Bár a kontaktlencse Magyarországon széles körben csak az 1980-as években kezdett elterjedni, hazánk már sokkal régebben bekapcsolódott az optikai eszköz fejlesztésébe és gyártásába. A z Európai Szemorvosok Kontaktlencse Társasága Budapesten tartotta nemzetközi kongresszusát.
Dr. Végh Mihállyal, a Szegedi Orvostudományi egyetem szemész docensével, a Magyar Szemorvosok és Optometristák Kontaktlencse Társasága és egyben a konferencia elnökével a kontaktlencse fejlődéséről, fajtáiról, használatának módjáról és veszélyeiről beszélgettünk. Mire jók, mikor és hogyan viselhetők a kontaktlencsék?
A kontaktlencse hazánkban a nyolcvanas években kezdett elterjedni, de története valamivel korábbra nyúlik vissza…
A kontaktlencsét már az 1800-as évek végén használtak. Ezek az első lencsék még üvegből voltak, a szem teljes felszínét beborították. Nagyon nehéz volt megszokni, s egy alkalommal legfeljebb két órán át lehetett viselni őket. A következő nagy előrelépés a múlt század negyvenes éveire tehető: ekkor kezdtek el az üveg helyett műanyagot használni, amivel a kontaktlencse megszokhatóbbá, elkészítése pedig sokkal könnyebbé vált. A magyarok már ebben az időben vezető szerepet foglaltak el a kontaktológiában. Dr. Györffy István, a II. számú Szemklinika egykori tanára volt az, aki 1939-ben Európában bevezette a műanyagot a kontaktlencse gyártásában. Ez a változás maga után vonta az első, csupán a szaruhártyát takaró speciális műanyag kontaktlencsék megjelenését is, amivel az egész napos viselet is lehetővé vált. A következő előrelépés a lágy alapanyagból – elsősorban hidrogélből – készült lencsék megjelenése volt, amelyeket szinte azonnal meg lehetett szokni. A növekvő igények hatására beindult a tömeggyártás, és a nyolcvanas években már bárkinek lehetősége nyílt hazánkban is lencsét választani szemüveg helyett.
Ma pedig már léteznek bifokális, UV szűrős, folyamatosan viselhető, illetve a szem színét megváltoztató kontaktlencsék is…
Igen, rendkívül felgyorsult a fejlődés minden irányban. Vannak éves, féléves, egyhónapos és egynapos élettartamú, illetve kiváló oxigén-áteresztő képessége miatt akár egy hónapon át éjjel-nappal viselhető lencsék is. A bifokális szemüvegek mellett megjelentek már a bifokális, illetve a multifokális kontaktlencsék is mind a kemény, mind a lány lencsék soraiban. A kemény lencsék két – közel- és távollátó – részre vannak osztva, s ezeket a szemhéj mozgatásával lehet megfelelő helyzetbe hozni, míg a lágy lencséknél a közel- és távollátó felületek elrendezése körkörös, így egyszerre alkalmasak mindkét funkcióra. A kontaktlencse anyagába UV szűrő is keverhető, amely már a káros napsugárzás ellen is óvja a szemet. Ez a védelem azonban még nem száz százalékos, ezért a déli verőfényben jobb, ha egy napszemüveget is felteszünk. És persze a színes kozmetikai lencsékkel módosítható, sötétíthető, világosítható a szem színárnyalata, sőt olyan színű szemet „választhat magának” mindenki, amilyet csak akar.
Optikai korrekcióra három megoldást ismerünk: a szemüveget, a kontaktlencsét és a szaruhártya-sebészeti beavatkozást. Tetszőlegesen választhat a páciens, vagy minden elváltozásnak megvan a legoptimálisabb ellenszere?
