hasonló cikkekTovábbiak ettől a szerzőtől