Itt az ősz, s bár még jó idő van, sokunk már átesett egy jó kis nát­hával, megfázással, esetleg lázzal járó megbetegedésen. Sokszor hallani a beszélgetések kapcsán, hogy „influenzás voltam”, s kide­rül, hogy sem láza, sem pedig egyéb – az influenzára jellemző tünete – nem volt az illetőnek. Vagyis keverjük ezeket a fogal­makat.

 

Ez nemcsak a pontosság és tájékozottság terén okoz némi hiányt, hanem gyakran a komo­lyabb törődést, kezelést és orvos­hoz fordulás elmaradását is jelent­heti súlyosabb kórállapotokban.

 

Nézzük meg, mit is jelentenek ezek a fogalmak: nátha, meghűlés (megfázás), influenza. Talán ha csak a sorrendet néznénk, a súlyossági fokokat is jelöl­hetnénk velük. Mindegyikre jellemző, hogy fertőző (cseppfertőzéssel terjedő) vírusos betegség. Típusosan az őszi-téli hóna­pokban jelentkeznek, melynek oka nem egyszerûen a hideg levegő, hanem szervezetünk ellenálló képességének, immunrendszerünknek a gyengülé­se, s ezáltal nagyobb fogékonyság a vírusfertőzésekre.  

 

A nátha és a meghûlés nem súlyos betegség. A nátha az orrnyálkahártyát érinti, híg, vizes orrfolyás, tüsszögés jel­lemzi láz nélkül. A megfázás a felső lég­utak hurutos betegsége, mely magában foglalja a náthát is (orrnyálkahártya gyul­ladásával is jár), de torokfájás, köhögés is kíséri, mely a felső légutak gyulladását, hurutját jelzi, s erre is jellemző, hogy álta­lában lázzal nem jár. A tünetek igen sok­félék lehetnek, hiszen sokféle vírus okoz­hatja. A lappangási idejük egy-két nap, s ekkor kialakulnak a jellegzetes tünetek: kiszáradt, kaparó torok, orrfolyás, tüsz­szögés, köhögés, izomfájdalom, szem­könnyezés, nyirokcsomók fájdalmas megduzzadása, száj kicserepesedése, fejfájás, fáradékonyság, hőemelkedés.

 

Amennyiben láz alakul ki, feltétlenül fon­tos orvoshoz fordulni, mert vagy influen­záról, vagy a vírusos fertőzés bakteriális felülfertőződéséről van szó. Terápiájában alapvető a pihenés, ágynyugalom, bő folyadékfogyasztás, orrcsepp, nappalra szükség esetén nyákoldók alkalmazása, éjjelre pedig köhögéscsillapítók szedése, fájdalom esetén pedig fájdalomcsillapító alkalmazása, torok-garat fertőtlenítés.   A vírusok ellen az antibiotikumok nem hatékonyak, sőt kifejezetten káros lehet – feleslegesen – a szedésük, hiszen a kórokozók ellenálló képességét növelve a szükséges fertőzésben hatástalanok lesznek. Persze, amennyiben a nátha vagy meghûlés következtében bakteriá­lis felülfertőződés alakul ki (középfülgyul­ladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás), akkor feltétlenül szükséges, de ennek megítélése az orvos feladata.

 

Amennyiben észrevesszük, hogy a nátha és a felsőlégúti tünetek típuso­san ugyanazon hónapokban vagy netán egész évben jelentkeznek, rövid idő alatt nem szûnnek, felmerül az allergia gya­núja, célszerû ilyen irányú kivizsgálást végezni. Egyébként a panaszok, tünetek nátha és meghûlés esetén egy hétig tartanak. (Ismert és találó is a mondás, hogy kezelés nélkül egy hétig, kezelés­sel hét napig tart.)

