A századfordulón a Párizsban élő, orosz Mecsnyikov volt az első tudós, aki az újszülöttek baktérium flóráját tanulmányozta, és kimutatta, hogy az a szervezet védekező rendszerére jótékony hatást fejt ki. A hazánkból külföldre származott György Pál dr. a probiotikumokat, már az újszülöttek fertőzésének gyógyításában fel is használta.
A okvetlenül felmerül az olvasóban a kérdés: mi is az a probiotikum? A
probiotikumok cím elolvasása után: környezetünk ártalmatlan, hasznos baktériumai, amelyek leginkább az élelmiszerekben fordulnak elő. Írott emlékek alapján ismert, hogy az ókorban is tudták, hogy a tej erjesztése, megalvadása révén igen finom és sokáig tartósítható, egészséges tejtermékek jönnek létre; a különböző joghurtokat, kefirt, sajtokat már akkor jóízűen fogyasztották. Nemkülönben élvezettel kortyolták a fermentált gyümölcsitalokat (bor, sör), és falatozták az egyéb ételkészítményeket, mint a savanyú káposzta, uborka stb. Ezek az ártalmatlan, fermentáló baktériumok az elfogyasztott táplálékokkal az emberi bélcsatornába jutnak, ahol némelyek tartósan megtelepednek, majd lassan az emberi szervezet részei lesznek. A bélrendszerben a probiotikumok olyan emberbarát, jótékony mikroorganizmusok, amelyek ott meghonosodva számtalan hasznos tevékenységet folyatnak.
Újabban olyan táplálék alkotórészeket is felismertek (főként rosttartalmú prebiotikumok), amelyek hatásaként a szervezetben lehetővé válik a táplálékból természetes módon bejutó, gyógyhatással is rendelkező baktériumok koncentrált megtelepedése és elszaporodása. Ezt aknázza ki napjainkban egyre inkább az élelmiszer- és gyógyszeripar.
Csökken a védőflóra
A gyomor-bél csatorna születéskor steril. Újszülött korban az anyai szülőút- és bélflóra, valamint a kórházi, környezeti tényezők hatására megkezdődik a baktériumok betelepedése, ami szoptatás alatt a jellegzetes, védő Bifidus-baktérium túlsúlyához vezet. A védő flóra egy része a gyermek elválasztáskor mennyiségében fokozatosan csökken. Ezt követően alakul ki az a, megközelítőleg 200 billió, 400 féle tagot számláló, főként a vastagbélben élő bakteriális állomány, (Lactobacillusok, Peptococcusok, Bacteriodesek stb.), amely életünk során csak kismértékben változik. Az összetétel felbomlására betegségek, fertőzések kapcsán, és antibiotikumok, vagy egyéb gyógyszerek használata alkalmával kerül sor.
Terápiás hatású probiotikumok
Hosszú kutatómunka eredményeként, manapság már a bélflóra terápiás célzatú átalakítása is kivitelezhető, ennek köszönhetően számos kórkép megelőzésére és gyógyítására lehetőség nyílt. Ez a probiotikus terápia koncepciójának lényege. A probiotikumok száma igen nagy, azonban terápiás felhasználhatóságuk korlátozott. Ahhoz, hogy az adott mikroorganizmus megtapadjon a bélrendszerben, és ott gyógyhatást fejtsen ki, több tényezőnek kell megvalósulni: A probiotikumnak válto zatlan formában kell áthaladni a gyomron, azaz ellent kell állni, mind a sósavnak, mind a fehérjebontásnak, majd a patkóbélben az epe- és hasnyálmirigy emésztő hatásának és végül kötődnie kell valamelyik bélfali sejt felszínéhez. Így tudjuk a kívánt célnak megfelelően átalakítani a bélrendszer károsodott bakteriális összetételét. A terápiás hatású probiotikumok az említett feltételeknek eleget tesznek, de ez idáig igazolt és veszélytelen terápiás hatással csak kevesen rendelkeznek (Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus rhamnosus (GG), Lactobacillus plantarum, Bifidobacterium bifidum, Bifidobacterium longum, Streptococcus thermophilus, Saccharomyces buolardi, Enterococcus faecium). Ezek a probiotikumok megakadályozzák a kórokozók megtapadását, elszaporodását, serkentik az ellenük kibontakozó védekező immunválaszt. A gyógyító gyakorlatban, kapszulás, zacskós, só-pótló oldat kiszerelésben, vagy gyógytápszerben állnak rendelkezésre.
A probiotikumok terápiás hatása elsősorban az akut és krónikus hasmenéses betegségekben, azok allergiás következményeinek megakadályozásában nyilvánul meg. Nemcsak a bélbetegségek gyógyításában van jelentőségük, hanem sok esetben megelőzik a kórkép kialakulását is, például kisgyermekkorban, idegen földre utazóknál, akik gyökeresen más bakteriális környezetbe kerülnek. Alkalmazásuk megakadályozza, vagy enyhíti az antibiotikumok bélflóra pusztító mellékhatását is.
A probiotikumok általános egészségvédő hatása
A probiotikumok jelenléte a bélcsatornában számos egyéb egészségvédő hatással bír. A vastagbélben kialakult egyensúlyi állapot meghatározott vegyhatással jár. Ezen a vegyhatáson a rothadási folyamatok háttérbe szorulnak, az enzimek kellő ütemben működnek. A bélflóra egészséges egyensúlyi állapota hozzájárul a diétás rostok, a zsírsavak, a fennmaradt tejcukor megemésztéséhez, az ásványisók felszívódásához, a megfelelő mennyiségű vitaminok (B, K, folsav, stb) képződéséhez. Mindez egészséges ütemű bélmotorikát biztosit, és a jó közérzeten kívül a különböző típusú rák-, (vastagbél, máj, stb.) érrendszeri betegségek, az osteoporosis megelőzéséhez is hozzájárul.
Fogyasszunk tehát minél több élőflórás tejterméket, kerüljük a felesleges antibiotikus kezeléseket, hiszen a probiotikumok elsősorban nem gyógyszerek, hanem, mint testünk természetes alkotórészei fittséget, és jelentős, többirányú, egészségvédő hatást is biztosítanak.
Dr. Micskey Éva
gyermekgyógyász-gastroenterológus
