A szívinfarktus elhúzódó szívizom vérellátási hiány (oxigénhiány) következtében alakul ki, melyet általában már egy meglévő érelmeszesedett szűkületre rakódott, eret elzáró vérrög okoz. Mi okozhat szívinfarktust? Szívinfarktus akkor alakul ki, amikor a koszorúér- a szívet ellátó ér már károsodott, beszűkítette az eret és erre rakódott a vérrög, mely teljesen elzárta azt.
Ritkább oka a tartós koszorúérgörcs, a szívizom elégtelen vérellátása (például alacsonyvérnyomásban), vagy a túlzott vérellátási igény. Ezek a folyamatok azonban szintén leggyakrabban (szív koszorúér) érelmeszesedésben szenvedő betegeknél fordulnak elő. Igen ritkán autoimmun koszorúér betegség (szervezet saját sejtjeit károsítja), a szervezet főerének (aorta) betegsége vagy szétrepedése, illetve a koszorúér szétrepedése okoz infarktust. (Kokain túlzott használata is állhat a hátterében).
A szívinfarktus helye és kiterjedése függ az elzáródott ér anatómiai elhelyezkedésétől (eloszlásától), egyéb érelzáródások fennállásától, valamint attól, hogy van-e megfelelő „megkerülő” keringés (elzáródott ér körül kialakult apró ágakon keresztül, melyek átmenetileg képesek a vérellátásból kiesett szívizmot ellátni).
A szívinfarktus mérete és anatómiai helye határozza meg a klinikai képet, a korai szövődményeket, valamint a hosszú távú prognózist. Kis infarktusokban a szívizom funkciója normális, míg kiterjedtebb károsodás esetén korán szívelégtelenség, és nagyon alacsony vérnyomás (szív eredetű sokk) alakulhat ki. A vérellátásból kiesett területen kívül is tovább terjedhet a vérellátási hiány, tehát itt is elhalhat a szívizom. Ezért a korai kezelés célja a szívinfarktus tovább terjedésének a megakadályozása.
Milyen panaszai vannak ilyenkor a betegnek?
Ismeretes egy úgynevezett infarktust megelőző fájdalom, ilyenkor a betegeknek „anginás” (szívtáji fájdalom) panaszai jelentkeznek már egy ideje, de ez az ismert panasz megváltozik, felerősödik, az alkalmazott korábbi kezelésre (nyelv alá tett nitroglycerin tabletta vagy spray) nem reagál. Frissen kezdődő panasz lehet szívtáji fájdalom (mellkasban, a szegycsont mögött jelentkezik, néha csak a szegycsont mögötti égő érzést érzi, sugározhat a bal karba, vagy az állba is, ilyenkor sokszor fog eredetű fájdalommal tévesztik össze, vagy a kar fájdalma esetén reumával). De előfordulhat, hogy gyomorszáji fájdalmat panaszol a beteg, puffadást érez, amit böfögés kísér, s emiatt emésztési panasznak, epe-hasnyálmirigy betegségnek vagy gyomorfekélynek gondolják.
Az infarktust kísérő fájdalom az „anginás” fájdalomtól eltérően (terhelésre jelentkezik), általában nyugalomban lép fel, leggyakrabban kora reggel. A fájdalom helyét és kisugárzását illetően hasonló az anginához, de sokkal súlyosabb, erősebb fájdalom, az alkalmazott korábbi szerek nem enyhítik a fájdalmat, csak a kábító fájdalomcsillapítók. A betegen hideg veríték üt ki, gyengének érzi magát, nyugtalan, nem szeret nyugodtan feküdni, forgolódik, halálfélelmet érez. Szédülés, nehézlégzés, köhögés, ziháló légzés, émelygés, hányás, hasi puffadás jelentkezhet önmagában, vagy bármely kombinációban. Emiatt tehát nagyon fontos megjegyezni: a szívinfarktus tünetei hasonlóak lehetnek a hasi kórképek tüneteihez (és fordítva is), emiatt a fenti panaszok esetén mindig fontos a szív és a hasi szervek vizsgálata is.
Az esetek kis részében fájdalom nélkül zajlanak a tünetek, vagy egészen kicsi fájdalmat érezhet a beteg, de néha csak EKG vizsgálattal (szív elektrokardiográfiás vizsgálata) derül fény a már lezajlott szívinfarktusra, melyet a beteg „lábon hordott ki”, de az is lehet, hogy az azonnali szövődmények hívják fel a figyelmet rá.
