Ha nem szenvedünk semmilyen komoly betegségben, de fáradékonyak vagyunk, bármennyit is alszunk, vagy emlékezetünk nem olyan friss, mint régen, esetleg idõnként szívtáji szorítást, fájdalmat érzünk, vagy fejbõrproblémákkal, gombás fertõzéssel küszködünk, akkor oxigénhiányra gyanakodhatunk.
Ennek pótlására ma már több lehetõség van, azonban az extra oxigénbevitel veszélyes is lehet, ezért nem mindegy, mikor és hogyan alkalmazzuk.
A szépségápolás kedvelt eljárásai közé tartoznak a különféle „bõrfiatalító“ oxigénes kezelések, mint az iontoforézis, az oxigén-infúzió, az oxigéninhaláció, az oxigénes arczuhany, vagy az aktív oxigénnel dúsított krémek alkalmazása, amelyek során a bõrbe oxigént, és vele együtt a bõrproblémák kezelésére alkalmas hatóanyagokat juttatnak.
Percenként tizennégyszer-hússzor szippantunk az éltetõ levegõbõl – legalábbis normális körülmények között, és persze, ha egészségesek vagyunk. Egyetlen lélegzetvétel látszólag semmiség, pedig közben a szervezetünk keményen dolgozik: a levegõ, melynek 21%-a oxigén, a tüdõbe jut, majd a tüdõ léghólyagocskáit behálózó hajszálereken keresztül az oxigén a véráramba kerül, ami elszállítja ahhoz a több milliárd sejthez, amely az emberi szervezetet felépíti. A sejtek normális anyagcseréjéhez – a megfelelõ tápanyagellátáshoz, a méreganyagok eltávolításához és az élõsködõk elpusztításához – nélkülözhetetlen az oxigén, ami a sejtanyagcsere során elhasználódik, szén-dioxiddá alakul, és ugyancsak a tüdõn keresztül távozik a szervezetbõl.
AMIKOR NEM ELÉG A LÉGKÖRI OXIGÉN
– Elõfordul, hogy a légzés során szervezetünk nem jut annyi oxigénhez, amennyi az optimális mûködéséhez szükséges lenne – mondja Dr. Pucsok József kutató orvos, az Országos Sportegészségügyi Intézet professzora. – Például ha erõsen szennyezett a levegõ, ahol élünk vagy dolgozunk, akkor ugyan elegendõ oxigén jut a szervezetünkbe, de a vele együtt belélegzett szennyezõanyagok lerakódnak a tüdõhólyagocskákra, ami rontja a tüdõ oxigénfelvevõ képességét. Ugyanez történik akkor is, ha dohányzunk. Ilyenkor a vér oxigénszintje nem megfelelõ, oxigénhiányos, hypoxiás állapotba jutunk. A környezeti ártalmakon túl hasonló hiányállapotot idézhet elõ az is, ha csökken a levegõ parciális oxigénnyomása – ez a veszély fenyegeti például a hegymászókat nagyobb tengerszint feletti magasságban. Vagy ha olyan betegségekkel küszködünk, amelyek légzési kapacitásunkat csökkentik, mint az asztma, a tüdõgyulladás, a tüdõkárosodások és a légúti betegségek, illetve egy baleset okozta agyi károsodás hatására kialakult zavar a légzés szabályozásában vagy a légzõizmok mûködésében. Ezenkívül minden olyan betegség és vérképzõrendszeri zavar (például súlyos vérszegénység vagy leukémia) esetén, ami rontja a vér oxigénszállító kapacitását. Ilyenkor szükség van arra, hogy extra oxigént juttassunk a szervezetbe.
