Nincs jobb, mint a men­ta

A bors­men­ta az ajakosvirágúak csa­lád­já­ba tar­to­zó, va­don nem ter­mő, jel­lem­ző il­la­tú, éve­lő nö­vény. 1000 kö­rül már az egyip­to­mi­ak is hasz­nál­ták, Nyu­gat-Eu­ró­pá­ban a XVIII. szá­zad­ban kezd­ték al­kal­maz­ni há­nyás el­len, menst­ru­á­ci­ós pa­na­szok­ra és meg­fá­zás ese­tén.

A mentanö­vény 60-80 cm ma­gas, zöld vagy li­lás szí­nű, szög­le­tes szá­rú. Le­ve­lei lán­dzsa ala­kú­ak és fű­ré­szes szé­lű­ek, gyak­ran az ere­zet egy ré­sze antociántól (nö­vé­nyi fes­ték) ibo­lyás szí­nű. Ké­kes-li­la vi­rá­gai jú­li­us­tól szep­tem­be­rig nyíl­nak. A nö­vény min­den ré­szé­ben jel­leg­ze­tes il­la­tú il­ló­olaj ta­lál­ha­tó, mely­nek fő al­ko­tó­ré­sze a men­tol.
A bors­men­tát min­den föld­ré­szen le­vél­drog (szá­rí­tott le­vél) és il­ló­olaj elő­ál­lí­tá­sá­ra ter­mesz­tik. A le­vél­drog ál­ta­lá­ban 1-2 szá­za­lék il­ló­ola­jat, ezen kí­vül cser­ző­anya­got, flavonoidokat és ke­se­rű­anya­got tar­tal­maz. Az il­ló­olaj­ban a fő al­ko­tó­rész a ki­kris­tá­lyo­sít­ha­tó men­tol, mely­nek nagy ré­sze sza­ba­don, ki­sebb ré­sze kö­tött for­má­ban ta­lál­ha­tó. A men­tol em­be­ri szer­ve­zet­re gya­ko­rolt ha­tá­sai:

• l fáj­da­lom­csil­la­pí­tó
• l gyul­la­dás­csök­ken­tő
• l görcs­ol­dó
• l emész­tést elő­se­gí­tő
• l epe­haj­tó
• l fer­tőt­le­ní­tő
• l élén­kí­tő, tonizáló
  

  A bő­rön hi­deg­ér­ze­tet vált ki, mert iz­gat­ja a hi­deg­ér­ző ideg­vég­ző­dé­se­ket. Azo­kon a test­fe­lü­le­te­ken, ahol a me­leg­ér­ző re­cep­to­rok van­nak túl­súly­ban (a szem­hé­jon, a has­fa­lon) ha­tá­sa fordított. A men­tol be­fo­lyá­sol­ja a nyál­ka­hár­tya és egyes kül­ső el­vá­lasz­tá­sú mi­ri­gyek mű­kö­dé­sét, fo­koz­za a nyál­kép­ző­dést, az epe­ter­me­lést, de csök­ken­ti az orr nyál­ka­hár­tyá­já­nak vá­la­dék ter­me­lé­sét.
  

  A bors­men­ta min­den­na­pi reg­ge­li vagy üdí­tő ital­ként, de gyógy­szer­ként is ér­té­kes. A men­tolt ön­ma­gá­ban, vagy kom­bi­ná­ci­ó­ban az aláb­bi tü­ne­tek ese­tén al­kal­maz­zák:

• l fej­fá­jás, mig­rén
• l ter­hes­ség okoz­ta há­nyás
• l gyo­mor­fáj­da­lom
• l vas­tag­bél­gyul­la­dás (colitis)
• l has­me­nés
• l gyo­mor­ide­ges­ség
• l emész­té­si za­va­rok (dyspepsia)
• l epe­ter­me­lő­dés csök­ke­né­se
• l meg­fá­zás, inf­lu­en­za
• l fel­fú­vó­dás
• l visz­ke­tés, csa­lán­ki­ütés
• l to­rok­fá­jás, re­kedt­ség
• l ke­reszt­csont­tá­jé­ki fáj­da­lom (lumbago)
• l re­u­ma
• l húgy­úti fer­tő­zé­sek
• l menst­ru­á­ci­ós za­va­rok
  
