A koleszterin a vérben lévő zsírok egyike. Rajta kívül léteznek még a valódi zsírok, a foszfolipidek és a szabad zsírsavak is. A koleszterin a szervezetben rendkívül fontos szerepet lát el, hiszen nemcsak a sejtfal egyik építőköve, hanem például a hormonok egy része is koleszterinből készül.
A koleszterin részben táplálék formájában kerül be a szervezetünkbe, részben mi magunk, pontosabban a májunk is állít elő koleszterint. A vérben keringő koleszterinnek normális esetben, azaz egészséges szervezetben mintegy 33 százaléka származik állati eredetû táplálékból, a többi „saját termék”.
A koleszterin csak különböző fehérjékhez kötődve szállítódhat a vérben, hiszen mint tudjuk, a zsírok a vizes közegben nem jól oldódnak. Két szállító fehérjemolekula érdemel különös figyelmet: az ún. LDL „rossz koleszterin” és a HDL „jó koleszterin”. Az LDL-molekula képes behatolni a sejtekbe és az érfalba, így a belőle felszabaduló koleszterin ott lerakódhat, idővel egyes pontokon, bonyolult mechanizmus révén, a véráramlás akadályát képező ún. plakkokat formál. A lecsökkent véráramlás vezethet mellkasi fájdalomhoz, illetve szívinfarktushoz is. A HDL-molekula képes az LDL által szállított koleszterin lerakódását megakadályozni, sőt a már lerakódott koleszterint az érfalból felvenni és elszállítani. A magas szérum-koleszterinszint általában magas LDL-szintet is jelent.
A koleszterinnövekedés kockázata
A magas koleszterinszint „csak” egy a veszélyeztető tényezők közül. A túlsúly, a mozgáshiány, a dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a gyógyszer-mellékhatások, a stressz, a kedvezőtlen környezeti tényezők, valamint az öröklött tulajdonságok hatása nem egyszerûen összeadódik, hanem hatványozódik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának tekintetében. A tartósan fennálló magas vérzsírszint valóban jelentősen megnöveli az érelmeszesedés, szaknyelven ateroszklerózis kockázatát, amelynek következményei: az agyvérzés, a szívinfarktus, az érszûkületes láb egyre súlyosabb fájdalmai és egyéb súlyos, halálos vagy riasztó következményekkel járó betegségek sora.
A magas koleszterinszint kialakulásának leggyakoribb oka a helytelen táplálkozás. Koleszterint csupán az állati táplálékkal veszünk fel, így az állati eredetû zsírok arányának csökkentése lehet a megoldás azoknál, akiknél valóban csak ezen múlik. Ha a rendesen betartott diéta ellenére sem csökken a koleszterinszint, akkor az ok vagy valamelyik szervünk (máj, vese, pajzsmirigy) betegségében, vagy valamely gyógyszer mellékhatásában, esetleg genetikailag öröklött anyagcserezavarokban keresendő. Ekkor is fontos a koleszterinbevitel csökkentése, ami azonban önmagában nem elég, ilyenkor orvosi kezelésre, gyógyszeres segítségre is szükség van.
Tennivalók
Először is időnként ellenőriztetni kell a koleszterinszintet, emelkedett szérum-koleszterinérték esetén pedig nyomára kell bukkanni az oknak. Ehhez mindenképpen forduljunk orvoshoz, elengedhetetlen a koleszterinszegény táplálkozás, a koleszterin bevitel csökkentése. Az orvos szükség esetén gyógyszeres kezelést javasol, de önmagunk orvosai lehetünk, ha sikerül úgy megváltoztatni életmódunkat, hogy nemcsak a súlyos betegségek veszélyét hárítjuk el, hanem még élvezetessé is tudjuk tenni az életmódreformot.
A koleszterin szerepe az egészségmegőrzésben
Rövid számadással világossá válik, min tudunk változtatni, és min nem, annak érdekében, hogy ereink a lehető legtovább egészségesek, teherbírók legyenek. A szív- és érrendszeri betegségekre való családi hajlam fontos figyelmeztető. Kezeltetni kell a koleszterinszint emelkedésével járó betegségeket, a cukorbetegséget, a pajzsmirigy-alulmûködést, a különböző anyagcserezavarokat, a magas vérnyomást, a nőknek oda kell figyelniük az idő előtt bekövetkező menopauzára. Mindenkinek saját kezében van a döntés a túlzott alkoholfogyasztást, dohányzást illetően. Ahol a legtöbbet tehetjük mi magunk a megfelelő vérzsírértékeinkért, az a testsúlycsökkentés, a helyes táplálkozás, azon belül pedig a zsír- és állati eredetû koleszterinbevitel lefaragása, a rendszeres mozgás, végül pedig eredményeink, állapotunk rendszeres ellenőrzése koleszterinméréssel.
Nem csak a zsíros ételek veszélyeztetik az ereket! Mérsékelten kell fogyasztani a húsokból, zsíros tejtermékekből, tojásos ételekből, és bizony az édességek is tele vannak zsírokkal. Bármily meglepő, napi zsírbevitelünk sokkal inkább ezen ételekből származik.
Testmozgásként legmegfelelőbb a kerékpározás, az evezés, az úszás, a futás és a kímélő gyaloglás. A pulzus lehetőleg ne haladja meg azt az értéket, amit úgy kapunk, hogy 180-ból levonjuk az életkort. A mozgásmennyiséget fokozatosan érdemes napi 30–60 percig felfejleszteni, természetesen ügyelve a kor, az ízületi állapot és egyéb betegség limitációjára.
Hogyan és mikor mérjük a koleszterinszintet?
A vér koleszterinszintjét rutin vérvizsgálat alkalmával szokták megállapítani, de ma már egy egyszerû tesztcsík segítségével, ujjbegyből vett vércseppből is mérhető. Azok, akiknek családjában előfordult szív- és érrendszeri megbetegedés, ill. magas vérzsír érték, ellenőriztesse koleszterinszintjét még fiatal felnőttkorban, magas érték esetén akár 3 havonta – orvos utasítására. Normális érték esetén elég 1–5 évente ellenőriztetni a vérzsírok szintjét. A koleszterinérték jól mérhetősége lehetőséget ad mindannyiunk számára a korai szûrésre és a súlyos következmények időbeni megelőzésére.
Dr. Horváth Mónika
