Nemcsak a természetgyógyászatban, hanem az úgynevezett „hivatalos orvoslásban” is óriási hangsúly helyeződik a megelőzésre, hiszen a legtöbb betegség akkor gyógyítható igazán, amikor még nem hatalmasodott el, nem terjedt ki, nem produkál heves tüneteket. Ha ilyenkor sikerül „elkapni” a kórt, szinte százszázalékos az esély a gyógyulásra.
Létezik egy olyan diagnosztikai lehetőség, amely gyors, fájdalommentes, és ellentétben a hagyományos laboratóriumi vizsgálatokkal, nem külön-külön ellenőrzi egy-egy szervünket, hanem egyszerre mutatja meg a szervezet egészének állapotát a vizsgáló orvos-természetgyógyásznak. Ez az íriszdiagnosztika, vagyis a szem íriszének (szivárványhártyájának) tanulmányozása.
A vizsgálat iridoszkóppal, más néven réslámpával történik, amely egy mikroszkóphoz hasonló szemészeti műszer, és akár 100-szoros nagyítást is elérhetünk vele. A vizsgálathoz oldalirányú fényt használunk, amely segíti a térlátást, azt, hogy érzékelni tudjuk a különböző mélységben elhelyezkedő elváltozásokat.
Az íriszben tanulmányozhatók a vérzéseket követő elváltozások, a kötőszöveti torzulások, a pigment lerakódások, illetve azok hiánya, duzzanatok, bemélyedések, a rostok szerkezeti elváltozásai. Így az életünk során végbement folyamatokat az emberi test feltárja előttünk e piciny területen, mert minden nagyobb vagy ismétlődő inger, ütés, nyomás, törés az íriszben nyomot hagy, mégpedig mindig azonos, jól behatárolható helyen. Hogyan lehetséges ez? Mindjárt érthetővé válik, ha végiggondoljuk, hogy az egyes szervek vetülete megjelenik a talpon, a tenyéren, a fülön és a szem szivárványhártyájában is.
Így egy precíz, úgynevezett szervtérkép alapján következtetni lehet a teljes szervezet működésére, a genetikai állapotra, vagyis az öröklött tulajdonságokra, az energiaszintre éppúgy, mint a szerzett tulajdonságokra, betegségekre, melyek az egyén élete során kialakulnak. Látható az eltávolított szervek hiánya, az operációkra utaló hegek, az egyes szervek gyulladásai, működészavarai, tumorai is. Az írisz mintegy 1 cm˛-es felülete szinte végtelen sok információt hordoz, ezért nagy a jelentősége a szervezet belső információinak leolvasása szempontjából. A vizsgálat lépésről-lépésre történik.
Először a szem környékét, a ráncokat, elszíneződéseket, ödémákat vizsgáljuk, ezek a máj, a vese és a szív rendellenes működésére utalnak. A szklera, vagyis a szemfehérje az érrendszer, a koleszterinszint, a keringési rendszer állapotára, a pupilla fényjelenségei az öröklött tulajdonságokra, a pupilla alakváltozásai a szerzett tulajdonságokra, a pupilla szegélye a vegetatív idegrendszer, a gerincből kilépő idegek állapotára, maga az írisz pedig az egész szervezetben zajló anyagcsere-folyamatokra, valamint az egyes szervek, illetve az egész szervezet területén történő kóros folyamatokra vonatkozóan ad tájékoztatást. A vizsgáló orvost segíti a tudósok évszázados kutatómunkája által kialakított írisztérkép is.
Ez önmagában azonban nem elég: jó szemű, a kis eltérések észrevételére is képes orvos-természetgyógyászok képesek csupán felismerni minden fontos, árulkodó elváltozást.
Maga a vizsgálat fájdalommentes, teljesen ártalmatlan, bármikor, bármilyen gyakorisággal elvégezhető. Körülbelül 10 éves kortól ad megbízható információt, és csak nagyon kevés esetben – a szem durva sérüléseinél és bizonyos szemműtétek után – nem végezhető el a vizsgálat. Mi több, a szivárványhártya alapos vizsgálatával nem csupán azok a betegségek fedhetők fel, amelyek már „alapos munkát végeztek”, hanem azok is, amelyek még kezdeti stádiumban vannak. S mert minél hamarabb találnak rá a baj forrására, annál könnyebb a gyógyítás, az íriszdiagnosztika így akár életmentő vizsgálat is lehet. Persze csak akkor, ha megfelelő gyakorisággal elvégeztetjük: ha félévente megismételjük a vizsgálatot, nagyjából elérhetjük, hogy a hat hónapon belül esetleg megjelenő újabb betegséget még akkor felfedezzék, mielőtt komoly károkat okozna a szervezetben.
Hajlamosak vagyunk arra, hogy ürügyet találjunk, miért nem megyünk el az esedékes vizsgálatokra, s az ok – valahol mélyen – az, hogy nem csupán a vizsgálatoktól, de a vizsgálati körülményektől, kellemetlenségektől is tartunk. Az íriszdiagnosztikával kapcsolatban ez nem mondható el, szerencsére.
Dr. Beke Zsuzsa
Ormos Intézet