Hirtelen halál és korai szívritmuszavarok miatt is még mindig sok beteg veszíti el életét, mielőtt kórházba érkezne, általában a szívinfarktus kialakulása után egy órán belül.
Milyen vizsgálatok végzésére van szükség ?
A kórházban azonnal EKG vizsgálat (szív elektromos vizsgálata) igazolhatja a kialakult vagy kialakulóban levő infarktust, szükséges a vérvizsgálat is, ebből lehet az infarktus dinamikáját, mozgását követni, s a szükséges kezeléshez a vér alvadási paramétereit rögzíteni. Szükség lehet szívultrahangra, illetve a szívizom izotópos vizsgálatára és mellkas röntgen vizsgálatra is, de diagnosztikus és terápiás beavatkozás céljából szívkatéterezést is végezhetnek az arra alkalmas betegeknél a megfelelő centrumokban. Ilyenkor a vérrög feloldása illetve a szűkült ér tágítása történhet meg.
Hogyan kezelik?
Mint fent említettem, diagnosztikus és egyben oki terápia is a szívkatéterezés. De a vérrög feloldása történhet infúzió formájában is. Nagyon fontos a fájdalomcsillapítás, a ritmuszavarok kezelése, a vérnyomás rendezése, és a szív támogatása.
Milyen szövődményei vannak a szívinfarktusnak?
A legtöbb betegben a szívinfarktus egy vagy több szövődménnyel jár, bár ezek a kezelésre rendszerint azonnali javulást mutatnak. Az infarktus – mint fentebb jeleztem – továbbterjedhet, elhúzódó vagy visszatérő fájdalom lehet a jele. A folyamat sokszor némán zajlik, csak a rendszeres EKG és vérvizsgálat, vagy a kialakuló szívelégtelenség hívja fel rá a figyelmet. Gyakoriak a szívritmuszavarok is. A szívizom elhalásának a függvényében pedig a szív funkciózavarai alakulhatnak ki: alacsony vérnyomás, szívelégtelenség, sokk. A szívben levő kisizmok is leszakadhatnak, a szív elvékonyodott fala kiszakadhat, vagy vérrög alakul ki a falon.
Láthatjuk tehát, hogy a szívinfarktus klinikai képe igen változatos, igen eltérőek lehetnek a panaszok, következmények, szövődmények, és a súlyossága is, hiszen van aki „meg sem érzi”, s van aki nagy szenvedéseket él át. Természetesen akinek tünetei vannak, azonnali kórházi intenzív kezelésre szorul, de a prognózist számos fenti tényező befolyásolja (infarktus nagysága, szövődmények, életkor, társbetegségek, stb.).
A szívkoszorúér betegség a kardio-vaszkuláris (szív-érrendszeri) eredetű rokkantság és halálozás egyik leggyakoribb oka. Férfiaknál a klinikai tünetek leginkább az 50-60 éves korban, míg nőknél 60-70 éves korban jelentkeztek, de az utóbbi években ezek a határok jelentősen előbbre tolódtak, nagyon sok fiatalabb embernél kialakul a szívinfarktus! Fő rizikótényezőnek a megváltozott, kóros zsíranyagcserét tartják a károsodott koszorúérrel együtt. További kockázati tényezők: a férfinem, az életkor (40 év feletti!), genetikus hajlam, magasvérnyomás, cigarettázás és a cukorbetegség. Kevésbé tisztázott a kövérség, az edzetlenség, valamint a személyiségtípus jelentősége.
Mit tehetünk, hogyan előzzük meg?
Járjunk rendszeresen házi orvosunkhoz, még panaszmentesen is, vegyünk részt az ajánlott szűrővizsgálatokon (ez különösen érvényes a 40 év felettiekre). Ügyeljünk a testsúlyunkra, mozogjunk rendszeresen, vércukor és vérzsír értékeinket, valamint vérnyomásunkat ellenőriztessük, szükség esetén diétázzunk vagy kezeltessük. Vezessük le valahogyan a stresszt, hiszen sajnos azt száműzni nem tudjuk az életünkből. Szokjunk le a dohányzásról!
Dr. Ivánka Attila