ÁRULKODÓ JELEK
Ha nem szenvedünk semmilyen komoly betegségben, de fáradékonyak vagyunk, bármennyit is alszunk, vagy emlékezetünk nem olyan friss, mint régen, esetleg idõnként szívtáji szorítást, fájdalmat érzünk, vagy fejbõrproblémákkal, gombás fertõzéssel küszködünk, akkor oxigénhiányra gyanakodhatunk. A hypoxiás állapot tartós fennállása a sejtek optimális élettani mûködésének zavarához, a szervezet elsavasodásához, közvetetten az immunrendszer gyengüléséhez és idõvel olyan betegségek kialakulásához vezethet, mint az érelmeszesedés, az ízületi gyulladások, a pikkelysömör vagy a daganatképzõdés.
ÓVATOSAN AZ OXIGÉNPÓTLÁSSAL!
– Ma már többféle lehetõség van arra, hogy plusz oxigént juttassunk a szervezetbe – mondja a professzor. – Azonban óvatosan kell bánni az oxigén pótlásával, csak indokolt esetben adható, és az sem mindegy, milyen mennyiségben. Amilyen jótékony ugyanis, ugyanolyan veszélyes is lehet, mivel a légzés során bejutó oxigén 1-2%-a szabad gyökökké, szuperoxiddá alakul, amelyekbõl további kémiai folyamatok hatására hidrogénhiperoxid és egyéb olyan szabad gyökök keletkeznek, amelyek sejt- és szövetkárosító hatásúak, ha nagyobb mennyiségben képzõdnek, és a szervezetbõl nem távoznak el. A szervezet egészséges mûködése esetén azonban olyan enzimek termelõdnek, amelyek ezeket a káros anyagokat megkötik és eltávolítják. A kor elõrehaladtával viszont enzimrendszerünk aktivitása csökken, így a támadó jellegû szabad gyökök felhalmozódnak, és többek között gyulladásokhoz, izomkárosodásokhoz, érelmeszesedéshez, magas vérnyomáshoz, szívinfarktushoz és rákképzõdéshez vezethetnek. A szabadgyök-felhalmozódás, azaz az oxidatív stressz tehát akkor is létre jöhet, ha az oxigén normál légzéssel kerül a szervezetbe. Az oxigén extra bevitele esetén pedig még inkább fennáll ennek a veszélye. Ez történt például néhány évtizede, amikor koraszülött csecsemõknél az inkubátorba vezetett oxigén hatására megindult a szabad gyökök képzõdése, amelyek végül a retinát támadták meg, és vakságot okoztak.
HA TÚLZÁSBA VISSZÜK…
A túlzott oxigénbevitel okozta káros szabadgyök-felhalmozódás végzetes kimenetelû is lehet. Tünetei azonban csak hosszabb idõ után jelentkeznek, kezdetben az extra oxigénbevitel kellemes, frissítõ hatását érezzük. Ám ha késõbb a bejuttatott oxigén ellenére rossz a közérzetünk, légzési problémáink nem enyhülnek, esetleg szövetkárosodást tapasztalunk, akkor felül kell vizsgálni az oxigénpótlást.
AZ OXIGÉNPÓTLÁSLEHETÕSÉGEI
– Egészséges embereknek normális körülmények között nincs szükségük oxigénpótlásra – mondja Dr. Pucsok József. – Az oxigén extra bevitele nem a megelõzést szolgálja, hanem oxigénhiányos állapot esetén a gyógyítást. Mindig a hypoxia komolysága és a körülmények döntik el, hogy kinek milyen módon érdemes és szabad plusz oxigénhez jutnia. Az oxigént az emésztõrendszeren, a bõrön és a légzõrendszeren keresztül juttathatjuk a szervezetbe.
A SPORT ÉS AZ OXIGÉN
A sport önmagában is növeli az oxigénbevitelt, de ezzel párhuzamosan fokozódik a káros szabad gyökök képzõdése is – mondja a professzor. Ha azonban rendszeresen edzünk, és sosem tesszük ki magunkat hirtelen megerõltetésnek, akkor a mozgás hatására a szabad gyököket közömbösítõ enzimrendszerünk aktivitása is fokozatosan nõ, megakadályozva a káros anyagok támadását.