 

Az influenza viszont súlyos betegség, mely típusosan magas lázzal, felsőlégúti fertőzéssel, nagyfokú fáradtsággal, gyen­geséggel, izomfájdalommal, levertség­gel, elesettséggel jár. Nagymértékben fertőző, ragályos megbetegedés, mely járványokban jelentkezik. Az influenza kórokozója az úgynevezett ortomixovírus családba tartozik, három típusa ismere­tes: A, B és C. A nagy (világméretű) inf­luenzajárványok kórokozója az A-vírus. Ilyen világméretű járvány volt 1743-ban is, ekkortól nevezik a fertőzést influ­enzának. 1889-92-ben az úgynevezett orosznátha, az 1918-20-as években pedig a spanyolnátha szedte az áldo­zatait.

 

A megbetegedettek között sok volt a fiatal, de a meghaltak többsége mindig az idősebb, szív- és érrendszeri, valamint tüdőbetegségben szenvedők közül kerül ki. A B-vírus csekélyebb kiterjedésû helyi járványokat okoz. A C-vírus pedig járványokat nem okoz, eset­leg kisebb közösségekben fordul elő. A B- és C-vírus okozta kórképek általá­ban enyhébbek, és tünetileg az egyéb eredetû meghűléses huruttól nehezen különíthetők el. A fertőzés lappangási ideje egy-két nap. Az influenza vírusai folyamatosan változnak, így a szerveze­tünk a vírusfertőzés átvészelése után sem lesz védett. Tehát minden évben támad­hat! Az ismert vírus elleni védőoltásokkal – az érintett korosztályokban – azonban megelőzhetővé válhat a fertőzés, illetve a súlyos szövődmények.

 

Az influenzát nagyon komolyan kell vennünk, hiszen szövődmény bármely korcsoportban kialakulhat, de típusosan a szív- és érrendszeri problémával rendelkezőket, illetve a tüdőbetegeket, az időseket, és a még éretlen immunrendszerű csecsemőket és legyengült, krónikus betegségben szenvedőket veszélyezteti leginkább. Tünetei tehát az alábbiak: hirtelen kezdődő rossz közérzet, magas láz, hidegrázás, légúti tünetek (torokfá­jás, köhögés, gombócérzés a torokban, nyelési nehézség, nagyfokú izomfájda­lom és izomgyengeség, fejfájás, étvágy­talanság, hányinger, hányás, nyugta­lanság vagy túlzott aluszékonyság.

A tünetek kb. az ötödik-nyolcadik napon kezdenek enyhülni, de egy-két hét szük­séges, hogy a láz is elmúljon, ekkor javul a közérzete, de még továbbra is igen gyenge marad. (Súlyos, rosszindu­latú fajtája huszonnégy órán belül akár halálos is lehet, igen súlyos állapottal jár, hirtelen súlyos nehézlégzés, elesett­ség, aluszékonyság és ájulás jellem­zi.) Amennyiben a klinikai kép javulást mutat, s egyértelmûen a jó irányba vál­toznak a tünetek, szövődmény kialakulá­sára nincs gyanú. Bármilyen visszaesés vagy új tünet kialakulása azonban felveti tüdőgyulladás, középfül- vagy arcüreg- gyulladás jelentkezését, mely megfelelő kezelése abszolút indokolt. Egyébként – szövődménymentesen – specifikus kezelése nincs, a már fentebb említett tényezők fontosak (pihenés, ágynyuga­lom, fájdalom-, láz- és köhögéscsillapí­tó, köptető, bő folyadékfogyasztás), orr­csepp és antibiotikum csak szövődmény esetén.

 

Megelőzni védőoltással lehet (ez csak rövid idejű), időjárásnak megfelelő öltözék, bő folyadékfogyasztás, vitami­nok, zöldségek fogyasztása, rendszeres táplálkozás és mozgás, melyek mind immunrendszerünket erősítik. Védjük társainkat, fertőzés esetén lehetőleg ne dolgozzunk, használjunk zsebkendőt tüsszentéskor, mossuk kezünket gyak­ran, szellőztessünk rendszeresen, és lehetőleg zsúfolt, zárt közösségbe ne menjünk!  

 

Dr. Ivánka Attila

 

ac43880a-d470-424e-b935-4819bb8a5e54