Kis dioptriáknál mindhárom módszer tökéletes, de nagy dioptriák vagy a szaruhártya egyenetlensége esetében már nem ez a helyzet. A nagy – mondjuk 20-30 dioptriás – elváltozás esetében még a jelenlegi alapanyagok és csiszolási technológiák mellett is úgynevezett „szódásüveg szemüveget” kellene hordania a betegnek, ezért legtöbben inkább a kontaktlencsét választják, ha pedig a szaruhártyán szabálytalan egyenetlenségek vannak, kizárólag a kemény kontaktlencse jelenthet megoldást. Persze a kontaktlencsének is megvannak a napi viselési, tárolási szabályai, és aki ezeket sem szeretné betartani, az – az esetek többségében – a sebészeti beavatkozás mellett is dönthet, de a műtétek előtt szintén alkalmassági vizsgálat szükséges.
Bizonyára vannak olyan esetek is, amikor tilos, vagy legalábbis kerülendő a kontaktlencse viselése. Mire kell leginkább ügyelni?
Csak jó minőségű kontaktlencsét szabad viselni, és szigorúan be kell tartani az előírásokat. Ügyelni kell a lencsék tisztítására és tárolására, az ápolószer és a tároló doboz cseréjére. Nem szabad spórolni azon sem, hogy egy kontaktlencsét sérülten vagy az előírt határidőn túl használunk, bármennyire is megfelelőnek tűnik az állapota. A legfontosabb, hogy ne viseljünk kontaktlencsét rossz higiéniai körülmények között, szembetegségek, például kötőhártya gyulladás és influenza esetén. Fokozott körültekintés szükséges szemszárazsági panaszoknál, allergiánál, továbbá cukorbetegeknél. A terhes, illetve a szoptató anyáknak – mivel a hormonális változások sokszor a könnyréteg fehérjetartalmának, s a lencsékben lerakódó fehérje mennyiségének növekedésével járnak – gyakrabban kell cserélni a lencsét. A lencse viselésének megkezdése előtt el kell végezni a szakszerű alkalmassági, majd a későbbi kontrollvizsgálatokat.
Jelenleg egy átlagos szemüveg áráért egy-másfél évre elegendő kontaktlencse vásárolható, ami nem mondható kifejezetten olcsónak. Sokak számára bizonyára ez is „segít” a döntésben. Mennyire elterjedt nálunk a kontaktlencse, és várható-e, hogy a közeljövőben kedvezőbbé válik az ára?
Hivatalos statisztikák nincsenek, de a mi adataink alapján a magyarok körülbelül két-három százaléka visel kontaktlencsét, míg nyugaton ez a szám elérheti a tíz százalékot. Reméljük, az általános életszínvonal emelkedése, valamint a lencsék árának csökkenése változtat ezen a helyzeten.
Magyarországon jelenleg – éppen a viszonylag szűk hazai piac miatt – csak egyedi gyártású, sok szemhibára egyetlen gyógymódot jelentő kemény kontaktlencsék készülnek, lágy lencséket egyelőre a multinacionális cégeknek éri meg nagy tömegben gyártani.
A mostani konferencián megjelentek az európai, amerikai és japán specialisták, tapasztalatokat cserélt a szakma élvonala. Merre tart a kontaktológia, és milyen irányai vannak jelenleg a fejlődésnek?
A ma leginkább használatos egyhónapos lágy kontaktlencsék mellett egyre jobban terjednek az egynapos lágylencsék. Ezek este eldobhatóak, nem igényelnek ápolószert, kezelést, és lehetővé teszik a kontaktlencse alkalmi viselését is. Valószínűleg hazánkban is ezeké lesz a jövő. Forradalmi újdonság az a speciális felszínű és oxigén-áteresztő képességű kemény kontaktlencse is, amely lehetővé teszi a szaruhártya műtét nélküli refrakciós megváltoztatását. A lencsét éjszakánként kell viselni, s – a szaruhártya hámrétegét elvékonyítva – már egy-két hét alatt kitűnő eredmény érhető el vele: rövidlátás esetén három dioptriáig korrigálható a szem refrakciós hibája.
Csikor Ottó