VIGYÁZZ!
– Ám ha elõzetes edzések nélkül végzünk a szervezet számára komoly megterhelést jelentõ mozgást, akkor védelmi rendszerünk nem képes megerõsödni és közömbösíteni ahirtelen megszaporodott szabad gyököket. Kialakul az oxidatív stressz, ami izomkárosodáshoz és egyéb betegségekhez vezethet.
– Az extra oxigénbevitel esetén ugyanez a veszély állhat fenn, miközben jelentõs teljesítménynövekedést nem okoz a plusz oxigén. Csupán fokozza a vér oxigénszállító kapacitását, frissít, ezenkívül megelõzi vagy gyorsan megszünteti az izomlázat azáltal, hogy az oxigénhez jutott izomszövetek könnyebben lebontják az izomlázat okozó tejsavat.
A DAGANATOS BETEGSÉGEK ÉS AZ OXIGÉN
Tévhit, hogy a rák oxigénterápiával gyógyítható. Ha azonban a daganat hatására a szervezetben oxigénhiány lép fel, akkor ez a hiányállapot extra oxigénpótlással orvosolható, és így a beteg közérzete javítható. Gyakran alkalmaznak például oxigénterápiát a kemo- és sugárkezelések kiegészítéseként.
HOGYAN ELÕZHETED MEG AZ OXIGÉNHIÁNYT?
– Ne dohányozz!
– Tartózkodj minél többet tiszta levegõn, ahol sok a növény és nincs autó. Kerüld a füstös, szmogos, kipufogógázoktól szenynyezet környezetet.
– Sportolj rendszeresen, de vigyázz, nehogy túlterheld a szervezeted!
– Táplálkozz egészségesen, fogyassz elegendõ vitamint és ásványi anyagot. Különösen figyelj a C- és E-vitamin, valamint a szelén és a vas megfelelõ bevitelére. Fogyassz mértékkel oxigénnel dúsított vízet.
Oxygenterápiák
AZ EMÉSZTÕRENDSZEREN ÁT FELSZÍVÓDÓ OXIGÉN
Az oxigénnel dúsított vizek fogyasztása kevésbé súlyos oxigénhiányos állapot kezelésére alkalmas; komoly betegségek, illetve az oxigén gyors pótlásának szükségessége esetén nem elég hatékony. Fõleg azoknak javasolt, akik dohányoznak, vagy munkájuk miatt nap mint nap ki vannak téve a légszennyezés veszélyének, például nagyvárosi utcán vagy autószerelõ mûhelyben dolgoznak. A száj-, a gyomor- és a bélnyálkahártyán át felszívódó oxigén a véráramba jutva javítja a vér oxigénszállító kapacitását, így szerveink, köztük az agy oxigénellátását is. Ezért fokozott igénybevétel esetén csökkenti a fizikai és szellemi fáradtságot, élénkít, frissít, javítja a közérzetet, növeli a teljesítõképességet, segíti a koncentrációt. Emiatt ajánlott kimerült, stresszes embereknek, sportolóknak és intenzív fizikai és szellemi munkát végzõknek. Az extra oxigén csökkenti az emésztõrendszeri gyulladásokat, kedvezõen befolyásolja a keringési zavarokat, a fejfájást és a migrént. Mivel az oxigénnel dúsított víz serkenti a sejtek anyagcseréjét, segítséget nyújthat a méregtelenítésben és a felesleges kilóktól való megszabadulásban is. Gyorsítja továbbá az alkohol lebontását, ezáltal másnaposság esetén a regenerálódást. Alkalmazása egyszerû, kényelmes, és megfelelõ mennyiség fogyasztása esetén (1liter/nap) nincs káros mellékhatása. Hátránya viszont, hogy a felszívódottoxigén mennyisége nem szabályozható és ellenõrizhetõ, ezenkívül a felszívódás nem azonnali.
