Legtöbb országban kialakult a tudósoknak az a törekvése, hogy népszerű, könnyen érthető formában mutassák be a lakosságnak az egészséges táplálkozás alapelveit. Erre különböző látványos, áttekinthető megjelenítési megoldásokat találtak ki.
Fél évszázada vált ismeretté a tudósok előtt, hogy a táplálkozás és az egészség között szoros kapcsolat van, a betegségek kialakulásában meghatározó a táplálkozás szerepe. A II. világháború után dolgozták ki az első táplálkozási ajánlást az Egyesült Államokban azért, hogy ne forduljon elő minőségi és/vagy mennyiségi éhezés. Ezt az útmutatót akár tortának is nevezhetnénk (kinek hogy tetszik), ahol is a négy egyenlő szelet tartalmazza a főbb élelmiszercsoportokat, melyek az alábbiak:
1, gabonafélék,
2, zöldség-, főzelékfélék és gyümölcsök,
3, tej és tejtermékek,
4, húsok és húskészítmények.
Ez az osztályozás kisebb-nagyobb változtatással a mai napig megmaradt. A torta egyenlő felosztásának az volt a lényege, hogy a háborúban leromlott egészségi állapotú lakosság mind a négy szeletből bőségesen fogyasszon minden nap.
Néhány évtizeddel ezelőtt a nagymértékű építkezések (és talán a világ hét csodája közül az egyik) ihlették a tudósokat a táplálkozási piramis létrehozására. A tápanyag-, a vitamin- és az ásványianyag-kutatások alapján bizonyítást nyert az a tény, hogy a különféle táplálékcsoportokból nem egyenlő mennyiségekre van szüksége a szervezetnek az egészség megőrzése érdekében.
Az 1992 áprilisában az Egyesült Államokban elfogadott étrendi piramis alapját a rostokban gazdag gabonafélék teszik ki. Erre épülnek a zöldség- és gyümölcsfélék, s tovább, feljebb haladva, következnek a tej és tejtermékek, valamint a húsok, húskészítmények. A piramis „sisakján” az édességeket és a zsiradékokat találjuk. Ez azt jelenti, hogy a legtöbbet a gabonafélékből, valamivel kevesebbet a zöldség-, főzelékfélékből és gyümölcsökből, s ennél is kevesebbet a tejből és tejtermékekből és a húsfélékből kell enni minden nap.
Mitől függ, hogy naponta mennyi táplálékra van szükségünk?
Attól, hogy férfiak vagyunk vagy nők, hogy hány évesek vagyunk, milyen a testtömegünk, végzünk-e fizikai munkát, sportolunk-e? Ennek megfelelően egy kisebb és egy nagyobb számmal jelzett táplálékmennyiség (egység, adag) ajánlható. A piramis-elv szerint a gabonafélékből 6-11, a zöldség csoportból 3-5, a gyümölcsfélékből 2-4, míg a tej és a húsok csoportjából egyaránt 2-3 egység az ajánlott mennyiség naponta az előbbi feltételektől függően.
A Szívbarát Program keretében a kanadai mintára készült élelmiszer útmutató szivárvány formájában tartalmazza az ajánlásokat. A szivárvány külső sávja felel meg a piramis talapzatának, és beljebb haladva, egyre rövidebb csíkok jelzik a kisebb mennyiségben ajánlható táplálékcsoportokat. Ha az 1992-ben kidolgozott piramist és az öt évvel később készített szivárványt hasonlítjuk össze, három lényeges különbséget találunk.
A napi ajánlott egységek a szivárvány szerint az alábbiak: gabonafélék 5-9, zöldség és gyümölcs csoport 5-8 (nem különül el ez a két csoport mennyiségileg), tejtermékek 3-4, húsok 2-3 egység. Tehát bizonyos csoportoknál többet ajánl ez a típus, mint a piramis, más élelmiszerekből viszont kevesebbet. A tej és tejtermékek valamint a húsok, húskészítmények külön szintet képviselnek a szivárványban. A piramis csúcsát az édességek és a zsiradékok alkotják, a Szívbarát Program élelmiszer útmutatóján ez a csoport nincs feltüntetve, hiszen ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása nem naponta ajánlott.
Németországban 1995-ben dolgozták ki a három sávos piramist. Az alapzatot a gabonafélék, a zöldség- és gyümölcsfélék alkotják, a középső szinten az „építőket” találjuk, ezek a húsok és a tejtermékek. Az „ízesítőknek” nevezett édességek és zsiradékokban, sóban gazdag élelmiszerek itt is a csúcsot jelentik.
Az OÉTI-ben a 90-es évek végén szakítottak a piramissal és a szivárvánnyal, és egy házikót építettek. A német piramissal egy időben készült ez az útmutató-típus, melynek kéményét az édességek és a cukrok alkotják. A német piramis és a magyar házikó felépítésének alapelvei megegyeznek, üzenetük a következő: a gabonafélékből és a zöldség-főzelékfélékből egyaránt bőségesen kell enni minden nap.
Sokak számára ismerősek azok a megdöbbentő statisztikai adatok, melyek a mediterrán térség és egyéb országok halálozásának öszszehasonlításakor derültek ki. Angliában a férfiak közül
2,5-ször, a nők közül 3-szor annyian halnak meg iszkémiás szívbetegségben, mint a mediterrán országokban (Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban). A kedvezőbb halálozási arány hátterében a mediterrán táplálkozás áll. Szemléletes példája ennek a táplálkozásnak a Görögországban szintén piramis formájában kidolgozott útmutató.
Három nagyobb egységre darabolták a piramist, melyek a naponta, hetente és havonta fogyasztandó csoportokat jelentik. A különlegesség a korábbiakban tárgyaltakhoz képest az olívaolaj és a bor minden nap ajánlott volta, halat és baromfit heti rendszerességgel, míg a (vörös) húsokat havonta kellene fogyasztani. Az azonosság pedig az, hogy a gabonafélék valamint a zöldség-, főzelékfélék és a gyümölcsök alkotják a talapzatot.
Amint látjuk, az egészséges táplálkozás alapjait többféleképpen lehet megközelíteni. A bemutatott ajánlások közül bármelyiket is követjük, jó úton haladunk.
Mihályi Gabriella
Szívbarát Program
