Tüsszög, köhög?

A nát­ha kü­lön­le­ges meg­je­le­né­si for­má­ja az inf­lu­en­za, ami tö­me­ge­sen je­lent­ke­ző, gyak­ran vi­lág­mé­re­tű jár­vány. Ez a fer­tő­zés na­gyon ma­gas – akár 40°C-ot is el­érő – láz­zal, fá­ra­dé­kony­ság­gal, le­vert­ség­gel, gyen­ge­ség­ér­zés­sel, fej­fá­jás­sal jár. Ilyen volt a fé­lel­me­tes hí­rű, 1916–1918 kö­zött pusz­tí­tó, spa­nyol­nát­ha is, amely­nek mil­li­ók es­tek ál­do­za­tul. De mi is az a nát­ha?

Nap­ja­ink­ban majd­nem min­den em­ber át­esik évi egy-két nát­hás meg­be­te­ge­dé­sen. Ez ál­ta­lá­ban ket­tő­től öt na­pig tart, és orr­vá­la­dé­ko­zás­sal, orr­du­gu­lás­sal, tüs­­szö­gés­sel, eset­leg hő­emel­ke­dés­sel, vagy eny­he láz­zal, fej­fá­jás­sal jár. Eze­ket leg­gyak­rab­ban ví­ru­sok okoz­zák. Meg­előz­ni egy­elő­re még nem tud­juk, töb­bek kö­zött azért sem, mert két­száz­nál is több ví­rus okoz­hat hu­ru­tos fer­tő­zést, és ezek a ví­ru­sok is na­gyon gyor­san vál­toz­nak. Az ilyen faj­ta ba­ná­lis nát­ha az őszi-té­li idő­szak­ban gya­ko­ribb. En­nek oka egy­részt a hir­te­len, gya­ko­ri, na­gyobb hő­mér­sék­let­vál­to­zás, pl. ami­kor a fű­tött, me­leg he­lyi­ség­ből ki­me­gyünk a hi­deg le­ve­gő­re, más­részt ilyen­kor több időt töl­tünk töb­bed­ma­gunk­kal zárt he­lyen, így kön­­nyeb­ben fer­tő­ződ­he­tünk. A nát­ha ugyan­is ál­ta­lá­ban csepp­fer­tő­zés­sel ter­jed, ami­nek je­len­tő­sen ked­vez, ha sok em­ber tar­tóz­ko­dik kö­zös he­lyen. Egy zsú­folt busz, vagy vil­la­mos is igen al­kal­mas te­rep a nát­ha ter­je­dé­sé­hez. Is­mert, hogy a fer­tő­zés fi­zi­kai érint­ke­zés út­ján is ter­jed.
A nyolc­va­nas évek­ben, je­len­tős vi­lág­jár­ványt oko­zott az úgy­ne­ve­zett hong­ kon­gi ví­rus, me­lyet szin­tén az inf­lu­en­za A-ví­rus egyik ag­res­­szív mu­tá­ci­ó­ja oko­zott. Az inf­lu­en­za okoz­ta fer­tő­zés­ben je­len­leg is éven­te több szá­zez­ren be­teg­sze­nek meg ha­zánk­ban, és eb­ből saj­nos né­hány eset még ma is ha­lál­lal vég­ző­dik.
A leg­in­kább ve­szé­lyez­tet­tet­tek az új­szü­löt­tek, cse­cse­mők és az idő­sek. E két kor­osz­tály fer­tő­zé­sek­kel szem­be­ni el­len­ál­ló ké­pes­sé­ge ugyan­is gyen­gébb az át­la­gos­nál. Az inf­lu­en­za meg­elő­zé­sé­re szol­gál a vár­ha­tó inf­lu­en­za váll­fa­jok el­len ki­fej­lesz­tett vé­dő­ol­tás. Ez az ol­tás az idő­sebb kor­osz­tály­nak fel­tét­len ja­va­solt.