A BÕRÖN ÁT BEJUTTATOTT OXIGÉN
– Fürdés oxigénnel dúsított vízben: Bár ma még nem sok helyen élvezhetjük az elektrolitos eljárással elõállított magas oxigéntartalmú fürdõvizeket, néhány helyen, például a Kaqun-klubokban kádfürdõk formájában már elérhetõk. A 36–38oC-os enyhén lúgos kémhatású fürdõvízbe merülõ test pórusai a kellemes meleg hatására kitágulnak, és a vízben oldott oxigén rajtuk keresztül beáramlik a testbe, miközben a víz oxigéntartalma csökken, és a gázcsere következtében kémhatása savassá válik. A szervezetbe jutott oldott oxigén csökkenti a szervezet savasodását, enyhíti az ízületi fájdalmakat és a reumás panaszokat, elõsegíti a tisztulást, a gyorsabb sebgyógyulást, a szervezet felfrissülését, regenerációját és javítja a közérzetet. Elõnye, hogy kellemes, és nincs káros mellékhatása, viszont nem alkalmas komoly betegségek gyógyítására, csupán támogatja a javulást.
– A bõr oxigénes kezelése: A szépségápolás kedvelt eljárásai közé tartoznak a különféle “bõrfiatalító” oxigénes kezelések, mint az iontoforézis, az oxigén-infúzió, az oxigén-inhaláció, az oxigénes arczuhany, vagy az aktív oxigénnel dúsított krémek alkalmazása, amelyek során a bõrbe oxigént és vele együtt a bõrproblémák kezelésére alkalmas hatóanyagokatjuttatnak. Ezáltal javul a bõrsejtek oxigénellátása, anyagcseréje, regenerációja, rugalmassága, és növekszik az élettartamuk. A kezelések eredményeképpen kisimulnak a ráncok, és bõrünk szinte fellélegzik. Az oxigén baktériumölõ, fertõtlenítõ hatásának következtében pedig kitisztul a bõr.
A LÉGZÕRENDSZEREN ÁT BEJUTTATOTT OXIGÉN
– Oxigénmaszk: Tömény oxigéngázt lélegzünk be orron át oxigénpalackból egy maszk segítségével. A legelterjedtebb eljárás az oxigén gyors és hatékony pótlására, ugyanis az oxigén azonnal eljut a tüdõbe, és a véráram útján a szervekhez. Elõnye, hogy szabályozható és mérhetõ a bevitt oxigén mennyisége. Gyors hatása miatt ez a módszer javasolt hegymászóknak olyan magasságokban, ahol az oxigén parciális nyomása lecsökkent. Ajánlott továbbá krónikus dohányosoknak, asztmásoknak és egyéb légúti betegségek, légzészavarok esetén. Gyógyászati segédeszközöket forgalmazó boltokban kapható változata mindenki számára könnyen kezelhetõ és kényelmes.
– Oxigénsátor: Az oxigénmaszk megnagyobbított változata, egy sátorba oxigént vezetnek, és ebbe fektetik a beteget. A maszknál kevésbé elterjedtebb, kevésbé kényelmes és nem mobil. Ha lehetséges, helyette szívesebben alkalmazzák az oxigénmaszkot. Belélegeztetés túlnyomásos oxigénkamrában: Olyan légúti és vérképzõrendszeri betegségek (például súlyos vérszegénység vagy leukémia) esetén alkalmazzák, amelyek a tüdõkapacitás vagy a vér oxigénszállító kapacitásának csökkenésével járnak, ezért magasabb nyomással kell bejuttatni az oxigént.
– Intravénásan adott oxigénnel telített víz: Egykor sportolóknak adták, de komoly teljesítményjavulást nem értek el vele, így ma már nem alkalmazzák.
Denkinger Anita
53d720fb-fd0f-4281-ba21-7b697edd4290