  Tea­ké­szí­tés
  
  1 evő­ka­nál (1,5 g) szá­rí­tott le­vél­re 1,5 dl for­rás­ban lé­vő vi­zet ön­tünk, 5-10 per­cig áll­ni hagy­juk, majd szűr­jük és na­pon­ta több­ször fo­gyaszt­juk.
  A hi­de­gen, kor­tyol­va fo­gyasz­tott tea az émely­gést, há­nyin­gert csök­ken­ti, ter­he­sek is fo­gyaszt­hat­ják. Epe­haj­tó ha­tá­sa mi­att, a reny­he ös­­sze­hú­zó­dá­sok, rend­szer­te­len ürü­lés, pan­gás okoz­ta tü­ne­tek csök­ken­té­sé­re, epe­kö­vek ter­me­lő­dé­sé­nek meg­elő­zé­sé­re, fáj­dal­mak csil­la­pí­tá­sá­ra ki­vá­ló. A kö­zös epe­ve­ze­ték (Oddi-féle sphinter) gör­csét old­ja, mű­kö­dé­sét sza­bá­lyoz­za.
  A men­ta­olaj fel­hasz­ná­lá­sa is szé­les kör­ben el­ter­jedt. Leg­na­gyobb fel­hasz­ná­ló­ja a koz­me­ti­kai ipar és a gyógy­szer­ipar.
  A bőr­gyógy­ászat­ban és a fül-orr-gé­gé­szet­ben men­to­los ke­nő­csö­ket, hin­tő­po­ro­kat és sze­szes ol­da­to­kat hasz­nál­nak visz­ke­tés el­len. A men­to­los orr­csepp csök­ken­ti a nyál­ka­hár­tya-gyul­la­dás kö­vet­kez­té­ben fel­lé­pő fo­ko­zott vá­la­dék­ter­me­lést, ezért ola­jos orr­csep­pet ren­del­nek nát­ha (rhinitis), gégegyulladás (laryngitis) és ga­rat­gyul­la­dás (pharyngitis) el­len is.
  Kül­ső­le­ges hasz­ná­lat­ra sze­szes-men­to­los ol­da­to­kat al­kal­maz­nak be­dör­zsö­lő szer­nek izom­fáj­dal­mak­kor (myalgia) és re­u­ma eny­hí­té­sé­re. A bors­men­ta il­ló­ola­ja szám­ta­lan bak­té­ri­u­mot, va­la­mint az ajak- és ne­mi szer­vi her­peszt oko­zó Her­pesz simplex ví­rust is el­pusz­tít­ja. Brit ku­ta­tók meg­fi­gyel­ték, ha va­la­ki mun­ka köz­ben bors­men­ta­ola­jat sza­gol­gat, job­ban tud kon­cent­rál­ni. A men­tolt a koz­me­ti­kai ipar­ban száj­ápo­ló ké­szít­mé­nyek­ben (fog­por­ok, száj­vi­zek, fog­kré­mek) al­kal­maz­zák, mint hű­sí­tő, il­la­to­sí­tó, ízfedő anyag. Az édes­ipar cu­kor­kát és rá­gó­gu­mit íze­sít ve­le. A men­tol igen sok­ol­da­lú fel­hasz­ná­lá­sa mel­lett azon­ban ki kell hang­sú­lyoz­nunk, hogy bi­zo­nyos ese­tek­ben – túl­ada­go­lás­nál, egyé­ni ér­zé­keny­ség­nél, gyer­me­kek­nél – mel­lék­ha­tá­sok is fel­lép­het­nek, ezért óva­to­san kell hasz­nál­ni. Men­tol tar­tal­mú ké­szít­mény (orr­csepp, nyál­ka­hár­tya ecse­te­lő) cse­cse­mők­nél, kis­gye­re­kek­nél (3 éves kor alatt) nem aján­lott, mert ne­héz lég­zést, ke­rin­gé­si za­vart okoz­hat. A men­ta­tea, ér­zé­ke­nyebb egyé­nek­nél gyo­mor­nyál­ka­hár­tya- gyul­la­dást vált­hat ki, és csa­lán­ki­ütést okozhat. A bors­men­ta he­lyett ja­va­sol­hat­juk a fo­dor­men­ta (Mentha crispa L.) fo­gyasz­tá­sát, mert ez ízé­ben ha­son­ló a bors­men­tá­hoz, va­la­mint il­ló­ola­ja nem allergizáló kar­vont tar­tal­maz.
  
  Dr. Ba­lázs And­rea
  Egye­te­mi ad­junk­tus

  Az illóolajok hatása

  Az il­ló­olaj­ok élén­kí­tik ér­zé­ke­in­ket, ja­vít­ják han­gu­la­tun­kat, ser­ken­te­nek vagy nyug­tat­nak. El­va­rá­zsol­ják szag­lá­sun­kat, eny­hí­tik pa­na­sza­in­kat, és gon­dos­kod­nak a jó köz­ér­zet­ről. Az orr ér­zé­kel­te il­la­tok ál­tal kel­tett in­ge­rü­le­tek, köz­vet­le­nül agyunk ér­zel­me­kért fe­le­lős köz­pont­já­ba, a limbikus rend­szer­be jut­nak. Így te­hát szű­rés nél­kül tu­da­tunk­ba ha­tol­va ké­pe­sek be­fo­lyá­sol­ni olyan ve­ge­ta­tív funk­ci­ó­kat, mint a lég­zés, szív­ve­rés, a ke­rin­gés, vagy az emész­tés. Az il­ló­olaj­ok pszi­chi­kai és fi­zi­kai ha­tá­sa egy­más­tól el­vá­laszt­ha­tat­lan. Egyik leg­is­mer­tebb és leg­gyak­rab­ban hasz­nált il­ló­olaj a bors­men­ta il­ló­ola­ja.