A nát­há­nak van al­ler­gi­ás for­má­ja is, az úgy­ne­ve­zett. szé­na­nát­ha. Mint a ne­ve is utal rá, ez kü­lön­bö­ző fü­vek, fák, gyom­nö­vé­nyek vi­rág­po­ra, pol­len­je által okozott túl­ér­zé­keny­sé­gi re­ak­ció kö­vet­kez­mé­nye. Ahogy ezek a vi­rág­por­ok is az év jel­leg­ze­tes idő­sza­ká­ban ta­lál­ha­tók a le­ve­gő­ben, az al­ler­gi­ás tü­ne­tek is sze­zo­ná­li­san je­lent­kez­nek. Ezek a tü­ne­tek: gyor­san ki­ala­ku­ló ext­rém fo­kú orr­du­gu­lás, híg orr­vá­la­dé­ko­zás, tüs­­szö­gé­si ro­ha­mok, kö­tő­hár­tya-gyul­la­dás. Ki­ala­kul­hat azon­ban al­ler­gi­ás nát­ha, a kör­nye­ze­tünk­ben az egész év so­rán meg­ta­lál­ha­tó anya­gok­ra, allergénekre is. Ezek leg­gyak­rab­ban a háziporban ta­lál­ha­tó por­at­ka, kü­lön­bö­ző ál­la­ti sző­rök, gombaspórák. Ezt az egész év­ben fenn­ál­ló nát­hát hív­juk ál­lan­dó, vagy perenniális nát­há­nak. Ilyen tü­ne­tek je­lent­ke­zé­se ese­tén fel­tét­le­nül ér­de­mes fel­ke­res­ni a fül-orr-gé­gészt, aki egy allergológiai teszt­tel tud­ja ki­mu­tat­ni, hogy mi­re al­ler­gi­ás a pá­ci­ens. Ha ezt már tud­juk, ak­kor fel­tér­ké­pez­he­tő, hogy mi­kor­ra vár­ha­tó az al­ler­gi­ás je­len­sé­gek meg­je­le­né­se, és idő­ben adott gyógy­sze­res ke­ze­lés­sel a tü­ne­tek je­len­tő­sen csök­kent­he­tők, vagy meg­előz­he­tők.
Ha éven­te ket­tő­nél több­ször be­teg­szik meg va­la­ki eny­he tü­ne­tek­kel já­ró nát­há­ban, ak­kor is ér­de­mes szak­or­vos­hoz for­dul­ni. Gyak­ran ki­de­rül, hogy en­nek hát­te­ré­ben mű­tét­tel kor­ri­gál­ha­tó ana­tó­mi­ai el­vál­to­zás, orr­sö­vény­fer­dü­lés, orrpolipozitás, orrkagylótúltengés áll.
A nát­há­ra va­ló fo­gé­kony­sá­got az élet­mód is be­fo­lyá­sol­ja. A do­hány­zás okoz­ta kró­ni­kus fel­ső-lég­úti hu­rut a nát­há­val szem­ben is esen­dőb­bé te­szi a do­há­nyo­so­kat. Ugyan­így a túl­zott al­ko­hol­fo­gyasz­tás is le­gyen­gí­ti a szer­ve­zet el­len­ál­ló ké­pes­sé­gét, meg­kön­­nyít­ve a fer­tő­ző ví­ru­sok dol­gát. A fe­szült, haj­szolt élet­mód, moz­gás­hi­ány, az ülő­fog­la­la­tos­ság, a hely­te­len, egész­ség­te­len táp­lál­ko­zás ese­tén is gya­ko­rib­bak a nát­hás meg­be­te­ge­dé­sek.
Ál­ta­lá­no­san el­mond­ha­tó, hogy a „kö­zön­sé­ges” nát­ha kü­lön­le­ges ke­ze­lést nem igé­nyel. Az egész­sé­ges szer­ve­zet há­rom-négy nap alatt min­den kül­ső se­gít­ség nél­kül le­győ­zi a kór­oko­zó­kat. Ilyen­kor is ja­va­solt azon­ban vi­ta­min tab­let­ták, kü­lö­nö­sen a C-vi­ta­min sze­dé­se, mely meg­gyor­sít­hat­ja a gyógy­ulást. Ha az orr­vá­la­dé­ko­zás sű­rű­vé, zöl­des­sár­gá­vá, gen­­nyes­sé vá­lik, bak­té­ri­u­mok okoz­ta fe­lül­fer­tő­ző­dés kö­vet­ke­zett be, és ilyen­kor fel­tét­le­nül ke­res­sük fel a fül-orr-gé­gész szak­or­vost.   Ezek­ben az ese­tek­ben ugyan­is ke­ze­lés­re szo­ru­ló arc­üreg­gyul­la­dás, hom­lok­üreg gyul­la­dás is fenn­áll­hat, ami an­ti­bio­ti­kum al­kal­ma­zá­sát is szük­sé­ges­sé te­szi.

Dr. Horvai Gé­za
fül-orr-gé­gész szak­or­vos, Szent   Im­re Kór­ház