A nagy változások idején – főként ősszel és tavaszszal – szaporodnak az émelygéssel, emésztési zavarokkal járó megbetegedések. Régóta ismert tény, hogy az emésztőrendszer gyulladásos betegségei az úgynevezett „pszihoszomatikus” betegségcsoportba tartoznak. Ez azt jelenti, hogy bizonyos gyomorproblémákat és vastagbélgyulladásokat gyakran súlyosbítanak lelki tényezők is.
Mai rohanó világunkban civilizációs ártalomként fokozott stresszhelyzetnek vagyunk kitéve. Hétköznapjaink során sokkal feszítettebb ritmusban élünk, mint amihez szervezetünk az evolúció évszázadai során alkalmazkodott, és ez nagy terhelést ró vegetatív működésünkre.
A gyomor-bél traktus panaszaival jelentkező betegek jelentős százalékában szervi elváltozás nélkül, úgynevezett „funkcionális” betegség áll fenn, mely azt mutatja, hogy az emésztőrendszer igen érzékenyen reagál a lelki történésekre. Gyakran ez az egyetlen jelzője a különböző szinten meglévő problémáknak, konfliktusoknak vagy a szemünk előtt zajló életesemények belső vonzatainak. Van ugyanakkor az emésztőrendszeri betegségek között több olyan is, melyeknél a pszichés komponens jelentős szerepének megléte mellett egyértelmű elváltozás, anatómiai és funkcionális, azaz működésbeli eltérés azonosítható. Ezeket nevezzük szűkebb értelemben pszichoszomatikus betegségeknek.
Ezekre a betegségekre jellemző, hogy a fizikai, belgyógyászati elváltozás mellett, gyakran azt megelőzően, mindig azonosíthatóak olyan pszichoszociális faktorok, melyek a betegség kialakulásában vagy fellángolásában szerepet játszanak, illetve olyan lelki reakciók jelentkeznek, melyek szoros összefüggésben vannak a testi elváltozásokkal.
A fentieket figyelembe véve látható, hogy emésztőszervi problémáink kezelése összetett feladat. Rendkívül fontos, hogy panaszok jelentkezése esetén először gasztroenterológiai, azaz emésztőszervi kivizsgálás történjék, hiszen fontos tudnunk, hogy milyen jellegű, fokú problémával állunk szemben. Ezen panaszok pontos felderítéséhez endoszkópos vizsgálat szükséges, amely manapság akár altatásban is végezhető. A szóban forgó tükrözéses vizsgálatok segítségével a gyomor- és bélrendszer olyan apró elváltozásai is felfedezhetők, amelyek más vizsgálati módszerrel észrevétlenek maradnának.
A korszerű diagnosztikának igen nagy a jelentősége, hiszen az emésztőszervi megbetegedések hátterében számos olyan rendellenesség is állhat, amely azonnali beavatkozást igényel, és teljes gyógyításához időben történő felismerésük szükséges. Példaként állhat itt az utóbbi idők egyik fontos felfedezése, amely szerint a gyomorbetegségek jelentős részének hátterében a Helicobacter pylori nevű baktérium által okozott fertőzés áll. Ez a baktérium az emberek jelentős részénél megtalálható, de jelenléte sokszor évekig komoly panaszt nem okoz, esetleg csak diszkomfort érzetet, rossz közérzetet. Amennyiben ilyen állapotban komolyabb megterhelés éri szervezetünket (pl. súlyosabb influenza, pszichés betegség, nagy stresszhelyzet), refluxbetegség, fekélybetegség stb. alakulhat ki.
A baktérium gyanúját felkeltheti a nem magyarázható puffadás jelentkezése, amely gyakran nem függ az elfogyasztott étel mennyiségétől vagy összetételétől, mely kellemetlenné teheti az életünket. Ijedtségre ilyenkor nincs ok, hiszen a baktérium endoszkópos vizsgálattal kimutatható, s a megfelelő gyógyszeres kezeléssel „elpusztítható”. Így megelőzhetőek a komolyabb szövődmények, melyek esetén gyakran már csak tartósabb gyógykezelés vagy sebészeti beavatkozás segíthet.
Szintén a pszihoszomatikus csoportba tartozó rendkívül gyakori probléma a refluxbetegség, melynek fennállása esetén a gyomorsav visszajut a nyelőcsőbe. A betegséget kísérő gyomortáji szúró fájdalom kisugározhat a szegycsont mögé, a mellkasba, a torokba és a hátba. Az étkezés utáni kellemetlen teltségérzetet tetőzi a nyelőcső nyálkahártyáját irritáló gyomorsav okozta égő érzés, amely sokszor még az éjszakai nyugalmat is megzavarja. Ilyenkor a páciens kikérdezése után műszeres vizsgálattal tisztázni kell, hogy pontosan mi az előidéző ok.
Többnyire kiderül, hogy a baj megszüntetéséhez elegendő a gyógyszeres kezelés, legtöbb esetben tökéletes eredményt csak akkor érhetünk el, ha a manapság már kiváló medicinák használata mellett pszihoterápiás kezelést is alkalmazunk. Ebben az esetben rendkívül fontos segítség lehet stresszkezelési mechanizmusaink átalakítása, hiszen életmódunk gyökeres megváltoztatására a legritkább esetben van csak lehetőség. A vastagbél gyulladásos megbetegedéseiben a stressz kiemelt szerepet játszik mind kiváltó, mind súlyosbító tényezőként. A székelés bármiféle megváltozása – tekintettel színére, állagára, gyakoriságára vagy az esetleges vérzésre – figyelmeztető jel, és sürgős diagnosztikus kivizsgálást igényel.
Alapos és pontos diagnózis felállításához a vastagbél tükrözéses vizsgálata szükséges, melynek során szövettani mintavételre is lehetőség van. Ma már szintén mód nyílik e beavatkozás altatásban való végzésére. Amennyiben kiderül, hogy krónikus vastagbélhurutról van szó, szintén nagyon fontos lehet a gyógyszeres kezelés kiegészítése pszihoszomatikus támogatással.
Végül fontos említést tennünk a székrekedéses panaszok gyakori következményeként, vagy öröklött hajlam talaján kialakult aranyeres elváltozásról, amely korai stádiumban ambuláns kezeléssel (gyűrűzés, injekció) orvosolható.
Előrehaladottabb állapotban már komolyabb beavatkozást, műtéti megoldást igényel. Az ilyen tüneteket azért sem szabad elhanyagolni, mert a vastagbél alsó szakaszán keletkező daganatok első tünete lehet, időbeni felismerése szintén létfontosságú. Lényeges tehát, hogy mindig időben forduljunk orvoshoz emésztési panaszainkkal annak érdekében, hogy alapos kivizsgálást és célzott kezelést követően ismét teljes, panaszmentes életet élhessünk.
Dr. Harasta Edit
gasztroenterológus, sebész szakorvos
a Telki Magánkórház főorvosa
