Passzió

Milyen kellemes teaboltokban időzni! Hangulata van, és micsoda illata is! Aztán hazavinni a kiválasztott teát, mindig újabbal és újabbal kísérletezgetni. Egészen más különleges tea mellett beszélgetni. Sőt, ha szertartásosan végzed, akár a diétád része is lehet a teázás, eltereli például a nasikról a figyelmedet.

I. Előbb egy kis utazásra hívunk, hogy ismerd meg, honnan jött a teád, ha megismered, jobban élvezed majd.

II. Aztán megtanítunk, hogyan lehet még ízletesebb a főzet.

III. Majd kapsz néhány különleges teareceptet.

I. HONNAN JÖTT A TEÁD?

KÍNA!

Egy gyógyulás története

Kínából származik a tea, ahol már ősidők óta ismerték.

Háromezer évvel ezelőtt Sen-Nung kínai császár, aki a legendák szerint a földművelés és az orvoslás feltalálója is volt , véletlenül mérges növényt evett. Rosszul érezte magát, ezért leheveredett egy fa alá, várta, míg a méreg eltávozik szervezetéből, és közben elszenderedett.

Míg aludt, levált a fáról egy levél, és éppen a mellette álló vízforraló edénybe hullott. A víz azonnal elszínesedett, és… tea lett belőle . A fa egy Camellia sinensis nevű növény volt, más szóval teacserje. Amikor a gyógyulást váró császár felébredt, bizakodva megkóstolta az italt. Először csak a szomjúsága múlt el, azután jobban lett, végül teljesen rendbejött . A csodálatos növény hatástalanította a mérget . Ettől kezdve a kínaiak annyit már tudtak, hogy a tealevél gyógyító hatású , de a teaivás kultusza még hosszú ideig váratott magára.

Szent kertek

A termeléssel és feldolgozással kapcsolatos műveletek – a szüreteléstől a szétválogatásig – az ősi hagyomány szerint, megváltoztathatatlan sorrendben zajlanak , e sorrenden a császári Kína ideje óta nem változtattak.

A tealeveleket kézzel szedik – ezt a munkát egyébként a világon szinte mindenütt nők végzik. A zöld leveleket először egy nagy medencében megpörkölik, aztán puhítják, szárítják, sodorják és válogatják. A válogatás vagy rostálás közben a nők különválasztják az egész leveleket a széttördeltektől – ugyanis a zöld tea nem tűri az erjesztést, vagyis fermentálást.

A teát hagyományosan aszerint csoportosítjuk, hogy a fermentációs folyamat hogyan zajlott le:

fehér tea : a cserje legfiatalabb, legzsengébb levelei, „peco”, „fehér hegycsúcs”, az első szüretből, amikor a levelek jóformán még bimbók, melyek egyáltalán nem oxidálódtak.
zöld tea : minimális oxidáció.

kukicsa vagy Téli tea: olyan gallyak és régi levelek tördeléke, melyeket a téli teacserjéről szednek, majd tűz fölött szárítanak. Egészséges, Japánban népszerű ital; a makrobiotikus diéta helyesli fogyasztását.

oolong (vulung): az oxidációt a folyamat közepén állították meg, tehát pontosan félig fermentált.
fekete tea : jelentős mértékű oxidáció, 80-90 %-os erjesztettségű.

Kínában legalább 7-800 féle teát ismertek. Ez a sokféleség nem véletlen, hisz a tea minősége függött a talajtól, az időjárástól, a szüretek sorrendjétől, a levelek nagyságától és a feldolgozás milyenségétől. Az európai kereskedelembe már jóval kevesebb, néhány fajta került csupán, s hogy fokozatosan bővült mégis a tea választéka, már jórészt a kereskedők leleményességét bizonyítja. A Kínában vásárolt néhány teafajtából keverékeket készítettek, amelyeket vagy saját különlegességként, vagy eredeti kínai specialitásként árusítottak.

puer : a fekete teák egy különleges csoportja. Míg a legtöbb teafajtát szedésének és feldolgozásának évében fogyasztják, addig a puer több mint 50 éves is lehet. Ezalatt az idő alatt erős, jellegzetes ízt kap, melyet a leveleken (vagy a már lepréselt tea esetén a teakockákon) kialakuló penészréteg okoz. Ezt a teát gyakran nagyon hosszú ideig áztatják (a tibetiek például egész éjjel). A puert Kínában gyógyító erejűnek tartják.

• A világ egyik leghíresebb zöld teája, a lung csing avagy a „Sárkány Kútja” egy Zehijang környéki szövetkezetben terem .

•A teák között a legritkább és legdrágább fehér tea, a yin zen avagy „ezüst tű ”, mely Fuijan tartományból származik. Ebben a titkos kertben máig is szigorúan a „császári szüret” módszerei szerint dolgoznak. A teaszedő nők csak a csúcshajtásokat szedik le, és évente csak egyszer van szüret. Egyébként maguk a kínaiak sem tudják, hány nagy teakert van Kínában, erről csak a beavatottaknak van fogalmuk , s ők a kertjeiket „szent kerteknek” nevezik.

•Kínában több kiváló fekete tea, többek között a jünnan is terem , mint a jünnan imperial vagy a keemun, amit az Anhui tartomány hegyei között termelnek.

ANGLIA! Délutáni tea

A XIX. században , Viktória angol királynő hosszú uralkodásának kezdetén mélyreható változás következett be az angolok mindennapi életében. A lunch igazi étkezéssé vált, ebéddé változott , délután pedig , úgy négy óra körül szokásossá vált a teázással egybekötött uzsonna. Ezt a kis szünetet a munkahelyeken is bevezették, és a teázás idejére odahaza a hölgyek is abbahagyták a munkát. Állítólag Bedford hercegnőtől származik a délutáni tea ötlete , s ő rendszeresítette 1840-től kezdve. Azután az időpont egyre későbbre tolódott , míg végül a XX. század elejére a tea time (teaidő) five o’clock tea– vé , azaz ötórai teává változott.

Az otthon felszolgált afternoon tea valóságos intézmény lett, és alkalmat adott baráti összejövetelekre, kellemes beszélgetésekre. A tea mellé felszolgált sokféle nassolnivalónak is szerepe volt, az asztalokon a vajas pirítós, dzsemek, lekvárok, zselék és teakekszek mellett sokféle sütemény is hívogatta a vendégeket. Devonban például tejszínnel itták a teát (clotted cream), ez a szokás később országszerte elterjedt; Cornouilles -ban viszont nem tettek a teába cukrot.

A Buckingham palotában a királynő is teázik . A hagyományos ötórai tea máig mindennap lezajlik a királyi udvarban, a XX. századtól kezdve a munkahelyeken reggeli teaszünet is van.

TAJVAN zöld kertjei

A tajvani teacserjék a kínai Fuijan tartományból származnak. Ezeket maguk a kínaiak honosították meg, miután a Kínai Birodalom bekebelezte a szigetet.

•Tajvanban olyan kiváló minőségű, félig erjesztett (fél-fermentált) teákat állítanak elő, mint a ti kuan yin („istennő”) és a tung ting.
•Ugyancsak Tajvanból származik a gunpowder („puskapor”), amit az egész világon a mentatea készítéséhez használnak. A gunpower tea leveleit egészen zsenge korukban szedik le, és apró kis golyóbisokká sodorják, melyek forrázáskor szétpattannak. A Gunpowder (puskapor) tea nagyon szorosan van sodorva, úgy néz ki, mint a sörét.

Honnan származó teát vegyünk?